A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNMagyarország
09:00KézilabdaBrazília-Magyarország
HUNPongrácz Bence
10:30CselgáncsIsmael Alhassane-Bence Pongracz
HUNPásztor Flóra
10:55VívásFlora Pasztor-Jacqueline Dubrovich
HUNAndrásfi Tibor
12:50VívásRuben Limardo-Tibor Andrasfi
HUNFucsovics Márton
13:30TeniszMarton Fucsovics-Rafael Nadal
HUNMarozsán Fábián
15:00TeniszFabian Marozsan-Ugo Humbert
HUNHámori Luca
17:22ÖkölvívásGrainne Walsh-Ana Hamori
HUNMagyarország
19:30VízilabdaFranciaország-Magyarország
NyílNyíl
Vágólapra másolva!
Újra győz az evolúcióelmélet?
Vágólapra másolva!

VI. 2. Csodára lenne szükség

Mindez a következő kérdéssel is összefügg: mennyire csodálatos, mennyire valószínű az evolúciós folyamat? Valóban csodára lenne szükség hozzá? Ennek magában is számos vonatkozása van, itt csak egyet emelek ki, amit a millió/millárd problémának nevezek.

Pár éve egy hazai kormány a szokott hiány (400 milliárd forint) ledolgozására vonatkozó ötleteket kért a lakosságtól. Össze is jött számos tipp - arra, hogy hogyan kell megtakarítani, ha mindet megvalósítjuk, 400 milliót. A kognitív pszichológia azt tanítja, hogy az ember nem jól dolgozik nagy számokkal, és ez is egy példa erre. A millió és a milliárd között nem "három nulla" a különbség, hanem három nagyságrend, vagyis nem ábrázolhatók például ugyanazon a számítógép-monitoron, mert ha az egyikük egy képpont, akkor a másiknak ezer képpontnak kell lennie. A nagy ötletek lényegében nullát takarítottak meg.

Az evolúcióban szerepet játszó (véletlen vagy akár nem véletlen) folyamatok mármost 1023 számú molekula (ez a tízes után nem három, hanem 23 nullát jelent) néhány milliárd évig tartó működését jelentik, miközben minden egyes másodpercben milliószámra történnek kémiai reakciók. Nem valószínű, hogy akik a csodát emlegetik, érzékileg fel tudnák mérni ezeket a nagyságrendeket - mint ahogy senki más sem tudja. Akkor hogyan tudunk velük dolgozni? Nem érzékileg, hanem számítási módszerek révén, amelyeket a valószínűségelmélet dolgozott ki. Ezekkel, megfordítva, épp azt számolták ki, hogy az élet keletkezéséhez szükséges legalapvetőbb molekulák szinte azonnal a rendelkezésre álltak, s hogy ehhez hasonlóan az evolúcióhoz szükséges többi esemény is elég gyakran megtörténhetett.

Szellemes illusztrációját adja ennek Freeman Dyson princetoni fizikus. Ha csodának azt az eseményt nevezzük, aminek nagyon kicsi a valószínűsége, akkor - mint kiszámolta -, az életünkben történő események gyakoriságára vonatkozó ésszerű becslés mellett átlagban havonta történik velünk egy csoda: "Épp ma kaptam emailt a húsz éve nem látott barátomtól, épp amikor őrá gondoltam."

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!