Összeállt a háborúpárti brüsszeli koalíció, Magyar Péter lelkesen csatlakozott

Ígéretével szembe menve, a választóit becsapva, Magyar Péter már EP-képviselőként tárgyalt Ursula von der Leyennel, akit meg is hívott egy őszi magyarországi látogatásra - hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban. A Századvég tudományos igazgatója szerint amíg az állt Magyar Péter politikai érdekében, hogy a kormánypárti EP-képviselőket szidja, és a munkájukat becsmérelje, addig lekicsinylően nyilatkozott a „kamuállásnak” titulált EP-képviselőségről, majd amint realitássá vált számára a havi többmilliós fizetés 5 éven keresztül, hirtelen már komoly jelentőséget tulajdonított a brüsszeli pozíciónak. A szakértő beszélt még az elmúlt napok brüsszeli történéseiről, és Orbán Viktor miniszterelnök angliai ECP-csúcson való részvételét is értékelte.

A Tisza leendő politizálásával kapcsolatban fontos kiemelni, amit Magyar Péter a fentebb említett 444-interjúban állított, hogy „nem mindig kell a magyar megoldást erőltetni”. Ezeket a szavakat bármelyik, nem magyar, balliberális EP-képviselő is mondhatta volna Brüsszelben, csak egy, a nemzeti szuverenitást fontosnak ítélő magyar politikus nem.

Amennyiben Magyar Péterék is megszavazták Ursula von der Leyent az Európai Bizottság (EB) elnökének, úgy a Tisza Párt képviselői a magyarok akaratával mentek szembe, hiszen egy friss közvélemény-kutatás szerint a magyarok 51 százalék nem támogatja, hogy újra megválasszák von der Leyent, és csak a 26 százaléka igen (vagyis kétszer annyian elégedetlenek az EB elnökével). Különösen aggályos az antiszemitizmussal szembeni tolerancia a részükről, azonban erre magyarázat, hogy a Jobbik szavazói, sőt politikusai is megjelentek a Tisza Párt körül. Korábban a tekintélyes Simon Wiesenthal Központ a Jobbikot a legveszélyesebb antiszemita csoportok közé sorolta.

Újra megválasztották von der Leyent
Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP

Hogyan értékelhető a Patrióták Európáért helyzete, és jogilag nevezhető aggályosnak, amit most Magyarországgal csinálnak? 

Az EP esetében minden korábbinál brutálisabb diktatúra érvényesül - ilyet csupán afrikai vagy közép-ázsiai diktatúrákban lehet tapasztalni, hogy egyébként paritásos alapon járó pozíciókat sem osztanak ki több frakció politikusait illetően. 

Az egyes képviselők a saját nemzetállamukat és honfitársaikat kell, hogy képviseljék Brüsszelben, akik bizalmat szavaztak nekik. Az EP-képviselők nem alanyi jogon, hanem a szavazóik akaratából ülnek az EP padsoraiban. A közvetett hatalomgyakorlást megtestesítő képviseleti demokrácia csak akkor működik megfelelően – és a jogállamiság szellemiségében –, ha a választott képviselők a népakaratot juttatják érvényre. Brüsszelben ennek épp az ellenkezőjét láthatjuk, hiszen 

a Patrióták Európáért frakcióval szemben alkalmazott cordon sanitaire révén 18 millió ember akaratát veszik semmibe, a Magyarországgal, mint az EU soros elnökével szembeni bojkottal pedig az egész Unió érdekeit teszi zárójelbe a balliberális fősodor.

Az, hogy a Patrióták Európáért nem kapott alelnöki pozíciót annak ellenére, hogy a harmadik legnagyobb képviselőcsoport, kérdéseket vet fel. A méltányos képviselet elve alapján alapvetőnek kéne lennie, hogy a jelentős méretű képviselőcsoportok is szerepet kapjanak az elnökségben. Bár az ellentétes politikát valló pártok összefogása nem tiltott, az ilyen döntések vitathatóak lehetnek az Európai Unió Bírósága előtt is, különösen, ha kétség merül fel a szabályok betartását illetően. Az efféle lépések megkérdőjelezhetik az EP belső szabályzatainak betartását és a frakciók politikai jogosultságainak tiszteletben tartását, amelyek alapvető fontosságúak az EP demokratikus működésében és legitimációjában.

