Újra lehet jegyet venni a Mamma Mia!-ra
Hosszú sorokban várakoztak, várakoznak az emberek a Madách Színház jegypénztáránál. Néhány napja ugyanis újra lehet jegyet kapni a Mamma Mia! előadásra, igaz, csak a 2015-ös évre. Az idei előadásokra még májusban – mindössze három nap alatt – elkelt az összes jegy. A Madách művészei áprilisban kezdték a darab próbáit, és a szegedi vendégjáték miatt nyári szünetet sem tartottak. Az augusztusi premierről mi is beszámoltunk, most azonban azt nyomoztuk, hogy mi lehet az ABBA-dalok sikerének a titka.
A Mamma Mia! darabot eddig 54 millióan látták világszerte, és a turnéváltozata már annyi színház repertoárjában szerepelt, hogy mindennap legalább 7 különböző színpadon áll színre az eredeti musical. Az ABBA zenekar – Amerikát leszámítva – mindenhol rekordeladásokat produkált, és dalaik sorra váltották egymást a slágerlistákon. Angliában pedig még a Queent és a Beatlest is meghaladta lemezeladásban a svéd együttes az ABBA Gold válogatáslemezzel.
Ahogy a magyar zeneszerző látja...
A dalok elemzéséhez Czomba Imre zeneszerzőt kértük fel, aki manapság számos hollywoodi filmes
produkciónak is a zeneszerzője, többek között a Raoul Walsh világhírű rendező életéről készült film zenéjét is ő jegyzi, a rengeteg hazai könnyűzenei és színházi elismerés mellett. Olyan hazai nevekkel dolgozott az elmúlt 20 évben, mint Eszenyi Enikő, Ákos, Cserháti Zsuzsa vagy az Experidance. Mindemellett pedig rengeteg tévés és színházi produkció szerzője, zenei producere.
Imre szerint ma már talán közhelyesnek számít, de az ABBA-nál sem hagyható figyelmen kívül, hogy nem elég egy jól eltalált dallam vagy egy jó szöveg, a körítés elengedhetetlen része a sikernek. Vagyis nagy hangsúlyt kell fektetni a hangszerelésre, a háttérszólamokra.
„Az ABBA abból a korból származik, amikor a zenészek zenéltek, és csak a hozzáértő szakemberek kiváltsága volt, hogy stúdiókban hangmérnökök legyenek. Ők tényleg tudták, hogy mit miért csinálnak a mai technikákhoz képest az akkoriban rendelkezésükre álló szerény lehetőségekkel. Javítgatás, preparálás nagyon nehézkes volt, mindennek óramű pontossággal kellett működnie. Kézzel írt partitúrák, agyonra gyakorolt dalokkal érkeztek a felvételekre. Az ABBA-dalokon a mai napig hallatszik, hogy nagyon ki van találva minden. Fel van építve zeneileg egy teljes épület, nincsenek hiányos téglák, minden van valamiért, és semmi nem véletlenszerű” – mondja Imre.
A 70-es években virágzott a funky, a soul és az egyéb fekete gyökerű műfajok. Az ABBA nem próbált fekete elemeket belecsempészni a kicsit rockos-diszkós zenéibe, hanem épp ellenkezőleg, elkezdtek használni rengeteg, inkább a komolyabb műfajokban használatos “trükköt”. Úgy hiszem, ezzel megváltoztatták az igényes pop-rock zene képét, idecsábítva számos szórakozni vágyó igényesebb fület is. Az, hogy manapság is nagyon időszerűek a dalok, Imre szerint nagyrészt a precíz, pontos építkezésnek köszönhető: Közérthetőek a dallamok, ügyesen felépített énekszólamokkal, ami szinte védjegye lett ennek a hangzásnak. Nem beszélve a nagyon stílusos zongora- és gitárjátékról, ezt megfűszerezték a kor slágerzenéire oly jellemző szimfonikus backgroundokkal, de mégis újszerű maradt. Talán ez is a titka, hogy milyen széles rétegeket meg tudott érinteni. Az ABBA hangzás a siker receptjévé vált később számos zenekarnak.
Czomba Imi személyesen is kötődik a dalokhoz. 2007-2011 között “Csináljuk a fesztivált” című televíziós műsornak ő volt az egyik zenei producere, és ő felelt a dalok újrahangszereléséért is. „Az ABBA kikerülhetetlen volt ebben a műsorban. Sokat köszönhetek ennek a műsornak, hiszen magamtól biztosan nem álltam volna neki ezeknek a zseniális dalok elemzésének és reprodukciójának. Itt tudtam szembesülni azzal, hogy milyen ötletesek, mennyire ki voltak ezek találva. Minden dal egy újabb meglepetés, sokszor csak azért, hogy jah… csak ennyi, ilyen egyszerű(?)... de jó… ez cseles… ez ettől működik… hm…”
A 10 legnépszerűbb ABBA dal
10 olyan dalt választottunk az ABBA-repertoárból, amit mindenki ismer, és ha akarta sem tudta kikerülni őket. Imre zeneszerzőként és persze hallgatóként is boncolgatja a fáradhatatlan ABBA-sikert – kizárólag zenei szempontból, és csakis ezen a 10 dalon keresztül.
