Együtt a közös jövőért

2007. február 8-án nagyszámú érdeklődő jelenlétében zajlott le az Európai Unió 7. Keretprogramjának magyarországi nyitókonferenciája.

Meskó Attila akadémikus, az MTA főtitkára, a Mindentudás Egyeteme korábbi előadója ezután tanulságos beszámolót tartott az MTA kutatóintézeteinek részvételéről az FP7-ben. Bár Lisszabonban kitűzték a jól hangzó célt, miszerint az EU tagállamoknak a GDP 3%-át kell fordítani kutatás-fejlesztésre, Magyarország egyelőre 1% alatt teljesít (míg Finnország és Svédország már meghaladták a 3%-ot!). Az MTA az ötödik keretprogram óta egyre sikeresebben teljesít, s az FP7 esetében már több szinten felkészítette kutatóit a sikeres pályázatok elkészítésére. Workshopok, tanfolyamok szervezésével, bírálók jelölésével is beleszól a folyamatba, a kormány irányában pedig az előfinanszírozás jelentékeny problémáját igyekszik kommunikálni.

A BME újra a keretprogram egyik nagy nyertese lehet

Zrínyi MiklósBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A délutáni szekción Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket, s arra biztatta őket, hogy koncentrált, jól szervezett pályázatokkal minél több pénzt szerezzenek meg Magyarországnak az FP7 programjaiból. Gyulai József akadémikus, az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke, a Mindentudás Egyeteme korábbi előadója A 7. Keretprogram és hazánk címmel tartotta meg előadását Kroó Norbert professzor gondolatai mentén. Az alapkutatások új fontosságát érdemes hangsúlyozni, hiszen ezek jelentik majd a versenyképesség hosszútávú alapját. A már említett Európai Kutatási Tanács ennek koordinálásában tölt be jelentős szerepet. És a magyar helyzetet vizsgálva úgy tűnik, szükség is van egy hasonló központi irányító szervre. Gyulai professzor nem festett rózsás képet a hazai kutatók helyzetéről, amikor szerény és bizonytalan költségvetésről, kevés kiváló kutatóról, az egyetemek szerepvállalásának bizonytalanságáról beszélt, bár kiemelte az MTA presztízsét, az akadémiai kutatóhálózat eredményeit is.

Összefoglalója végén azt a következtetést vonta le, hogy minél fiatalabb korban, 8-14 éves kor között kell megalapozni a fiatalok tudomány iránti érdeklődését, amihez persze elengedhetetlenek a jó tanárok és a kiváló iskolák. Támogatja a kis- és középvállalkozások innováció útján történő megerősödését is, melyben az MTA-nak is lehetne aktívabb szerepe.

Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese, megbízott elnöke a magyar részvétel fokozásának lehetőségeiről tartotta meg előadását. Az elnök asszony óriási előnynek tartja, hogy Magyarország az első tervektől kezdve részt vesz az FP7-ben, így a magyar álláspont kezdettől megjelenik a programban. Míg azonban az EU tagállamaiban átlagosan 1,8 millió euró jut egy nyertes projektre, nálunk ez az összeg alig 160 ezer euró. Kiemelt célokat sorolt ezután. Talán legfontosabb a vállalati részvétel erősítése, a projektek nagyságának növelése a vállalkozói réteg bevonásával, valamint az, hogy a magyar pályázók minél értékesebb programokban vehessenek részt.

A tervezett intézkedések közé tartozik, hogy az állam rásegítő pályázatokkal támogatná a kutatókat. A magyar koordinátori hálózat kialakulása is látványos eredményeket hozhat, ahogy egy tervezett brüsszeli iroda is sokat segítene a pályázóknak. És persze a pályázatokhoz elengedhetetlen képzések szervezésében is szerepet vállalnak az NKTH: a projektmenedzsment, a pénzügyi elszámolás, a PR kérdéseit itt lehetne megvitatni. Ahogy a nap többi előadója, VassIlona is az FP7-ben rejlő kivételes lehetőségekre igyekezett felhívni a résztvevők figyelmét. Ha az előadók intelmeit és buzdító szózatait megfogadjuk, akkor Magyarország egészen biztosan kiemelkedő helyet szerez majd az FP7 "ranglistájának" elkészítésekor 2013-ban.