Dalai láma: ne használd sokat azt a szót, hogy "enyém"!

A harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak - mondta a XIV. dalai láma Budapesten a zsúfolásig megtelt Papp László Sportarénában tartott előadásában vasárnap délután.

A dalai láma orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: azok az emberek, akik az "én", az "enyém", a "magamnak" szavakat túl sokat használják, sokkal nagyobb valószínűséggel esnek át szívinfarktuson, mivel túlzottan énközpontúak. Az énközpontúság egyfajta beszűkültség, ami frusztrációhoz vezet, és még gyanakvást, illetve bizalmatlanságot is szül az ember környezetében - mondta el a Távol-Keletről, Nagy-Britanniából és a környező országokból is érkezett 11 200 nézőnek tartott beszédében Tendzin Gyaco, a dalai láma.


A negatív érzelmek betegséget szülnek

A XIV. dalai láma arról is beszélt, hogy a düh, a harag elhomályosítják a tisztánlátást, az agresszió pedig még rosszabb reakciókat szül. A másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez mégis pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Az igazi emberi érték ugyanis az, ha önzetlenül viszonyulunk másokhoz, ez pedig megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is. A józan ész és a saját tapasztalataink is azt támasztják alá, hogy ezeket a negatív érzelmeket vissza kell szorítani, mert a fizikai reakciók jelen vannak bizonyos mentális jelenségekben is.

Biztonságérzet alapja a boldogság

A dalai láma utalt arra, hogy minden embernek a boldogságérzet adja meg a biztonságérzetét. Az anyák gyermekeiknek éppen ezt nyújtják, s ez az odaadó szeretet megtalálható nemcsak az embernél, de az állatvilágban is. Ezt a gyermekkorban szerzett tapasztalatot az ember egész életére továbbviszi. Még egy haldokló ember is, ha szeretetet tapasztal, biztonságban érzi magát, és eluralkodik rajta a boldogság.

A dalai láma előadása végén a közönség által feltett kérdésekre válaszolt. Ebben többek között elmondta, hogy a materiális javak iránti vágyakat igazán soha nem lehet kielégíteni, az ilyen típusú vágy kapzsisághoz vezet, ugyanakkor a belső békére való törekvés nem okoz frusztrációt.

Senkinek nem lehet megtiltani a húsevést

Kérdésekre válaszolva beszélt arról is, hogy Tibetben a legtöbb hely nem alkalmas arra, hogy növényt termesszenek, ezért ott nem lehet megtiltani a hús fogyasztását. Ott, ahol ő indiai száműzetésében él, azonban nincsen már állattartás, a nagy vallásos rendezvényeken sem szolgálnak fel húst. A mértéktelen húsevés és a túlzásba vitt nagyüzemi hústermelés ökológiai problémákat okoz, de senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy húst egyen - vélekedett a dalai láma.

Mit lehet tudni a XIV. dalai lámáról?

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.

A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetes állam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, és 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot. A velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.

A XIV. dalai láma hivatalosan hetedszer látogat Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap korábban 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben jött Magyarországra.