Drámai körülmények között, fiatalon meghalt az ország egyik legnépszerűbb színésze

Budapest, 1992. december 30. Kaszás Attila színművész a Ruttkai Éva-emlékgyűrű átvétele után a színházban. A kitüntetést hatodik alkalommal nyerte el a Vígszínház egyik tagja. MTI Fotó: Ilovszky Béla

„Ma is csodálattal állok Kaszás Attila gazdag életpályája és kivételesen tiszta személyisége előtt, amellyel képes volt huszonhárom év alatt a közönség maximális szeretetét és a teljes szakma elismerését kivívni" - mondja Szarvas József Kossuth-díjas színész, pályatársáról és barátjáról. „Olyan képet tudott teremteni, akire ha a közönség ránézett, simogató, megnyugtató érzés fogta el."  Tragikus, érthetetlen és korai halála - túlzás nélkül - az egész országot megrázta, azóta is számtalan módon tartják életben emlékét.

Felvidéki emberként örökké ott motoszkált benne, hogy elhagyta a szülőföldjét, hiszen Kaszás Attilát mindig visszavárták Szlovákiába.

„Az ottani közösség őt a saját gyermekének tekintette, a színházi élet számon tartotta, ő pedig nagyon is hálás volt ezért nekik, kicsit lelkiismeret-furdalása volt, hogy nem ment haza a főiskola után."- mondta Szarvas.

Kevés játékfilmben szerepel, inkább televíziós filmekbe, sorozatokba hívják, ezek legismertebbje a Patika című sorozat a kilencvenes évek közepén, amelyben Kaszás Attila egy drogos zenészt alakít, és a film dalaiból album születik.

Viszonylag nagy visszhangja volt az Érzékek iskolája (1995) című filmnek, amelyben gazdag, nős üzletembert alakít, akinek áldozata lesz egy érte reménytelenül küzdő cigánylány.

Szerepet kapott az Üvegtigrisben, a Hukkleben és a Hídemberben, a Kútfejekben pedig főszerepben láthattuk.

A kétezres évek elején, a Magyar Színházban a Csongor és Tünde főszerepét játssza, amikor színpadon újra együtt játszanak Szarvas Józseffel, aki Balga. A rendező Iglódi István, az előadásban Béres Ilona, Kállai Ferenc, Kozák András és Raksányi Gellért is játszik. „Az a lendület, ami a Dühöngő ifjúságban a Leonce és Lénában elkezdődött köztünk az ott a Csongorban folyatódott.."

2003-ban került a Nemzeti Színházhoz, Jordán Tamás vezetése alá, felhagyva a kissé túlhajszolt szabadúszó léttel. „Nem volt elégedett, mert nem olyan szerepeket kapott, amikre vágyott és nem azt a közeget kapta amihez szokott.."- állapítja meg Szarvas József.

Sosem feledkezett meg felvidéki gyökereiről, és mélyen megrendítette a kettős állampolgárságról szóló, Gyurcsány-féle, eredménytelen népszavazás 2004-ben. Szarvas József még látta, hallotta, milyen zokogás tört fel belőle azon a napon.

Kisebbségi magyarnak lenni egy másik életérzés. .. A határon túli magyarnak azt jelenti a haza, mint a sivatagi embernek a víz. Egy sivatagi embernek a víz lelkiállapot"- mondta Kaszás Attila.

Ezután lenyűgöző erővel, több tízezer ember előtt előtt szavalta el 2006. március 15-én a Nemzeti dalt a Fidesz nagygyűlésén.

Ekkor még nem tudhatta, mit hoz az ősz, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét követően.

Kissé kételkedve vállalja el a 2007-ben bemutatott 56 Csepp vér című rockmusicalt, amiből később musicalfilmet készítenek és a televízióban, a halála után mutatják be először. Tulajdonképpen egy modernizált Rómeó és Júlia történet, amelyben egy kis falu kitelepítettjei csatáznak a helyi ávósokkal. Lőrinc pap szerepét kapta meg, és a kritika szerint ő volt a legjobb benne.

Egyáltalán nem tanultam a forradalmat, csupán a szóbeszéd és legendáriuma maradt meg.

Nálunk, Szlovákiában a legendárium 1968-hoz fűződik. Mivel a két dolog között nagyon szoros az érzelmi kapcsolat, ezért vannak forradalmi emlékeim, de nem 56-osak, hanem1968-as emlékek. Én magam vehemensebb vagyok, mint az általam megformált Lőrinc pap, de

magam is pacifista vagyok, megpróbálok a harmóniára törekedni. Az előadás miatt van egy kis ünnep a lelkemben, attól függetlenül, hogy mi van körülöttünk.."

- mondta a bemutató előtt egy interjúban a színész.

Tervei voltak, hiszen Zsigárdon megvette nagyapja házát, és jelképes összegért bérbe adta a falunak. Vágyott a kezdetben megélt társulati közösségre, amit akkoriban nem kapott meg.

Túlhajszolt élete volt és ahogy pályatársa, Trokán Péter emlékezett, komoly fejfájásra panaszkodott, amikor a Nemzeti Színházban 2007. március 19-én a Tizenkét dühös ember című darab kezdete előtt hirtelen összeesett. Pár órával a rosszulléte előtt Stohl Andrással futott a színház konditeremében. A mentőben újraélesztették, és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet intenzív osztályára szállították, ahol agyvérzést állapítottak meg nála. Négy napon keresztül kómában feküdt, életét a március 22-én éjszaka elvégzett tehermentesítő koponyaműtét sem tudta már megmenteni, március 23-án 19 óra 40 perckor meghalt. Az orvosi vélemény szerint nem a túlterhelt élete volt a tragédia oka, hanem egy elpattant ér. Hogy miért és hogy pattanhatott el, máig nem tudni.

Kaszás Attila néhány nappal 47. születésnapja után halt meg.

A színész emlékére rendezett virrasztáson, több mint négyezren vettek részt, az egész ország döbbenten állt Kaszás Attila elvesztése előtt.

Amikor korábban Kaszás Attilát a halálról kérdezték, azt mondta, hogy a haláltól azért félünk, mert ismeretlen, és a végtelenről, a halál utáni megfoghatatlan tér-időről ís beszélt:

Nem a mennyországban és nem a nirvánában, egyszerűen a végtelenben hiszek, ami valóban félelmetes, hiszen feldolgozhatatlan a mi végességünkben."