Sinkó László élete: így tört ki zseniális bátyja árnyékából

Sinkó László Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész volt. Bátyja, Sinkovits Imre az elsők között lett a Nemzet Színésze a cím alapításának évében, 2000-ben. Sinkót a Nemzet Művésze címmel ismerték el, ugyancsak az első kitüntettek között 2014-ben. Sinkó László bátyja hatására választott hivatást. Testvéri kapcsolatukat mély szeretet hatotta át, miközben Sinkó László többször is elmondta: személyiségüket tekintve olyanok voltak, mint a tűz és a víz. Családnevét is azért változtatta meg, hogy a maga útját járva sose bátyja miatt háruljon el előle valamely akadály. Sinkó László távol tartotta magát a politikától, illetve azt vallotta: amit a közéletről, a politikáról, a világról gondol, azt a szerepein keresztül tudja leghitelesebben megfogalmazni.

Ami kedvére van
Sinkó László még középiskolásként – bátyjához hasonlóan – aktívan részt vett az óbudai önképzőkör vasárnapi összejövetelein, ahol képzőművészetről, zenéről, írókról, költőkről beszélgettek, vitatkoztak. Főiskolásként is sokat jár tárlatokra, operaházi előadásokra, zeneakadémiai koncertekre. (Utóbbiakra akkori barátnőjével, az orvosegyetem egy medikájával.)

Más művészeti iskolák hallgatóival is kapcsolatba kerül; a zeneakadémisták olykor konferansziénak, illetve irodalmi részletek előadójának kérik fel a vizsgáik alkalmával.

Ott van a képzőművészeti főiskolások kiállításain is, egyik alapítója a Fiatal Művészek Klubjának.

Mindemellett abban is élvezetet talál, amikor a Színművészeti Főiskolán két szakmai óra között osztálytársaival – önmaguk mulattatására – nevetve olvassák fel a sportújság hőskölteménnyé duzzasztott tudósításait az NB III-as futballcsapatok mérkőzéseiről.

A színinövendék a Várkonyi Zoltánnal való „sajátos" viszonya ellenére már másodévesként külön engedéllyel sokat statisztál – ez csak harmadévtől lenne lehetséges – a Nemzeti Színház előadásaiban.

Elsőként a Major Tamás rendezésében bemutatott Antonius és Kleopátrában kapja meg Antonius egyik katonájának kétszavas szerepét. Antoniust Bessenyei Ferenc alakítja, aki az egyik jelenetben azt kérdezi:

„A szíkióni követ nincsen itt?

Sinkó László a színpad bal oldalán, az előfüggöny előtt állva mondta el első mondatát nagy színházi közönség előtt:

Parancsra vár!

Az előadásban Lukács Margit játssza Kleopátrát, Kállai Ferenc Enobarbust.
Az előadás segédrendezője az akkor ugyancsak főiskolás Lengyel György.
Sinkó László a rendezőhallgató több vizsgaelőadásában is szerepel, s amikor diplomázik, akkor a már két évvel korábban Debrecenbe szerződött Lengyel György tanácsára – s vélhetőleg közbenjárásával – maga is a cívisváros Csokonai Színházának társulatához szerződik.

Sinkó László és Nagy Anna a debreceni Csokonai Színházban Csehov: Sirály című színművének próbáján, 1966. március 24-én. Forrás: MTI/Szebellédy Géza

Egy varázslatos nyár, debreceni szárnyalás
Főiskolásként Sinkó László a nyári szünetekben három alkalommal is csapos-italmérőként dolgozott az édesapja által vezetett népbüfében a Dagály és a Váci út sarkán Angyalföldön. Az ott keresett pénzből fedezte háromhetes balatoni nyaralásait. A diploma megszerzését követő nyáron már nem áll csaposnak.

A Szegedi Szabadtéri Játékokon a Major Tamás rendezésében színre vitt Tragédiában kap kisebb feladatokat. Major Tamás – akivel addig tanár-diák viszonyban volt – mély benyomást tesz rá. Major a próbák során a minapi főiskolásokat éppen olyan komolyan veszi, mint bármely más szereplőt. Ráadásul a fiatalokat rendszeresen meghívja egy italra, vacsorára, vagy azzal a felszólítással nyom a kezükbe némi pénzt, hogy igyanak egyet az egészségére.

