Kovács Ferenc

Meddig és mit bányásszunk?

Az államalapítás után az erdők és a föld méhének kincsei királyi kézbe kerültek. A Garam vidéke, majd Gömör és Zólyom környéke, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya jeles arany- és ezüsttermelő központ lett.

A 16. század végére a rézbányászat is fellendült, a Thurzók és Fuggerek révén Magyarország világgazdasági jelentőségű termelésével a vezető európai bányászati országok közé került.

1627. február 8-án Weindl Gáspár a világon először a selmecbányai Felső-Bíber táróban használt bányászati célú robbantást. Mikoviny Sámuel a bányák energiaellátását szolgáló többlépcsős víztárolórendszert épített ki.

A 18. században a természettudományok és a technika fejlődése lehetővé tette a bányászat tudományos alapokra helyezését, a korábbi mesterségszerű művelés helyett. III. Károly 1735. június 22-i rendeletével Bányatisztképző Iskolát alapított Selmecen.

Hazánk első szénbányája 1759-ben a Sopron melletti Brennbergen kezdett termelni, az előfordulást Rieder János szegkovács fedezte fel 1753-ban. Az 1700-as évek végén már Vértessomlyón, Vasason, Nógrádverőcén, Sajókazán, Dorogon is termeltek szenet.

A 19. század közepétől a gőzgép alkalmazásával, a hajózás és a vasút megindulásával fellendült a szénbányászat, majd a kiegyezés után a vasércbányászat is jelentőssé vált (Szepes-Gömöri Érchegység, Krassó-Szörény vármegye). A villamosenergia-termelés, a kohászat, a gépgyártás kifejlődése újabb lökést adott a szénbányászatnak. Budapest nagyipari központtá válását az 1896-ban megindult tatabányai szénbányászat tette lehetővé.

5. ábra

1926-ban Gánton vette kezdetét a hazai bauxitbányászat (Nyírád, Halimba, Iszkaszentgyörgy), Úrkúton és Eplényben megindult a mangánbányászat. Az 1930-as években ismét új bányászati ágazat, a kőolaj- és földgáztermelés jelent meg Zalában.

A II. világháború után a szénbányászat helyreállítása, fejlesztése volt kulcsfontosságú, 1949-re haladta meg a termelés a háborús évek 13 Mtonnás csúcstermelését. Az 1950-es évektől a recski, gyöngyösoroszi, rudabányai ércbányászat fejlődött ki. Az urántermelés 1957-ben a Mecsekben indult, és kereken 40 éven át stratégiai, majd energetikai szempontból kiemelt jelentőségű volt. A szénbányászat új irányát jelentette az 1957-ben megkezdett ecsédi külfejtés, majd a 70-es évek elején a visontai, a 90-es évektől a bükkábrányi üzem.

Az 1960-as évek szinte minden vonatkozásban a magyar bányászat "aranykora", fellendülése. A korszakot a következőkkel jellemezhetjük:

• 31 Mtonnás évi széntermelés;
• a bauxit és alumíniumipar "nemzeti iparág";
• jelentős érc és ásványbányászat;
• az alföldi (Hajdúszoboszló, Algyő) kőolaj és földgáz feltárásával jelentős és gazdaságos szénhidrogén-bányászat;
• korszerű kő-kavics-homoktermelés stb.

6. ábra

Nézzük röviden bányászatunk adatait számokban! (5. ábra)

A hazai bányászat közelmúltbeli, illetve jelen időszaki helyzetét néhány főbb termelési adattal jellemezzük. (6. ábra)

Öt év alatt az ásványi nyersanyagtermelés tömege hazánkban 26,2 %-os növekedést mutat, ez évi átlagban 5,2 %-os növekedésnek felel meg. (A szén- és szénhidrogén-termelés csökkenése miatt az értékarányok eltérően alakultak.)

A 2002. évi adatok szerint az építőipari ásványi nyersanyagtermelés, illetve tereprendezés térfogata 32,2 Mm3, kereken 60 Mt. A külfejtések meddőletakarítási munkája mintegy 70 Mt. A szén-, szénhidrogén-, érc-, ásványtermeléssel együtt a hazai bányászat 2002-ben kereken 150 Mt tömeget termelt ki, mozgatott meg.