Harangozó Teri halála: meghökkentő titkot árult el a barátja

Az énekesnő 1965-ben szerepelt először a Ki mit tud? -on, utána a táncdalfesztiválok rendszeres fellépője volt. 1966-ban övé lett Magyarország első aranylemeze is a Minden ember boldog akar lenni című dallal. Legismertebb dala az 1968-ban megjelent, Mindenkinek van egy álma című sláger. Harangozó Teri volt az egyetlen honi énekesnő, aki sokat ígérő pályafutása kezdetekor saját lemezt készíthetett a nagy triász tagjai, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta, Kovács Kati mellett. Hamar a szakma csúcsára került, ahol a lábát is megvetette , azonban a lemezgyár nagyhatalmú ura közölte vele: nincs rá igény. Az énekesnő azt követően elsősorban külföldön talált magának feladatot, s csak a retró-korszak hajnalán, a kilencvenes években kapott nagyobb figyelmet, s még a Sziget fesztiválon is akadt fellépése. Ugyanakkor csupán két nagylemezt mondhatott magáénak, s még a nyugdíjkoron túljutva is azon töprengett: miként juthatna vissza a szakma élvonalába, arra a szintre, ahová nem sokkal pályakezdése után, huszonévesen került, s ahol csak rövid időt tölthetett? Az álom álom maradt, azonban a külhoni működésének köszönhetően nyugdíja éveiben sem akadtak anyagi gondjai. Ami önmagában talán nem jelentett számára boldogságot, de a boldogtalanságtól megóvta valamennyire.

Ki mit tud?

A KISZ KM képzései és fellépései kedvére vannak, de úgy érzi, komolyabb hangképzésre is szüksége lenne. Ismerősei Sík Olgát ajánlják, a korszak első számú énekpedagógusát. Harangozó Teri egy ízben úgy nyilatkozott: Sík Olga nem vállalta, mert bizonyára tehetségtelennek találta. Valamiféle fricska lehetett ez a megszólalás.

Sík Olga valóban visszautasította, de az ő ajánlására kereste fel az ugyancsak nagyszerű énekpedagógust – aki Sík Olgához hasonlóan komoly operaénekesnői pályafutást tudott maga mögött – Fábry Editet. 

Fábry Edit fizetség nélkül vállalja a képzését.

Harangozó Teri hamarosan felvételt nyer a konziba, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. 

A konziban is Fábry Edit az énektanára. Néhány osztálytársa később neves operaénekes lesz, például Kalmár Magda és B. Nagy János.

1965-ben Harangozó Terit a tudta nélkül nevezi be a Magyar Televízió első Ki mit tud? vetélkedőjére a Vörös Október Férfiruhagyár KISZ titkára, aki egy túlórája közben hallotta énekelni a számlalikvidátor kolleginát.

A vetélkedőn a közönségszavazatoknak köszönhetően jut be a döntőbe – a Vörös Október Férfiruhagyárban a döntő előtt hangosbemondón figyelmezették a dolgozókat a voksolásra –, ahol harmadik lesz.

Fotó: Fortepan/ Szalay Zoltán / Fortepan/ Szalay Zoltán

A döntősökkel egy vegyes műfajú hanglemez is készül: táncdalok mellett prózai részletek, cigány dalok, áriák, paródiák is felvételre kerülnek. Harangozó Teri a Tennessee Boy című számot énekli. 

A harmadik helyezésével járó egyéb nyereményéről nincs adat, de például a Reneszánsz paródiaegyüttest egy 13 kötetes Gorkij válogatással jutalmazták.

Mindemellett pályafutása szempontjából fontos momentum volt, hogy feltűnhetett a korszak egyetlen televíziós csatornáján. Korábban háromszor jelentkezett a Magyar Rádió Tánczenei stúdiójába, ám hiába. A Ki mit tud? után felveszik a szakmai ugródeszkát jelentő „táncdalénekes képzőbe”. 

1966-ban elkészült az első rádiófelvétele is a Túl az első nagy szerelmen, amely a slágerlistákra is felkerült. 

'68

1966-ban rendezik az első táncdalfesztivált, amelyen 

Harangozó Teri az Ó, én naiv lélek című dallal vesz részt. A közönség vastapssal jutalmazza, de nem kerül a döntősök közé. Ugyancsak 1966-ban énekli kislemezre a Minden ember boldog akar lenni című számot. A korong másik oldalán Aradszky László adta elő az Isten véled édes Piroskám című dalt. 