Szépen telik a nyár, s a friss diplomás, jóvágású, jó humorú Sinkó László nagy népszerűségre tesz szert a város legcsinosabb színházkedvelő leányai körében.

Az utolsó szegedi előadás után haza kell utaznia Budapestre a holmijaiért, ezért a fővárosból az akkoriban még működő helyi repülőgépjárattal utazik Debrecenbe, hogy le ne késse az évadnyitó társulati ülést.
A jelentősen megfiatalított Debreceni Színház az ország legjobbjai közé tartozik.
A Sinkó László érkezése előtti évadban szerződött a társulathoz Tímár Éva, majd Sinkó mellett Cs. Németh Lajos, Kézdy György, a következő évadban Haumann Péter, Meszléry Judit, Béres Ilona.
Sinkó László első debreceni szerepét Shakespeare Ahogy tetszik című darabjában kapja. A darabot rendező Lengyel György egy visszaemlékezésében Sinkó László Silviusát nagyszerű bemutatkozásként említi; meleg humorú, szellemes és rendkívül játékos alakításként. Lengyel szerint:

Négy debreceni évada alatt Sinkó László kisebb szerepekben is bizonyította erős karakterábrázoló képességét, ahogy hangsúlyt kapott vonzó, érdekes egyénisége is, szeretni való humora és lírája a legkülönbözőbb szerepekben – sosem felülírva az adott figura lényegét.

Sinkó László főszerepet kap a színházhoz ifjú rendezőként érkező Ruszt József rendezésében, az Irkutszki történetben is.

A Lengyel György által színpadra állított A kaukázusi krétakörben az Énekest alakítja, amely szerepet a fővárosban is futó előadásban Gábor Miklós játssza.

Nagy sikere van a a Bál a Savoyban fiatal ügyvédjeként. Az Imádok férjhez menni című előadásban rábízott szerepet a pesti előadásban Darvas Iván alakítja. (Haumann Péter karakterét pedig Bodrogi Gyula formálja meg a fővárosban.)

Éjszakai körút
Sinkó László debreceni éveinek legkiemelkedőbb alakítása Csehov Sirályának Trigorinja. A Film, Színház, Muzsika vonatkozó kritikája:

Sinkó figyelemre méltóan izgalmas alakításával nemcsak Trigorin jelentéktelenségét érzékeltette, hanem azt a különös tehetséget is, aki mesterséggé, művességgé, jó iparossággá tudta tenni az írás művészetét.

A Hajdú-Bihari Napló így fogalmaz:

Sinkó László izgalmas Trigorint állított elénk. Tudjuk más előadásokból, általában öreg színészek rutinjára bízzák az író megformálását. Sinkó távlatokat ad szerepében.

Sinkó László Debrecenbe érkezve egy évadon át Lengyel Györggyel lakik közös, földszinti albérletben. A szoba két végén áll egy-egy ágy, középen nagy szekrény a fal mellett, a centrumban fekete ebédlőasztal.

A két ifjú művész remekül érzi magát a némiképpen ravatalozót idéző miliőben, melynek ablakai a Szent Anna utcára nyílnak.

A következő két évadban Sinkó László Haumann Péterrel bérel szobát. A kicsiny helyiségbe aprócska teraszról lehet bejutni a kert felől.

Amikor a két színész próbára menet elfelejti felhajtani dupla ágyukat, akkor mindjárt az ágyneműbe érkeznek cipőstől. A főbérlővel közös fürdőszobában nem folyik meleg víz. Ám a kertről nyíló külön bejárat így is emel a bérlemény színvonalán.

A vékonypénzű, ifjú színészek étkezését javarészt a Király István és felesége által üzemeltetett Színész, vagy ismertebb nevén Király klub biztosítja, ahol felírásra – hitelbe – is lehet fogyasztani, de árai amúgy is méltányosak.

Sinkó László első debreceni évadában kortársaihoz hasonlóan az esti előadás után is a Király klubba tér be, onnan a Művész presszó felé veszik az irányt, majd – hiába szűkös a keret – az Aranybika Szállodában működő Bika Grillben folytatódik a dorbézolás hajnalig. Megesik, hogy innen mennek át a Kisállomás büféjébe, majd onnan az első munkásvonattal átzötyögnek a Nagyállomásra, ahol beülnek a restibe.

