Shitdisco: Kingdom Of Fear
Várakozások: Először a Klaxons bemutatkozó lemeze kapcsán írtunk az úgynevezett new rave-ről, mely a brit popsajtó egyik legújabb rágógumija, és amelyről már többen is elmondták, hogy gyakorlatilag nem létezik. Sőt, nemrég már a Klaxons is beszólt a foszforeszkáló rudacskákkal csápoló londoni fiataloknak, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a Shitdisco valószínűleg elkésett egy kicsit. A skót zenekart is ide szokás sorolni ugyanis, pedig nem sokban különböznek az elmúlt évek dance-punk együtteseitől: táncolható, funkos alapok, punkos megközelítésben tálalva. A glasgow-i illetőségű, nem túl szerencsés nevet választó együttes ingyenes "gerilla-koncertjeiről" híresült el, melyet a dobos lakásának nappalijában tartottak, egészen addig, amíg a hatóságok komoly büntetés kilátásba helyezésével el nem lehetetlenítették a rendzavarásnak minősített bulikat. Azóta a Shitdisco beküzdötte magát a független színtér kedvelt zenekarai közé, Reactor Party című kislemeze pedig már tavaly a Top 75-re is felkerült.
Eredmény: Akik ismerték már a Shitdisco korábbi kislemezeit (Disco Blood, Reactor Party), azok vélhetőleg túl sok újat nem fognak találni a Kingdom Of Fear-en, és nem azért, mert az említett két dal is rajta van a lemezen. Az együttes hozza, amit várnak tőle: húzós, feszes alapok, punkos diszkó, néha a korai Prodigyt idéző szintetizátorok, és az elejétől végéig táncolható, bár egy idő után kissé egyhangú számok. Sokat nem fognak a lemezből eladni: egyrészt ezzel a névvel sok médiumba már alapból be sem kerülhetnek, de az együttes amúgy is inkább az underground partyk világához vonzódik, sem mint a nagy koncerttermekhez.
Kiknek ajánlható: Akinek a Klaxons vagy a dance-punk húzószavak mondanak valamit, feltétlenül.
Olyan, mint: A Rapture taknyos, skót kistestvérei.