Közjegyzők Nemzetközi Uniója: 86 országból érkeztek közjegyzők a budapesti kongresszusra

Szerdától kezdődően négy napon keresztül a Közjegyzők Nemzetközi Szövetsége (L'Union Internationale du Notariat) Budapesten tartja éves kongresszusát. 2013-ban már 86 ország tartozott a szervezethez, ezek az országok teszik ki a világ népességének kétharmadát és GDP-jének 60-65 százalékát. Az 1992-ben újjászervezett hazai közjegyzőség számára komoly nemzetközi elismerést jelent, hogy huszonkét év után a magyar fővárosban rendezik az éves kongresszust – mondta el az Origónak dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

A Közjegyzők Nemzetközi Szövetségét (L'Union Internationale du Notariat, UINL) 1948 októberében 19 ország hozta létre, az alapítók akkori célja ma is érvényes, miszerint a szervezet a közjegyzői tevékenységet kívánja elősegíteni, koordinálni, fejleszteni az egész világon.

2013-ban a szervezethez már 86 ország tartozott, ebből 22 az Európai Unió tagállamai közül került ki és 15 a G20-ak közül, ami egyértelműen mutatja az európai jogrendszer terjedését.

Ami közös a közjegyzői munkában

Ilyen nagyszámú, különböző földrészeken található országok esetében értelemszerűen számos különbség lehet a jogrendszerekben, a hatáskörökben, illetékességben, a tevékenység módjában - mutatott rá a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Még az adott gazdasági, társadalmi környezetben is jelentős különbségek mutatkozhatnak, hiszen Európában az Európai Unióval, annak működésével, rendeleteivel kapcsolatban jelentkeznek feladatok a közjegyzői munkában, addig Kínában a kiépülő piacgazdasági kereteit kell megteremteni, és ismét más kihívások jelentkeznek a szervezet afrikai tagállamaiban.

Ami közös, a közjegyzőség egy nagycsalád, és összeköti őket, hogy az állam által rájuk ruházott hatáskörben, a közhitelesség érdekében járnak el, és ezen belül főtevékenységük az egyes dokumentumok hitelesítése.

A magyar megoldás

A közjegyzői feladatok szabályozásában az európai országok különböző irányban, különböző megoldások felé indultak. Nagyon sok államban a közjegyzői okirat megkerülhetetlensége került előtérbe a jogügyleteknél, jellemző példa, hogy Franciaországban csak közokiratban lehet kötni ingatlan-bérleti szerződést.

Forrás: Thinkstock

Magyarország az úgynevezett nemperes eljárások felé indult el a közjegyzői hatáskörök szabályozása terén – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám. A hazai közjegyzők – az okiratok közhitelesítésén túl – jelenleg mintegy tíz nemperes eljárásban intézik az állampolgárok ügyeit. Ide tartoznak többek között a hagyatéki, illetve a fizetési meghagyásos eljárások, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása, vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartás vezetése.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke kiemelte: hosszú, huszonkét éves munka után következett ez a komoly elismerés, hogy a Közjegyzők Nemzetközi Uniója úgy döntött, a világ közjegyzőségének éves konferenciáját, így a felmerő kérdések, problémák megválaszolását, a közjegyzői tevékenység fejlesztését Budapesten vitatják meg a 86 országból érkező szakemberek.