Halász Géza még a nagyváradi színház tagjaként találkozott Bara Margittal. Bara Margit utóbb úgy fogalmazott:
Nagy hatással volt rá a megismerkedésünk. Felkeltettem az érdeklődését, és később, amikor átjött Kolozsvárra, akkor nagyon... intenzíven törekedett felém. Én azonban távol tartottam magam tőle.
A távolságtartás az 1954-55-ös színházi évadban véget ért.
Halász Géza időközben elvált feleségétől, Bara Margit sincs már párkapcsolatban. Bara Margit utóbb elmondta: tudott a férfi alkoholproblémáiról, de mivel családjukban, közvetlen környezetében nem akadt hasonló függőséggel élő ember, nem látta át annak súlyosságát. Különben meg - mint az sokakkal előfordul -, hitte, hogy
ő majd segíthet új párjának kigyógyulni a „betegségéből".
A színészpár nem sokkal a kapcsolatuk kezdete után eldönti: összeházasodnak. A házassághoz szükség van a magyar és a román hatóságok hozzájárulásához is. Nehéz ügynek tűnik. Szerencsére Bara Margit kamaszkori barátnője, Bisztrai Mária is a kolozsvári színház tagja,édesapja, Petru Groza pedig éppen államelnöki pozícióban van.
Így esik, hogy a házassági hozzájárulást román részről maga az államelnök írja alá az irodájában leánya és a házasulandók jelenlétében. Némi várakozás után a magyar engedély is megérkezik.
Fontos adalék: Halász Géza akkor már egy adminisztratív balfogásnak köszönhetően nem társulati tagként, hanem fellépti díjasként játssza a szerepeit. Ez egyben azt jelenti, a maga ura, nincs akadálya a hazatérésének Magyarországra. Ám a hazatérés szándékát nem említi arájának.
Az esküvőt követően azonban Halász Géza újabb hivatalos iratot kap: engedélyezik számára a hazatérést. Ígéri, hogy mire ifjú felesége is megkapja a vonatkozó engedélyt, addigra számára is intéz majd színészi lehetőségeket Budapesten. Majd távozik az országból.
Nem sokkal később levélben tudatja: állta a szavát, feleségének is helye lesz a Petőfi Színház társulatában, amely teátrum őt magát is leszerződtette.
Bara Margit mégis úgy érzi: ha Magyarországra költözik, az idegen környezetben könnyen befulladhat a pályája. Szüleitől, testvérétől sem akar távol lenni.
Ám a feleség legyőzi benne a színésznőt, a családjához ragaszkodó leányt.
Petru Groza közbenjárására három hónap várakozás után megkapja az engedélyt, hogy férje után menjen Magyarországra. Az útlevelében azonban van egy szigorú kitétel: ha elhagyja Romániát, nem térhet vissza az országba.
Bara Margit 1955 szeptemberében, egy pénteki napon érkezik Magyarországra. Halász Géza a Keleti pályaudvarról saját szülei Kisfaludy utcai lakásába kíséri feleségét. Asztalhoz ülnek, csend van.
A szülők maguk is alkoholbetegek. Sosem kedvelik meg az "erdélyi nőt".
Ülnek, esznek. Megszólal a telefon, Bara Margit apósa veszi fel a kagylót, kis szünet után azt mondja:
Margit, téged keresnek!
A vonal túlsó végén Lénárt István, a Ranódy László rendezésében készülő Szakadék című film gyártásvezetője. Üdvözli a Magyarországra érkezett színésznőt, egyben arra kéri: azonnal menjen ki a filmgyárba egy próbafelvételre. A megilletődött színésznő pár nap türelmet kér fáradságára hivatkozva. A kérés meglepi a gyártásvezetőt, de beleegyezik.
A telefonbeszélgetés után kiderül, a filmgyárba kilátogató, elsősorban saját magát a filmesek figyelmébe ajánló Halász Géza adta oda felesége fotóját a Szakadék rendezőjének. Amit akkor még Halász Géza sem tud:
a fotó körbejárt, Bara Margit arcképe mindenkit megbabonázott, rendezőtől operatőrön át kellékesig, díszítőkig.
Pár nappal a hívás után sor kerül a próbafelvételre.
Akik jelen voltak, utóbb mind azt mondták: érezhető volt, hogy Bara Margit kamera előtti felbukkanása egy filmtörténeti korszak kezdete.
A Szakadék története 1936-ban játszódik. Részletek a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének vonatkozó elemzéséből:
A Szakadék a Horthy-érában játszódik, de nem valamiféle tézisfilm vagy pamflet. Nem a Horthy-korszakról szól, ugyanis mindenféle propagandisztikus tartalmat levet magáról, és az emberi küzdelem, szenvedés és szolidaritásvállalás egyetemes dimenzióit mutatja meg.(...) Az egyes jelenetek és képkompozíciók mívességének fokához mérhető a figurák kidolgozottsága. A Szakadék világát élő-lélegző alakok népesítik be, nemcsak a fő-, de a mellékszereplők is ilyenek. A figurák lélekrezdüléseit sokszor minimál gesztusok teszik láthatóvá. (...) A játékfilmben itt debütáló Bara Margit (...) egy röpke tekintete, egy óvatlannak tetsző mozdulata a figura lelkének mélységeibe vezet el.