The Winner Takes it All
A szöveg zseniális. Lényegében a verse és a refrénharmónia köre nagyon hasonló, de mégsem unalmas a dal. Szakmailag néhány váltó harmóniát nagyon ügyesen és célravezetően használnak. A zongorázás nagyon meghatározó, azóta is sok dalban visszaköszön ez a ritmikai és dallamvezetéses megoldás. A beinduló dupla ritmikájú dobkíséret is jó ötlet volt, mellyel könnyedén áthelyezték a feles érzetű balladát egy tempós diszkós “rádiós” dalba.
Dancing Queen
Nagyon nagy ötlet az orgonapont (zenei kifejezésekben nem annyira járatosak kedvéért a basszus marad, és a harmónia változik felette). Ez nagyon meghatározóvá teszi a dalt. Jól bevált ABBA-s fordulatok, vokál, vonósok, zongora.
Take a Chance On Me
Az összes dalukra jellemző az ötletes vokál. Zseniális kezdés után jön a kétségkívül fülbemászó dallam, talán az egyik legegyszerűbb, de sokszor a legcélravezetőbb harmóniakörnyezetben.
Knowing Me, Knowing You
Nagyon szépen felépített dal. A refrén úgy teljesedik ki, ahogy a 70-80-as évekre ez egyébként is jellemző. A sikert ez a dal szerintem a refrén vokálválaszainak köszönheti.
S.O.S
Nem véletlenül, de ennek a dalnak is rengeteg feldolgozása született a 90-es években. Már barokkos hangszerelési fordulatokba ágyazva, zeneileg mindenképpen nagyon színes dallam- és harmóniavilágba kalauzol minket. Néhol kicsit rockos, néhol akár egy klasszikus ballada. Remek sláger.
Fernando
A nagyon egyedi vokálhangszerelés emeli ezt a dalt is szakmailag nagyon érdekessé. Majdnem másfél percig nem is indul el igazán a dal, de addig mindenféle érdekes zenei világot bemutatnak.
Mamma Mia
Talán ez a legsikeresebb daluk. Én mindenképpen kiemelném a fülbemászó dallamon felül a kreatív hangszerelést. Itt is elsüt a zenekar minden jól bevált, az ABBA-ra oly jellemző fegyvert: zseniális vokálhangszerelést, orgonapont, gitár-zongora dallamok. Nem idegenkedtek az oboa és a xilofon használatától sem.
Waterloo
Hamisíthatatlan rock ‘n’ roll, de nem ám a jól bevált sémákkal. Sikerült ebből is kimondottan az ABBA-ra jellemző hangszerelési jegyekkel egy remek és egyéni “shuffle” ritmikájú dalt kreálni. Itt is megtalálhatunk pár, a zenekarra oly jellemző elemet: a sokat emlegetett orgonapontot, ízléses zongorázást és bátor, de nem tolakodó harmóniavezetést.
Does Your Mother Know
Ez már egy letisztultabb rock ‘n’ roll világ. Nincs semmi különösebb varázslat, kivéve a refrének végén található ötletes vokálválaszok és szólamfelrakások. Tulajdonképpen itt jelzik, hogy vigyázzunk, ez nem egy olyan akármilyen rock ‘n’ roll dal…
Gimme! Gimme! Gimme! (A Man After Midnight)
Az egyik legletisztultabb ABBA-dal. Itt mindent megmutatnak, hogy mit tudnak, és hová fejlődött 1979-re a zenekar. Nem véletlen, hogy Madonnát is megihlette ennek a dalnak a wampje. Kicsit szokatlan a picollo hangja, de pont ez adja meg a kicsit “északi” üdeségét vagy újszerűségét. A refrén berobog, mint egy gyorsvonat az ABBA-tól várt többszólamú énekfelrakásban. Ezt jól elősegíti a refrének előtti vonós-előkészítés, mestermunka. Ilyesmi megoldásokat nálunk később a Neoton Famíliánál lehetett hallani.
Vagyis az ABBA nem egy hosszan tartó divathullám, hanem szakmailag is megalapozott zenei siker. Az, hogy szívvel-lélekkel csinálták – amíg jóban voltak egymással –, az persze látszik, de máshogy ezt a műfajt nem is lehet. Ezeket a slágereket tényleg el lehet játszani egy szál gitárral a tábortűz mellett, a dalok felépítésében minden adott a folyamatos feldolgozásokhoz és az újabb és újabb remake-ekhez. Megterveztek mindent, tették a dolgukat, és bejött, ez a fura "északi" íz pedig egyedivé tette őket, az Egyesült Államokat leszámítva mindenhol az élvonalhoz tartoztak. Czomba Imi zeneszerzőként azt gondolja, hogy ezek tették és teszik őket népszerűvé, de azt senki sem gondolta, hogy ennyire túlélik a saját korukat.