A százezres eladott példányszámot elérő kiadvány lett az első Aranylemez. Az azzal járó díjat Aradszky László át is vette, Harangozó Teri esetében – az ok nem derült ki – elmulasztották átadni. 

Az 1967-es évben a Jaj de morcos című dalt kapja a Táncdalfesztivál szervezőitől, amit a közönség ismét kedvel, de a zsűri nem utalja tovább a döntős produkciók közé.

Harangozó Teri 1968-at egész pályafutása alatt úgy emlegeti majd, mint élete legfontosabb, egyben legszebb évét. Az Országos Rendező Iroda 1968-ban adja át– a Magyar Rádió tánczenei stúdiójában mutatott teljesítményét elismerve – Harangozó Teri hivatásos táncdalénekesi és előadóművészi engedélyét. 

A népzenére és komolyzenére szakosodott, azok népszerűsítésével, koncertrendezéssel foglakozó Filharmóniától pedig virágének-, dal-, és népdalénekesi engedélyt kap. Utóbbi műfajokban Fábry Edit tanácsára képezte magát.

Az 1968-as Táncdalfesztiválon a Sose fájjon a feje című dallal lesz második helyezett, illetve a megmérettetésen a Még hazakísér című számot is elénekelte és elnyerte a legjobb előadóművészeknek járó díjak egyikét is.

Abban az évben lesz rendszeres fellépője az ORI által szervezett turnéknak.

1968-ban szülei vendégelik meg a turné résztvevőit Bátyán, köztük van Rodolfó, Mary Zsuzsi, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Angyal János, Dobos Attila, Zorán és a Metró Együttes. Kovács Kati egy későbbi interjúban azt mondta: itt nevezte el Bim-bam Terinek, amit akkor furcsált, de később nagyon megszeretett Harangozó Teri.

Hazai, külhoni sikerek

 

1969-ben Harangozó Teri ismét második lesz egyik legnagyobb slágerével a Szeretném bejárni a földet című dallal, valamint elnyeri a legjobb előadónak járó Arany mikrofon díjat. ( A dalokat és az előadói produkciót külön díjazták.) A fesztivál sikert követően az osztrák Amadeo Hanglemezcég készít vele német nyelvű lemezt. 

Bim-bam - az első lemez

1969-ben megjelenik első hazai albuma is Bim-bam címmel. Három hónap alatt háromszáznyolcvanezer példányt adnak el belőle. 

Magyarországon 1969-ben Harangzó Teri lemeze fogyott el a legnagyobb számban, amiért a Cannes-i MIDEM fesztiválon is díjazni szeretnék. A magyar Hanglemezgyár illetékesei – akik hivatalból utaznak az eseményre – azonban azt mondják: nem szeretnének énekesnőt magukkal vinni, s ígérik, majd ők átveszik a díját. 

Harangozó Teri akkor panaszlevéllel fordul a Művelődésügyi Minisztériumhoz, s végül, ha késve is, kiutazhat Franciaországba. Cannes-ban Maurice Chevalier, a kor legnagyobb francia dalénekese adja át Harangozó Terinek a teljesítményét elismerő Márvány Trófeát. 

Fotó: Fortepan/ Szalay Zoltán / Fortepan/ Szalay Zoltán

Sikerei első éveiben több külföldi ország fesztiváljára meghívást kap. Először Innsbruckba lép fel 1968-ban Szécsi Pállal és Kovács Katival.

Utóbb énekelt Kubában, Splitben, a sopoti fesztiválokon és az összes szomszédos országban. A közönség díjat mindenhol megnyerte.

Tetszik, vagy sem

1970-ben sokat hallani a dalait a rádióban is. Akkoriban nyilatkozza: 

Mindennap fellépek. Egy hónapban harmincszor. Kiskunfélegyházán, Szekszárdon, Debrecenben. Felsorolhatnám szinte az ország teljes helységnévsorát.

 - mondja a Lobogó című Lap egy 1970-es interjújában. De beszél másról is. Az újságíró felveti: 

A fiatalok irigylik a „menő" énekeseket.„Könnyű életük van’’, „sokat keresnek", „autón furikáznak’’. Mi ebből az igazság?

Harangozó Teri válasza: 

Nincs autóm, még lakásom sincs. Albérletben lakom. A tanácsnál azt mondták: vegyek magamnak lakást. Miből? Régebben 150 forintot kaptam egy fellépésért, ma már elértem a 350-et. De ebből kell fedeznem a ruhaszámlákat, a fodrászt, a lakbért, a taxit, a kosztot. A lemezeimből sok százezer példányt eladtak, de az énekesnek ebből csupán erkölcsi haszna van. „Kézzelfogható” sikert csak a szövegírónak és a zeneszerzőnek hoz.

