Kroó Norbert

A fény fizikája

Ez csak a fény részecsketulajdonsága alapján érthető meg. A foton mint részecske jelenik meg egy másik példámban is. A kétréses interferencia-kísérletet, amit a 19. ábrán mutattam be, elvégezték csökkenő fényintenzitás mellett egészen addig a szélsőségig, amikor egy időben csak egy foton lehetett jelen a mérőberendezésben, és a interferencia-csíkok megjelenése ebben az esetben sem maradt el.

Animáció: Fotoninterferencia

Ez azt bizonyítja, hogy a foton önmagával is képes interferálni, vagyis egyszerre bizonyos valószínűséggel mindkét résen haladhat át. Ez a megfigyelés a kvantummechanika eszközeivel jól leírható és magyarázható.

Az előadás ezen első részében még egy témára kívánok kitérni azzal a céllal, hogy valamiféle összefoglaló ernyőt borítsak a fölé a sok előadás fölé, mely valahogyan a fényhez kapcsolódott a Mindentudás Egyetemén. Ez a téma a fény előállítása. Tudjuk, hogy a világegyetemből (elsősorban a Napból) hozzánk érkező fény termonukleáris "kályhákból" származik. Mindennapi életünk azonban nagyszámú mesterséges fényforrást is kihasznál. A különböző világító forrásoktól a nagyteljesítményű lézerekig sok minden került elő a ME előadásaiban is. Nem kívánok ezekre újra kitérni, csak felsorolok néhány példát a 0,1 W/cm²-től a világrekord 10²¹ W/cm² teljesítménysűrűségig, nem említve a 0,1 W/cm² alatti, egészen az egyes fotonokig terjedő tartományt (20-21. ábra).

20. ábra

21. ábra

Ezek a különböző elveken nyugvó és különböző tulajdonságokkal is rendelkező fényforrások a tudományos kutatás, az orvosi diagnosztika és terápia, a precíziós méréstechnika, az ipari technológiák, az információs és kommunikációs technológiák, a hadászat, vagyis mint már említettem, az emberi tevékenység minden területén megtalálhatók.