Kovács Ferenc

Meddig és mit bányásszunk?

3. ábra

Szeretném hangsúlyozni, hogy az ásványi nyersanyagok kitermelése az emberek jólétének és életminőségének javát szolgálja; hogy ez a tevékenység összeegyeztethető a természet és a környezet hosszútávú védelmével; és hasznos a gazdaság és a környezet számára.

A bányászati tevékenység, az ásványi nyersanyagtermelés az emberi létszükségletek kielégítése kapcsán gazdasági, társadalmi, esetenként politikai jelentőséggel is bír. A bányászati termékek és a belőlük előállított energia, fémek, építőanyagok stb. az életszínvonal, a társadalmi jólét meghatározó feltételei. A világon e területen is meglevő igen jelentős különbségek társadalmi feszültségeket okoznak, országokon belüli és nemzetközi konfliktusokat váltanak ki.

A világon meglévő egyenlőtlenségek jellemzésére mutatom be a 3. ábrát.

4. ábra

Összefüggés mutatható ki a fajlagos energiafogyasztás és az életminőség index között is. (4. ábra)

A 2000. évben élő kereken 6 milliárd ember életminőség-indexe 60 MJ/fő/év átlagos energiafogyasztás mellett talán 0,5-0,6-os érték (az 1-es maximum mellett). Ha 2100-ban a 8 milliárd főt 200 MJ/fő/év fajlagos energiafogyasztással 0,8-as életminőségi indexre becsüljük, akkor a jelenlegi kereken 400 ExaJoule energiaigény 4-szeresére, 1600 EJ-ra növekszik.

A fő ásványi nyersanyagok (vasérc, réz, bauxit, kőszén és lignit, földgáz, kőolaj) utóbbi 50 évre vonatkozó termelési adatai rendre monoton növekedést mutatnak. Kérdés természetesen, hogy a jövőben milyen tendencia tartható.

A jelen időszak 10 éves kőolajtermelése kereken 40 Mrd tonna, ami 2060 körül már csak 20 Mrd t/10 év. A jövő évszázad (21. század) összegzett kőolajtermelési adata még így is kereken 250 Mrd tonna.

Az irodalomban különböző becslések találhatók. Az előbbi számítással szemben (2100-ban 1600 EJ energiaigény) egy másik prognózis már 2060-ra ad meg 1600 EJ-os energiaigényt.