Második ciklusát kezdheti meg Ursula von der Leyen
Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP

Egyértelmű, hogy a szignifikáns társadalmi támogatottsággal bíró patrióta, szuverenista erők hangját visszaszorítani igyekeznek, és miközben a legutóbbi EP-választás a jobboldal erősödését hozta, most már semmi esélyt nem adtak az EP harmadik legnagyobb frakciójaként megalakuló Patrióták Európáért képviselőcsoportnak, így az utóbbiak nem adhatnak EP-alelnököt. 

Miközben az EP-nek a népek, vagyis valamennyi uniós polgár képviseletének szervezeti formája kellene, hogy legyen a saját vezetésében is, ehhez képest a parlamenti elnökség önkényes módon nem fogja reprezentálni, és valósan visszatükrözni a népakaratot.

Összehasonlításként: a 2022 január és 2024 július közötti EP-elnöki ciklusban az EP akkor harmadik legnagyobb képviselőcsoportja, a liberális Renew Europe (2023-ban 102 tagú) frakciója összesen három alelnököt adhatott a tizennégyből; a jelenleg 84 tagú, szintén harmadik legerősebbnek számító jobboldali képviselőcsoport viszont egyet sem adhat. A Patrióták Európáért frakciónak két alelnöki (és egy háznagyi) hely járna, de a mainstream pártok semmibe veszik a parlamenti szokásokat, míg azt azért engedték, hogy a kommunista szélsőbaloldal egyik képviselője azért kaphasson alelnöki pozíciót. Az ügy ennek fényében akár az Európai Unió Bírósága (EUB) elé is kerülhet majd, hogy a testület felülvizsgálja az EU érintett intézménye által hozott intézkedések, azaz vitatott jogi aktusok jogszerűségét; ha végül ez történne, akkor az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) 256. cikke értelmében első fokon az Európai Törvényszék (a korábbi Elsőfokú Bíróság), másodfokon már az Európai Bíróság döntene – kötelező érvénnyel – az ügyben.

A bojkott mennyire felel meg a jogszabályoknak?

Az európai intézmények politikai kampányeszközzé való lezüllesztése folyik azzal, hogy az EB bojkottálja a magyar EU-elnökséget, amely teljességgel elfogadhatatlan, és élesen szembemegy az európai együttműködésnek a szerződésekben lefektetett lényegével. Ursula von der Leyen ugyanis úgy határozott: testülete vezető köztisztviselői szinten képviselteti csak magát az uniós tanácsi elnökség informális ülésein, továbbá az Európai Bizottság tagjaiból álló biztosi kollégium nem látogat el Magyarországra.

Az EUSZ 4. cikk (3) bekezdés: „Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában.” A bojkottálás, mint káros intézményi gyakorlat nem áll összhangban a Szerződésekkel és az Európai Unió vonatkozó jogi normáival.

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlata alapján a lojális együttműködés elsődlegesen a tagállamokra vonatkozik. Ugyanakkor több ítéletében az EUB kiemelte, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdése kölcsönösséget követel meg. 

Ez azt jelenti, hogy a lojális együttműködés elvéből fakadó kötelezettségek nemcsak a tagállamokat, hanem az uniós intézményeket is terhelik (pl.: Franciaország kontra Európai Parlament [358/85. és 51/86. sz. egyesített ügyek], Luxemburg kontra Európai Parlament [C-213/88 és C-39/89 sz. egyesített ügyek], Delimitis-ügy [C-234/89. sz. ügy] vagy Németország kontra Bizottság [C-344/01. sz. ügy]). Néhány döntés (pl.: Európai Közösségek Bizottsága kontra Görögország [C-45/07 sz. ügy], más néven IMO-ügy) következetesen hangsúlyozza, hogy a lojális együttműködés elve ugyanolyan mértékben vonatkozik az intézményekre, mint a tagállamokra.