Az 1956 elején mozikba kerülő Szakadék plakátjára felkerül a kiváló színházi és filmgyári fotós, Inkei László Bara Margitról készített fotója.
A képmás elbűvöli az ország apraját s nagyját.
A Szakadék az akkor a népművelési miniszter posztját betöltő Darvas József forgatókönyve alapján készült. A forgatás idején Darvas erős érdeklődést mutatott Bara Margit iránt, mely érdeklődést – az egykori szemtanúk szerint – a színésznő finom eleganciával hárította.
Szakírók szerint, ha nem abban az évben készül el Törőcsik Mari főszereplésével Fábri Zoltán Körhinta című filmje, úgy a Szakadékot nevezik be a cannes-i filmfesztiválra.
Másként történt, Cannes-ban Fábri Zoltán filmjét Arany Pálmára jelölték, de
az ugyancsak neves Karlovy Vary-i fesztiválon a Szakadék, valamint Máriássy Félix rendezése, az Egy pikoló világos kapnak két nagydíjat a négy közül.
A nemzetközi zsűri tagjai főként Molnár Tibor, Bara Margit, Sinkovits Imre, Horváth Teri, Dayka Margit, Bihari József őszinte és igaz játékát, valamint a gyermekszereplők természetességét emelték ki.
Filmes bemutatkozása kapcsán Bara Margit sorra adja az interjúkat a különböző lapokban. Halász Géza a kritika udvarias érdeklődése mellett játszik főszerepeket az Egri István igazgatta Petőfi Színházban.
Halász szembesül a ténnyel: háború előtti népszerűsége elveszett.
1955 szeptemberében mutatják be Szigligeti Ede Fenn az ernyő nincsen kas című darabját, amelyben Halász Géza Várkövi báró szerepét alakítja. A Magyar Nemzet recenzense így fogalmaz:
A színpadjainkon most bemutatkozó Halász Géza mértéktartó, fegyelmezett és igen rokonszenves játékával velünk is elhitette, ha nem is a figura létét, de annyit mindenesetre, hogy azidőben lehetett hinni ebben az alakban.
A színész 1956 májusában Posa márkit alakítja az Apáthy Imre rendezésében színre került Don Carlosban. Az Esti Budapest kritikusának értékelése:
Illúziót keltő Posa márki szerepében Halász Géza is, csakhogy erejéből többre nem futja ennél. A cselekmény döntőszálait Posa márki tartja a kezében. Jelentékenyebb alakítással e szerep fölébe nőhetne szinte valamennyi többinek.
Bara Margit a királynőt játssza a Don Carlosban. A színésznőről Benedek Marcell ír a Magyar Nemzetben:
„ A királynő szerepét a Budapesten nemrég feltűnt Bara Margit játssza. Néhány évvel ezelőtt még mint alig fölserdült leányt láttam Kolozsvárott első szerepeiben. Szép ígéret volt már akkor is, s most úgy látszik, be is váltja, amit ígért. Lágyan, kedvesen csengő hangja talán nem teszi alkalmassá erős drámai kitörésekre, de Erzsébet szerepében finom mozgásával, a szenvedés őszinte éreztetésével illúziót keltett és meghatotta a nézőt. A rideg spanyol udvarba került francia hercegnő úgy hervadt szemünk láttára, mint az átültetett virág.
Bara Margit a Szakadék után a Dani című filmben kap szerepet, Páger Antal partnereként. 1956 nyarán megkezdődik a színésznő számára az igazi áttörést hozó film, a Bakaruhában forgatása Fehér Imre rendezésében.
Halász Géza eljátssza a Petőfi Színházban Molnár Ferenc Olympiájában Kovács kapitány főszerepét.
A színházak hamarosan bezárnak.
1956 őszén a színészházaspár még Halász Géza szüleinek lakásában él. A ház kőhajításnyira van az októberben kirobbanó harcok egyik centrumától, a Corvin-köztől. Amikor a házaspár szobáját aknatalálat éri, ők az óvóhelyként szolgáló pincében vannak. Nem sokat időznek ott.
Halász Géza mindent látni akar, olykor kapualjakba húzódva figyeli a tűzharcot.
A férjét féltő felesége rettegve ugyan, de vele tart.
Bara Margit évtizedekkel később úgy emlékezett:
Géza végig úgy viselkedett, mintha direkt várta volna, hogy valami történjék vele. Kihívta maga ellen a sorsot.
A forradalom leverése után Halász Géza szeretné elhagyni az országot, javasolja feleségének: menjenek Münchenbe a férfi ott élő nővéréhez. Bara Margit inkább maradna, nem akar még távolabb kerülni Erdélyben élő családjától. Halász Géza azonban megállapodik egy teherautó-sofőrrel, Bara Margit pedig összecsomagol. Amikor azonban a sofőr megtudja, hogy az egyik utasa nő, eláll a vállalásától. Azt mondja:
nem visz nőket, mert tapasztalta, lebukás esetén szörnyű dolgokat művelnek velük az oroszok a határ közelében.
Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!