Vagyóczky Imre naplója

 

Három és fél óra plusz van Pesthez. Hajnali háromra ideértünk Karacsiba. Felülről szép neonvilágítású város. Sok topis bennszülött. Álmos voltam nagyon. A repülőtér szállójában kaptunk szállást. Sok a gyanús kinézetű, lusta bennszülött. Tízkor ettünk. Jobb a kaja és a felszolgálás, mint Karacsiba. Délelőtt busszal bementünk a városba és szétnéztünk. Rettenetesek a pakisztáni arabok házai. Rengeteg a kosz, bűz. Ultramodern, külföldi, új ház mellett ütött-vert kalyiba. Az európai negyed nagyon szép. A tengerpart mellett van. Megnéztük a tenger vizét, jó meleg. Szép a part. Láttunk kígyóbűvölőt és majomtáncoltatót, nagyon ügyesek voltak. Mindenki borravalót kért tőlünk. Nagyon erőszakosak. A nők (mohamedánok) lefátyolozva járnak, piszkosak és csúnyák. Többnejűség a divat. Elől megy a férj, utána három lépésre a feleségei a gyerekekkel. Két magyar él csak itt. Kereskedelmi utazók.

Délután úgy volt, hogy bejövünk a tengerhez, 20 km-re van tőlünk, csak nem kaptunk buszt, mert zavargások vannak az egyiptomi események miatt. Délután focizni akartunk, de olyan párás volt a levegő, hogy nem bírtuk sokáig. Nagyon meg vagyok fázva. Nagy a hőség, 30-35 fok. Száraz meleg. Este sok rossz hírt hallottunk otthonról. Egészen a gép indulásáig, három óráig kártyáztunk, mert nem akartunk lefeküdni. Igen rossz a hangulatom. Furcsa az arab világ. Igénytelenek az emberek. Találkoztunk a második gépünkkel.