Kálmán Erika

A delhi vasoszloptól a molekuláris építészetig - a kémia új perspektívája

Ez utóbbi kísérlet különleges megvilágításba helyezi azt a kísérletet, melyet a NASA Cassini űrszondájával az év végén terveznek elvégezni. Az űrszonda jelenleg a Szaturnusz körül kering, és az év végén a naprendszer második legnagyobb holdja, az 5100 km átmérőjű Titán felületére ejtőernyővel ereszti le a Huygens kis laboratóriumot, amely mind a légkörben, mind a felületen kémiai méréseket fog végezni.

Animáció: A Cassini űrszonda Szaturnusz körüli pályája

7. ábra

A Titánt több év alatt számos alkalommal megkerülő Cassini űrszonda és a légkörében áthaladó, majd a felületén landoló Huygens laboratórium vizsgálatainak eredményei várhatóan közelebb visznek bennünket a prebiotikus kémia megértéséhez. Fontos ez, hiszen nagyon szeretnénk tudni, hogy alakult ki az élet a Földön, vagyis hogy melyek azok a kémia jelenségek, amelyek a biológiai jelenségekhez vezetnek.

A világűr távoli részében megfigyeltünk egyszerű szerves molekulákat, köztük aminosavakat és cukormolekulát is. A Földön előrehaladtunk az életjelenségek megismerésében, feltártuk számos biológiai jelenség kémiai hátterét. A két szint között azonban fehér folt van. Ez a fehér folt pedig a biológiát megelőző kémia ismerete. Ezért fontos az élő anyag egy vagy több tulajdonságával rendelkező összetett anyagok tervezett előállítása, vagyis a molekuláris építészet, a szupramolekuláris kémia, vagy más néven a nanokémia.