Sárkány István naplója

 

Minden és kedvezően összejött ahhoz, hogy az olimpia megnyitásának napja, valóban a sportolók ünnepnapja legyen. Mint a jelen helyzetben leglényegesebb összetevő, hogy terjedelmes táviratok érkeztek, melyekben a legnyugtalanabbak is hírt kaptak családtagjaikról. A hirdetőtábla előtt tömörült sportolók egymásnak adták át a táviratban szereplők neveit, boldogan ölelkeztek össze azok, akiknek értesítés érkezett. Egy nyugodtabb, jó hangulat áradt szét az olimpiásainkon.

A másik tényezője a nap ünnepélyességének, hogy gyönyörű napsütéses idő volt, mely egész nap tartott.

A harmadik, az egész város lelkesedése, mellyel az olimpiásokat ünnepelte. Autóbuszokkal vonultunk a stadion felé, keresztül a városon, hol minden forgalom le lett állítva. A hatalmas úton tömegével álltak az emberek, és hangorkánban vonultak végig az olimpikonokat szállító autóbuszok a stadionba.

66 nemzet legkiválóbb sportolói gyűltek össze a stadion előtti pályán, hol az angol ABC szerint sorakoztak fel úgy, hogy Görögország vezetésével és Ausztrália sportolóinak bezárásával bevonuljanak a stadionba.

Repülőgépek és helikopterek repkedtek felettünk. Füst betűkkel írták az égre, XVI. Olimpia és kirajzolták az öt karikát.

A stadiont teljesen megtöltötte a közönség. 106ezer ember fergeteges tapssal köszöntötte a színes, fegyelmezetten vonuló sportolókat. Felemelő érzés volt végig vonulni a közönség előtt és érezni a lelkes, szeretetteljes ünneplést.

A nemzetek zászlótartói felsorakoztak az olimpiai esküt mondó ausztrál atléta körül, végül az ausztrál himnusz eljátszása után a csapatok elvonulásával fejeződött be az olimpia megnyitásának ünnepe.

Az autóbusz karavánok hazavittek az olimpiai faluba, de város még a késő éjszakai órákban is vidám hangulatban ünnepelt.

Békés, vidám nap volt. Néhány órára megfeledkeztünk a háborúról, mindenről, ami akadályozza az emberek nyugodt, békés életét; mindarról, amit gyűlölünk és mégis mindig kísért, mindenről, ami lángba és rosszba boríthatja a barátságot, a vidámságot, az életet.