Klaniczay Gábor

Boszorkányok, bűnbakok: hogyan működik a vádaskodás logikája?

15. ábra

16. ábra

E per fő kitervelője (és haszonélvezője) IV. (Szép) Fülöp francia király (1285-1314) volt, s az ő "legistáknak" nevezett jogász miniszterei, akik az ördöngösség hasonló vádjain alapuló pereket rendeztek Fülöp más politikai ellenfelei, például VIII. Bonifác pápa (1294-1303) és Guichard, Troyes püspöke ellen is.

A "Sátán szövetségesei" ellen indított, egyre több formát öltő harc a 14. század Európáját számos történész megítélése szerint "az üldözések társadalmává" tette. Az eretnekek mellett az inkvizíció figyelme kiterjedt a falusi kuruzslók vagy az udvari mágusok, asztrológusok perbe fogására is. A kereszténységet kívülről fenyegető szaracénok mellett sokféle belső ellenségre gyanakodtak. Ilyen félelmetes és fenyegető csoportnak tűntek a leprások, akik 1215 után elkülönített helyen, kirekesztve éltek. Egyes rémtörténetek szerint csecsemőket és kisgyermekeket gyilkoltak meg, és azok vérében fürödve próbáltak megszabadulni rettenetes betegségüktől, mások szerint kutak szándékos mérgezésével járványokat próbáltak terjeszteni, megbetegítve az irigyelt egészségeseket. 1321-ben nagyszabású pánik terjedt el Franciaországban és Aragóniában miszerint a leprások "kútmérgezéssel" kísérletet tettek az egész kereszténység kiirtására.

17. ábra

zsidóüldözések