Király Béla

1956 - a szabadságharc katonapolitikája

Horváth Miklós kiegészítése:

A magyar és szovjet csapatok karhatalmi alkalmazása az október 23-28-ig terjedő időszakban

Ahhoz, hogy - ha vázlatosan is - megértsük az erőszakszervezetek szerepét az 1956-os forradalomban, szólni kell az államvédelmi szervek közül a Belső Karhatalom, a Határőrség, illetve a Magyar Néphadsereg és a Rendőrség szervezetéről, és elsősorban arról, hogy felkészültek-e egy rendszerellenes megmozdulás felszámolására.

A karhatalmi alkalmazásra vonatkozó tervet Nagy Imre még 1954. január 18-án hagyta jóvá. A Honvédelmi Tanács a karhatalmi szolgálat megszervezését, a belső rend fenntartását - a rendőrség és a belső karhatalom erőinek felhasználásával - elsősorban a Belügyminiszter kötelességévé tették.

7. ábra

A később több alkalommal módosított tervben Magyarországot 4 nagy karhatalmi körzetre osztották, amelyekben a rendőri, államvédelmi és honvédségi erők alkalmazásával számoltak (7. ábra). A karhatalmi riadó elrendelése esetén - a határozat szerint - a rendőrség szervei többek között biztosítják a belső rend fenntartását, őrzik az állami intézményeket, a tanács- és pártszervek épületeit, a vasúti objektumokat, a közlekedési hidakat és a polgári repülőtereket. A Belső Karhatalom csapatai biztosítják a Kormányszervek épületeit, a nagyobb jelentőségű ipari vállalatokat, erőműveket, állami raktárakat, védelmi jellegű objektumokat, fontosabb hidakat, hírközpontokat. A mindösszesen 7723 fős államvédelmi testületből az aktív harctevékenység folytatására manőverező csoportokat is kijelöltek.

A Honvédelmi Tanács különleges esetekben a Határőrség változatlan feladataként az országhatár védelmét határozta meg, ugyanakkor a határőr erők karhatalmi alkalmazását nem köti a Honvédelmi Tanács külön engedélyéhez. Így válik érthetővé, hogy október 24-én a határőr-alakulatok Budapesten miért jelenhettek meg.

8. ábra

A karhatalmi terv szerint ha a rendőrség és a Belső Karhatalom erői "az ellenséges bandák szervezett támadásai visszaverésére" nem elégségesek, a Néphadsereg csapataival kell az őrségeket megerősíteni, illetve a szükséges segítséget a támadás elhárítására megadni (8. ábra). A politikai és katonai vezetés az országos és fővárosi karhatalmi terv szerint egy rendszerellenes megmozdulást a rendelkezésre álló erők - kb. 115 000 katona, 17 366 rendőr, 7723 karhatalmista és 15 233 határőr, tehát mindösszesen 164 965 fő - nem egészen 14%-ával felszámolhatónak tartotta.

Nem utolsó sorban szólni kell a Magyarországon állomásázó szovjet csapatokról is. Az 1955 szeptemberében Magyarországon felállított szovjet Különleges Hadtest rendeltetése a magyar csapatokkal együttműködésben az osztrák határ lezárása, védelme, a szovjet csapatok kivonása esetén a közlekedési útvonalak biztosítása volt. A hadtest a Vezérkar útján a szovjet fegyveres erők miniszterének volt alárendelve (9. ábra).

9. ábra

A Különleges Hadtest parancsnoka már 1956 júliusában parancsot kapott, hogy az alaprendeltetés ellenére készítsen tervet a szovjet csapatoknak "a szocialista társadalmi rend fenntartása, védelme, adott esetben helyreállítása" érdekében történő alkalmazására. A terv a "Volna" (Hullám) fedőnevet kapta. E terv szerint a 17. gépesített gárdahadosztály fő erőivel zárja az osztrák határt, a 2. gépesített hadosztály Budapestre vonul, ahol passzív objektumvédelemmel segíti a rendszerellenes megmozdulás leverése érdekében aktív harctevékenységet folytató államvédelmi karhatalmi csapatokat (10. ábra). Október 23-án a szovjet csapatok ennek a tervnek a végrehajtását kezdik meg, de a szovjet vezetés a magyar csapatok - elsősorban a 7. esztergomi gépesített hadosztály alárendelt alakulatainak fővárosba irányítása - mellett további három szovjet hadosztály Magyarországra küldéséről is döntött. Október 24-én a hajnali órákban Kárpátalja felől a 128. lövész és a 39. gépesített hadosztály, Románia irányából a temesvári 33. gépesített hadosztály átlépte a határt, és megkezdték a menetet Budapest felé (11. ábra).

10. ábra

11. ábra

Egyes szovjet források szerint az így riadókészültségbe helyezett és "rendcsinálás" céljából bevetett öt hadosztály állományába 31 500 fő, 1130 harckocsi és önjáró löveg, 616 tüzérségi löveg és aknavető, 185 légvédelmi löveg, 380 páncélozott szállító harcjármű tartozott. Október 25-én a fővárosban lévő, zömében dezorganizált magyar kormányerők létszáma hozzávetőleg 10-12 000 főre tehető.

A Kárpáti Katonai Körzet és a Különleges Hadtest légi erőiből összesen 159 vadászrepülő és 122 bombázó várt bevetési parancsra. A szovjet katonai erők felvonulásának ezen időszakában a vadászrepülők fedezték a menetben lévő csapatokat, a bombázó repülők a repülőtereiken láttak el fokozott készültségi szolgálatot.

A magyar és szovjet katonai vezetés a kormányellenes fegyveres erők felszámolására minden részletében kidolgozott tervekkel október 28-ig nem rendelkezett, ezért eddig az időpontig képtelenek voltak magukhoz ragadni a politikai és katonai kezdeményezést.

Erőszakszervezetek és politika 1956-ban (Részletek Horváth Miklós "1956 hadikrónikája" című könyvéből)