Kovács Ferenc

Meddig és mit bányásszunk?

Következtetések

A hivatkozott irodalmi forrásokban közölt természettudományos eredmények, valamint a bemutatott meteorológiai és energiahordozó-felhasználási adatok alapján a következőket állapíthatjuk meg.

• A napsugárzás erősségét és területi eloszlását a Földmozgás paraméterei és a naptevékenység determinálják, a Földpálya paramétereinek ciklikus változása a napsugárzási energia mértékét 15 %-al is módosíthatja.
• A Föld légkörében lejátszódó változásokat, a hőmérséklet emelkedését-csökkenését, a légkör "átláthatóságát" az ún. üvegházhatású gázok (H₂O, CO₂, CH₄, NO_x, aeroszol részecskék) jelentős mértékben meghatározzák.
• A légkörben található szén-dioxid mennyiségét döntő részben az emberi tevékenységtől független - a talajból származó - kőzetképződési és kőzetmállási folyamtok határozzák meg, az antropogén származású CO₂ mennyisége e teljes légköri szén-dioxidnak nem jelentős része.
• Egyes szerzők szerint a légkör víztartalmának van jelentősebb szerepe az üvegházhatás kialakulásában, mások szerint a szén-dioxidnak.
• Az üvegházhatás kialakulásában az antropogén (emberi, ipari) származású CO₂-nek csak 2 %-os hatása van.
• A földtörténet során jelentkező nagy lehűlések és felmelegedések időszakában az emberi-ipari tevékenység nem játszott szerepet.
• Az utóbbi 150 év meteorológiai és tüzelőanyag (szén, olaj, gáz) -felhasználási adatai nem igazolják a hőmérsékletváltozás (globális felmelegedés) és a fosszilis energiahordozók használata közötti kapcsolatot.
• Az utóbbi százötven év során jelentkezett 0,4-0,6°C közötti globális hőmérsékletemelkedésnél az emberi (10 ezer év) és a földtörténeti múltban emberi-ipari hatások nélkül is lényegesen nagyobb hőmérsékletváltozások voltak.
• E változások (évenkénti ugrások) bekövetkezésére nincs pontos magyarázat.

A fentiek alapján minden természettudományos alapot nélkülöz az a nézet, hogy a globális hőmérsékletemelkedés okozója a fosszilis energiahordozókat felhasználó ipari létesítmények (erőmű, gépkocsi stb.) CO₂ kibocsátása.

A fosszilis ásványi nyersanyagok energetikai arányának (ami jelenleg az OECD országok átlagában 60 %) csökkentésére (az atomenergián túlmenően) a termonukleáris fúziós energia felhasználásig aligha lesz számottevő lehetőség. A fosszilis energiahordozók (tüzelőanyagok) felhasználásának számottevő korlátozása nemkívánatos hatással lenne a fenntartható fejlődésre. Fontos volna, hogy racionálisan értékeljük a természeti tényeket, ne engedjünk a szenzációhajhászásnak.