Előfordul, hogy csak reggel nyolcra érnek haza, gyors zuhany után mennek is a próbára. Délután alszanak egyet, este előadás, majd következik az éjszakai „körút". 

Sinkó László egy évad után úgy érzi: ha így folytatja, abba előbb-utóbb belepusztul, de a hivatásából mindenképpen kihullik.

 

Teniszezni kezd, megházasodik
Az éjszakázást feladva kap rá a teniszezésre.

Élvezi a mozgást, ráadásul a teniszpálya olyan fórum, ahol a zárt színházi világból kilépve szakmán kívüli emberekkel is kapcsolatot teremthet. Életmódot váltva barátkozik össze a színházban statisztáló debreceni bölcsészhallgatókkal, az orvosi és az agráregyetemek diákjaival is. Eljár velük egyetemi rendezvényekre, házibulikra.
Debreceni Cserhalmi György is, Sinkó László majdani kollégája, akinek Varga Magda operaénekes az édesanyja. Sinkó László gyakran megfordul náluk, hozzájuk vonzza Cserhalmi György két szemrevaló nővére, Magdi és Gyöngyi.
Végül az egyik nővér Gabi nevű barátnőjével esik szerelembe.
A gond csak az, hogy a leány indulatos természetű édesapja tilalmi listát állított össze azon hivatások műveiről, akikre leánya rá sem nézhet.

A listán a pártmunkás áll első helyen, azt követi a színész.

Eleinte bujkálva találkoznak, a Nagyerdőben sétálnak, gyakori vendégei Kézdy Györgyéknek, akik arrafelé laknak.
Miután Gabi elvégzi az egyetem magyar-történelem-népművelés szakát, már senki sem állíthat eléjük akadályokat. A szerelmesek 1965-ben összeházasodnak.

Esküvőjükön ott van Sinkovits Imre is a feleségével, Gombos Katalin színésznővel. Eszükbe jut saját, 1951-ben megtartott esküvőjük,

amely után az akkor még kiskamasz Laci zokogva borult bátyja nyakába, azt gondolva, hogy örökre elveszti.

Sinkó László és felesége egy évig maradnak Debrecenben.

Horváth Ádám rendezővel és Nagy Attilával egy tévéjáték felvételén. Forrás: MTI/Tormai Andor

Elszerződik a Nemzeti Színházhoz
Sinkó Lászlót a Nemzeti Színház élére 1964-ben kinevezett Both Béla már kinevezése évében a társulatához invitálta.

Sinkó László akkor azt mondta: korai, még érnie kell.

A következő két debreceni évad alatt Sinkó László több televíziós játékban is főszerepet kap. Akkoriban televíziós, filmes rendezők járják a vidéki színházakat, mert tudják: úgy lehet fiatal tehetségekre bukkanni, hiszen frissen végzett főiskolások nem kezdhetik a fővárosban a pályát.

Sinkó László 1966-ban eljátssza Máriássy Félix Fügefalevél című filmjének egyik főszerepét is.

Vidéki színész létére mind többet cikkeznek róla az újságok, ami kedvére van. Amit nehezen visel: debreceni társulatában egyre nagyobb a feszültség a színház másodvonalához tartozó idősebb színészek és a fiatalabb generáció tagjai között.

A feszültséget nem az ifjak generálják, ugyanakkor a sikereikre féltékeny idősebbek a helyi pártelit tagjai között is támogatókra találnak, akik kezdenek beleszólni a szereposztásba.

Both Béla 1966-ban ismét szerződést ajánl Sinkó Lászlónak a Nemzeti Színházhoz. A színész akkor már továbbállna Debrecenből, mégis feltételt szab: mivel a fivére is a Nemzeti Színház tagja, csak akkor csatlakozik a társulathoz, ha szerződtetését megszavazza a teátrum művészeti tanácsa.

Sinkovits Imre is tagja a tanácsnak, de ettől a szavazástól távol marad.

A tanács nélküle hagyja jóvá Sinkó László szerződtetését.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!