Vagyóczky Imre naplója

 

Reggeli után lementünk a Tömpével vásárolni és várost nézni, fotózni. Jártunk a tengerparton, a kikötő részeken. Érdekes, változatos hely. A csatorna, ahol a bárkákra berakodnak, melyek az árut a nagy hajókhoz felviszik, külön világ. Egy, ami jellemző, hogy az emberek adnak magukra, tiszták.

Sokat járkáltunk. Pénzünk sajnos kevés volt, nem akartam többet beváltani, és így takarékoskodni kellett a taxi pénzzel, úgyhogy sokat gyalogoltunk. Nagy forgalom volt a kikötőben, annak ellenére, hogy vasárnap volt. Dél felé kinyitottak a bazárok is, ugyanolyan választék volt, mint hétköznap. Lehet jól alkudni, és jól vásárolni, van választék.

1-re hazamentünk ebédelni, utána kimentem az előző városrészbe szandált venni a Pirinek, mert amit tegnap vettem, túl nehéz. Egy itteni magyartól kértem rá pofátlanul pénzt. Úgysem látom többet.

Közben egy óriási trópusi vihar kapott el minket, ami szerencsére akkor érte el a tetőpontját, amikor már a hotelben voltam. Több, mint egy órán át esett az eső, utána nagyon felmelegedett az idő. Nedves meleg volt. Estére egy gazdag kínai filmgyáros, mozi tulajdonos (40 db) meghívott minket a házába egy koktélpartira. Most láthattam igazán, mi a nagyvilági, gazdag emberek élete. Gyönyörűen berendezett ház, nagyon szép kert. Adtak kínai szendvicseket, gyíkot, csigát, és különféle nyalánkságokat. Whiskey szódával, de nagyon vacak. Ez egy szép emlék volt.

Fél 9-re hazamentünk, vacsora volt és lefeküdtünk utána, mert reggel korán keltünk. Otthonról közepes hírek, talán javul a helyzet.