Karádi István

Infarktus és koleszterin

VII. 5. Milyen vérkoleszterin-szintnél szükséges a statinok alkalmazása?

A Szívvédő Vizsgálat egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy a statinkezelés a kiindulási koleszterinszinttől függetlenül - tehát azoknál is, akiknél a vérkoleszterin-szint a jelenleg normálisnak tekinthető felső határ alatti volt - csökkentette a koszorúér-betegséget. Felmerül tehát a kérdés, hogy miért lehetséges az, hogy az európai és amerikai társadalomban átlagosnak tekinthető koleszterinszint mellett is létrejöhet infarktus és érelmeszesedés. Erre a választ éppen a statinkezelés eredményessége adja meg. Ezek alapján egyrészről azt kell feltételeznünk, hogy a civilizált ember vérkoleszterin-szintje nem fiziológiás. Erre utal a természeti népekben mérhető igen alacsony (3 mmol/l alatti) érték. A másik következtetés pedig az, hogy akikben alacsonyabb vérkoleszterin-érték mellett jön létre az infarktus, azoknak az a bizonyos érték túlságosan magas, tehát tovább kell csökkenteni a természeti népekben észlelhető érték közelébe.