Az EB azon döntése, hogy a magyar elnökség informális tanácsülésein csak technikai szinten képviselteti magát, jogilag aggályos több szempontból is. A bizottság döntése, hogy politikai képviselői helyett csak köztisztviselői szinten vesz részt a magyar elnökségi eseményeken, sérti a lojális együttműködés elvét. Ez a magatartás veszélyezteti a tanácsi munka hatékonyságát és az uniós jogalkotás előrehaladását. Ha a Bizottság egy tagállamot önkényesen, politikai okokból alacsonyabb szintű képviselettel sújt, az a tagállam szuverenitását és politikai mozgásterét csorbíthatja, ami ellentétes az uniós szerződésekben foglaltakkal.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellár szerint „nem szabad bojkottálni az Európai Tanács soros elnökségét". Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Patrióták Európáért frakció alelnöke szerint pedig: „Amit von der Leyen csinál, az gyakorlatilag szembemegy mindazzal, ami az intézmények közötti jóhiszemű együttműködést, és az intézmények működésének a rendjét illeti.”

Miért fontos az angliai EPC-csúcs Orbán Viktor békemissziója tekintetében?

Az Európai Politikai Közösség (angol rövidítéssel EPC) az Európa jövőjéről szóló politikai és stratégiai megbeszélések kormányközi fóruma, amelyet 2022-ben hoztak létre Ukrajna orosz inváziója után. A csoport először 2022 októberében ült össze Prágában, 44 európai ország résztvevőivel, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökeivel – az EPC elkülönül az Európai Uniótól (amely ugyanakkor részt vesz benne) és az Európa Tanácstól is. A csúcs lehetőséget nyújt arra, hogy az állam- és kormányfők közvetlenül egyeztessenek és gyorsabban reagáljanak a felmerülő problémákra.

Emmanuel Macron francia elnök 2022. május 9-én, a második világháború európai befejeződésének 77. évfordulóján, az Európai Parlamenthez intézett beszédében az Európai Politikai Közösséget „új európai szervezetként” javasolta, amely lehetővé tenné, hogy mindazon országok, amelyek „együtt vallják közös alapértékeinket, új teret találjanak a politikai együttműködéshez” a biztonság, a migráció, az energia ügye, valamint az infrastrukturális kérdések és beruházások kapcsán.

Az angliai EPC-csúcsra számos európai vezető politikus kapott meghívást, így az esemény az utóbbi évek egyik legnagyobb találkozója. A résztvevők között van Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Edi Rama albán miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, Alexander De Croo belga kormányfő, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Jakov Milatovicsmontenegrói elnök, Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vesz, továbbá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács képviselői is jelen lesznek.

A jelen lévő európai vezetők közvetlenül megismerhetik Orbán Viktor békekezdeményezéseit és javaslatait. Ez lehetőséget ad számára, hogy más országok vezetőit meggyőzze arról, hogy támogassák békekezdeményezéseit és vegyenek részt a békemisszióban.

A magyar kormány egy figyelemreméltó és üdvözlendő új fórumként tekint az EPC-re, mint az egész kontinensre kiterjedő új együttműködésre, amely egy jó színtér lehet az európai béke és stabilitás megőrzésével kapcsolatos megbeszélésekhez, és a mindezzel összefüggő biztonsági kérdések megvitatásához.

„Indul az EPC-csúcs Angliában. 43 ország, több mint 40 állam- és kormányfő. Napirenden az ukrajnai háború és a migráció” – írta a tanácskozó fórummal kapcsolatban a közösségi oldalán tett csütörtöki bejegyzésében Orbán Viktor miniszterelnök, aki a csúcstalálkozóra érve így összegezte Magyarország álláspontját: „A mi koncepciónk lényege, ami eltér a hivatalos koncepciótól, hogy az Európai Uniónak nem az amerikai demokraták külpolitikáját kéne másolnia, hanem egy stratégiai autonómia jegyében … egy saját, európai megközelítés kellene.”

Fontos, hogy rendezett keretek között tárgyalják meg, és próbálják megoldani az Oroszország és Ukrajna közötti feszültséget. Az EPC-csúcs alkalmas lehet arra, hogy az Európai Unió vezetői összegyűljenek és közösen keressék a megoldásokat a konfliktus kezelésére és a béke előmozdítására. 

Orbán Viktor békemissziója, illetve Magyarország részvétele ezen a fórumon lehetőséget teremt arra, hogy a közép-európai régió is hangot adjon, és részt vegyen a békefolyamatban. Elemzői konszenzus szerint, amíg tart ez a háború, a magyar gazdaság nem lesz képes magasabb növekedésre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK