Vagyóczky Imre naplója

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Vacsora után 12 körül bementünk taxival sétálni a városba. Nagyon furcsa, keleti kevert város. Az emberek malájok, kínaiak, indiaiak. Kevert legtöbb. Igen kihalt volt a város éjjel. Fehér embert egyszer sem láttunk, sem gyalog, sem másképp. Nagyon megnéztek minket, ahogy sétáltunk. Sok ember alszik nyugágyszerű fapadokon és földön az üzletek előtt, valószínű ezek az éjjeli őrök. Nem a legnyugodtabb érzés köztük sétálni. A város igen nagy kiterjedésű, több városrészből áll. Van külön európai negyed, ahol fehérek vannak, de a személyzet maláj. Három órakor holdfáradtan hazaértünk, lefeküdtünk, és fél kilencig aludtunk.

A szoba igen kellemes, hűtött fürdőszoba, laticeles ágy. Ahogy most írok a gépen, a légnyomás kinyomja a tintát a tollból. Jót aludtam. Jó reggeli, és utána átmentünk be a városba egy még jobb hotelbe, a Raffles-ba. Sajnos az égetés az megvolt itt is, mert nem adtunk borravalót. Vettem zsilettet és képeslapot. Igen drága, 30 cent a lap és 45 a bélyeg. Ebédeltünk, beefsteaket, valami levest, rántott halat, fagylaltot, feketét és gyümölcsöt, ananászt, narancsot és grapefruit-ot. Jó volt. Utána elmentünk várost nézni. Rengeteg ember az utcán, óriási forgalom, a legmodernebb autók, motorok. Az emberek lusták, közel sem olyanok, mint eddig. Kint voltunk a tengeri berakodást nézni a csatornába. Fa bárkákba rakták az árut, sovány, legyötört melósok. Most hagytuk el az egyenlítőt, mikor írom ezt. A pilóta megdobálta állatira a gépet, és meglocsoltak minket a stewardessek. Így rég nem hánykolódtunk.

9:25-kor (- 6 és fél óra) írom tovább Szingapúrt. Az utcán kétfél emberek vannak, eladók és melósok. Az árusok igen jó állapotban vannak, a melósok kiéhezve, lenyúzva. Sok a modern taxi, biciklis riksák. Az üzletben igen nagy a választék, minden van, amit el lehet képzelni, lehet alkudni is. Nagy a bűz és a csatornák nyitottak, az utcák szélén vannak. Nincsenek járdák, árkádszerű tünemények vannak. Nagy a nyüzsgés. Nem szeretik a fehér embert.

Elmentünk moziba. Egy szadista orvosról szóló filmet láttunk. Igyekeztem nem letört lenni, de teljesen letörtem. Láttuk a pesti harcokat filmen. Nagyon ideges lettem. Most már nem tudok másra gondolni végképp. Sajnos semmi megoldás a hazatérésre. Végig kell csinálni. Otthonról az eddiginél is rosszabb hírek.

Mozi után hazamentünk, legalább kétszer annyit gyalogoltunk. Jó vacsora, utána piff-puff film, elég gyenge. Megint láttuk Pestet, a harcokat és külföld együttérzését. Csak tudnám, mi lehet? Mozi után lefeküdtem 12-kor, nehéz megszokni a 6 óra pluszt. A társaság össze van törve az otthoni események miatt. Csak hazaengednek minket.

Szingapúr magán hordja a keleti jelleget. Sok faház, rosszak a lakásviszonyok. Rengeteg a gyerek. A nők jó alakúak, csak kicsik és csúnyák. A férfiak kicsik és nőiesek. Szőrtelenek és vékony a hangjuk. Az utcán sok a szemét. Furcsa nekik fehér gyalog. Csak sajnos nincs pénzünk. 1 ami dollár, 3 szingapúri dollár.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!