Nukleáris asztrofizika hétköznapi szemmel

A Visegrádi Akadémiák Ifjúsági Díjának magyar nyertese idén Gyürky György, az MTA Atommagkutató Intézet kutatója. A kutatási körülményekről, intézeti munkájáról az mta.hu honlap kérdezte a fiatal fizikust.

ATOMKI, Debrecen

Milyen eszközök, berendezések találhatók a kutatóintézetben?
Van de Graaf gyorsító

A kísérletek másik oldalát tekintve, rendelkezünk még kiegészítő berendezésekkel: gamma- és részecske detektorokkal, de ezek fejlesztésére is nagy szükség volna, sajnos az anyagi feltételek viszont nem mindig adottak. Meg kell találnunk tehát azokat a témákat, amelyek a rendelkezésre álló kísérleti eszközökkel elvégezhetők, de a jövőben egyre nehezebb is lesz olyan magreakciókat találni, amelyeknek a vizsgálata nem igényel komolyabb beruházást. Reméljük, hogy a következő években mind a gyorsító technika, mind pedig a detektálási technika irányából lényeges fejlesztéseket tudunk véghez vinni.

A behatárolt technikai feltételek miatt nagyon fontos, hogy nemzetközi együttműködésekben is tudjunk dolgozni. Amit már említettem korábban, a Luna-együttműködés nagyon jó példa a sikeres közös munkára. Az ennek keretében elvégzett magreakció-vizsgálatokat mind az említett gran sasso-i laborban végeztük, ami a világon egyedülálló lehetőségeket teremt az asztrofizikai magreakció vizsgálatokra. A kísérletekhez szükséges kiegészítő és tesztmérésekre az ATOMKI gyorsítóit is használtuk. Ilyen értelemben tehát a Luna-együttműködés is profitált abból, hogy az ATOMKI-ból is vannak tagjai. Itt tudtunk olyan méréseket elvégezni, melyek az ottani gyorsítóval nem lettek volna kivitelezhetők, viszont szükséges kiegészítő mérést jelentettek az ottani nagy jelentőségű vizsgálatokhoz.

Milyen a kapcsolat a Debreceni Egyetemmel? Végez-e oktatói tevékenységet?
- Fájó pont az intézet számára, hogy az egyetemmel való együttműködés nem mondható ideálisnak. Korábban nagyon jó kapcsolatot ápolt az intézet a Debreceni Egyetemmel, most is tagjai vagyunk az "Universitas-egyesülésnek", tehát elvben a két intézmény között szoros és jó kapcsolatnak kellene felállnia, és van is erre példa. Számos, az egyetemen végző fizikus hallgató az intézetben végzi a diploma vagy TDK munkáját. Ennek ellenére úgy látom, hogy a viszony sok ponton javítható lenne és remélem, hogy a jövőben is lesz erre lehetőség.

Oktatómunkát nem végzek, és a csoportunkból senki nem oktat az egyetemen, épp ezért nehezebb számunkra doktorandusz vagy diplomamunkás hallgatót idecsábítani. Ennek az egyetem oldaláról is érthető oka van, hiszen a fizikus hallgatók létszáma az elmúlt években csökkent, az egyetemi oktatók létszáma pedig nagyjából jól lefedi a fizikus hallgatók oktatási struktúráját. Nem nagyon van lehetőség arra, hogy ebbe a munkába bekapcsolódjék az intézet, így viszont nehéz a diákokkal megismertetni és megszerettetni az intézetben folyó munkát. Reméljük azért, hogy ez a jövőben változni fog, és sikerül az egyetemen fizikát tanuló diákokat az intézetbe csábítani.

Az intézet együttműködésével 2004-ben jelentettek meg egy DVD-t Az elemek keletkezése címmel, mely kifejezetten a fiatalabb korosztályt célozva népszerűsíti a fizika és a természettudományok világát. Honnan jött az ismertető animációs film elkészítésének az ötlete?
- Lehetőségeinkhez képest próbáljuk népszerűsíteni a fizikát és az intézetben folyó kutatómunkát, ez a film valóban jó példa erre. Az első alapkiadás Japánban jelent meg egy ismeretterjesztő VHS kazetta formájában. Csoportunkból két fizikus is töltött több évet egy japán kutatóintézetben és így kerültek kapcsolatba azokkal a kutatókkal, akik ezt kiadták. Az angol és japán nyelven megjelent anyag számos díjat és elismerést kapott külföldön. Innen jött az ötlet, hogy célszerű lenne ennek a DVD-nek a magyar kiadását is elkészíteni. Alapozva a japán kutatókkal meglévő jó kapcsolatunkra, megszereztük a kiadáshoz szükséges jogokat és elkészítettük a film magyarra szinkronizált változatát. A kiadáshoz pályázati támogatásokat is igényeltünk, a filmet ingyen juttattuk el valamennyi középiskola számára, akik az igényüket benyújtották. Általában fizika fakultáció és szakkör keretében vetítették le a filmet, ezzel a diákok számára is vonzóbbá téve a fizika tudományterületét. Talán emiatt is többen fognak fizikus vagy fizika tanári szakra jelentkezni középiskolából.

Népszerűsítő tevékenységeink közül nem csak ezt a DVD-t érdemes megemlíteni, hanem azt is, hogy intézetünk minden évben megrendezi a fizikai szakhetet. Ekkor egy héten keresztül látogatásokat szervezünk az intézetbe , minden nap egy-egy ismeretterjesztő előadást tartunk, ahova általában a debreceni gimnáziumokból, középiskolákból várjuk a hallgatókat, akik szép számban meg is szoktak jelenni. Két alkalommal rendeztük meg továbbá, szintén nagy sikerrel, a "Rádioaktivitás a természet része" című ismeretterjesztő kiállítást, hogy a diákok és a felnőtt lakosság számára is közérthetőbbé tegyük a rádioaktivitás témakörét. Célunk, hogy ez ne csupán félelemkeltő fogalom legyen az emberekben, hanem megismerjék a sugárzásnak a természetben betöltött szerepét is.

Visszatekintve az azóta eltelt időszakra, megváltoztatta-e bármilyen szempontból a kapott díj a kutatási tevékenységét, esetleg adott-e új lendületet?
- Egy díj elnyerése nem változtathatja meg a kutatási irányt. Ezt ugyanis a tudományban fennálló, megválaszolatlan kérdések megoldására való törekvés kell, hogy megszabja. Egy díj csak ahhoz adhat újabb indíttatást, ami az én esetemben is történt, hogy amit csinálok, annak tényleg van értelme, elismerik és érdeklődésre is számot tart, tehát érdemes vele foglalkozni.

Rédey Soma