Választja vagy kapja a számait?

 -kérdezi az újságíró.

Többnyire a rádiótól kapom. Ha nem tetszik, akkor is el kell énekelnem.

 - feleli Harangozó Teri, a Kádár-rendszer viszonyai között meglehetős merésszséggel.
Az újságíró nem teketóriázik:

 Eljárnak az évek, s akkor mi lesz?

Harangozó Teri válasza: 

Az éneklést soha nem akarom abbahagyni. Sanzonokat, virágénekeket, Schubert-, Liszt-dalokat szeretnék előadni. Képtelen lennék dal nélkül élni. 

Elhangzik a megkerülhetetlen kérdés is: melyik száma a legsikeresebb?
 

A Mindenkinek van egy álma

 – feleli az énekesnő.

 Nincs rá igény

Az 1970-es évek elején Erdős Péter egy találkozójukon azt mondja az énekesnőnek: 

Magára, Terike, nincs igény.

 Erdős doktor meg sem kísérli tényekkel igazolni az állítását. Harangozó Teri ellenben országjárásra indul, s a legkülönbözőbb városok, települések lemezboltjaiban beszerzett tanúsítványokkal bizonyítja Erdős doktornak: 

folyamatosan megrendelik a nagylemezét, kislemezeit, de hiába.

Erdős doktort nem érdeklik a tanúsítványok. 

A boltokból idővel teljesen elfogynak a Harangozó Teri felvételeit tartalmazó kiadványok, s bár egy ideig még elhívják egy-egy ORI turnéra, gázsija idővel – egy-két év alatt – mesze elmarad a kollégái díjazásától – mert akikre a lemezgyár vezére szerint van igény, azok többet kapnak.

Néhány évig elsősorban külföldön jut fellépési lehetőséghez. Gyakran énekel vendéglátó egységekben, de 1972-ben televíziós revüben is szerepel az NDK-ban. 

A Magyar Rádióban ugyanakkor arra kap lehetőséget, hogy francia pásztordalokat és virágénekeket adjon elő,

amire a lantművész Benkő Dániel kérte fel, akit a dalok hangszerelésével bíztak meg.

1976-ban Várkonyi Zoltánnak „jut eszébe” Harangozó Teri. A dizőz, Déki Rézi szerepét bízza rá a Fekete Gyémántok című filmjében. Olyan színészek társaságában áll a kamera elé, Szabó Sándor, Tolnay Klári, Sunyovszky Szilvia, Haumann Péter, Koncz Gábor, Huszti Péter.

A honi publikum előtt már ritkásabban fellépő énekesnőnek abban az évben – hét évnyi pauza után – megjelenik a második nagylemeze, Lánynak születtem címmel.

Klasszikus bakelit albuma többé nem készül. A nevéhez kapcsolódó újabb kiadvány kazettán jelenik majd meg tizenegy évvel később.

Nem lett családanya

Mindeközben lezajlik első, pár éves házassága is egy civil partnerrel. 

Majd másodszor is férjhez megy egy Amerikában élő menedzserhez, aki ígéri: egyengeti majd a külhoni karrierjét. Ígéretének azonban szélsőséges féltékenysége is gátat szab. 

Már attól dührohamot kap, ha feleségét egy férfi szolgálja ki valamelyik boltban. Ez sem volt hosszú életű házasság.

Harangozó Teri nyilatkozta egyszer: 

Szenvedélyes szerelmeket éltem át, sokszor meg is szenvedtem a szakítást, de mindig én mondtam ki az utolsó szót. Ha azt éreztem, hogy vége lesz a kapcsolatnak, gyorsan leléptem. Megalázó lett volna, ha engem raknak ki.

Legnagyobb szerelme egy pesti pincér volt, aki azt állította, sokat dolgozik, ezért van keveset vele, valójában a főnöknője szeretője volt, az énekesnő ki is tette a szűrét. (A közelmúltban kezdett arról cikkezni a bulvár a témában csak mostanában megszólaló kollégáira hivatkozva, hogy Harangozó Teriben az Expressz együttes családos frontembere iránt is erős, ám plátói érzelmek éltek.)

Harangozó Teri a gyermekvállalás kapcsán mondta el egy interjúban: 

Én nem családanya akartam lenni, hanem énekesnő. És volt, hogy teherbe estem többször is. Mindig éppen rossz időben, amikor nem törhetett ketté a karrierem. A második férjemtől is állapotos lettem. Titokban elvetettem a gyereket, csak a házvezetőnő és az orvos tudott róla.