A két tudományág közti korai kapcsolatok másik érdekes példája a tőzsdei árfolyamingadozások és spekuláció Louis Bachelier által kidolgozott korai elmélete, amely már 1900-ban matematikailag korrekt leírást adott a véletlen bolyongás problémájára (4. ábra).Ugyanezt a modellt dolgozta ki Einstein a folyadékban Brown-mozgást végző kolloidrészecske mozgásának leírására - Bacheliertől függetlenül, de öt évvel később. (Igaz, hogy Marian Smoluchowski lengyel fizikus viszont pár évvel Bachelier-t is megelőzte.) Benoit Mandelbrot az 1960-as években az árfolyamok tüzetes vizsgálatával jutott arra a következtetésre, hogy a Brown-mozgás mégsem ad egészen pontos modellt a tőzsdei ármozgásokra. Ez a felismerés a pénzügyekben ugyan csak jóval később vált általánosan elfogadottá, de közben Mandelbrot számtalan természeti jelenségben mutatta meg hasonló tört-dimenziós objektumok fellépését, és ezzel a fraktál-geometria apostolává vált (5. ábra).
A második világháborút követő újjáépítési periódus hosszan tartó és intenzív gazdasági fellendülést hozott, ami a világon mindenütt erőteljes szabályozásnak alávetett bankrendszerben a biztonság illúzióját keltette. A 70-es évek elejétől kezdve azonban a rögzített devizaárfolyamok rendszerének összeomlása, az első olajválság és egy sor más tényező az árfolyamok, a nyersanyagárak és a kamatlábak példátlan ingadozásait indították el (6. ábra).