Meskó Attila

A földi élet fenntarthatóságának kérdései

IV. 2. Mikor állhat le az óceáni szállítószalag?

A kérdésre a rövid válasz: nem tudjuk. Ennek egyik oka az, hogy nem tudjuk milyen mennyiségű most és hogyan változhat a jövőben az Észak-Atlanti-óceánba jutó édesvíz.
Forrásai az olvadó gleccserek, az olvadó sarki jég, de számottevő lehet a megnövekedő csapadék akár közvetlenül, akár a Jeges-tengerbe ömlő nagy folyók közvetítésével.

18. ábra

A közelmúltat tekintve két lehűlést kell említeni. A felső-dryas mintegy 12 700 évvel ezelőtt kezdődött és 1300 évig tartott. Az átlaghőmérséklet Európa és Észak-Amerika nagy részén 5^oC-al volt alacsonyabb a jelenleginél. Maga a korszak nevét a dryas nevű hidegkedvelő növényről kapta, amelynek maradványait ebből az időből mindenütt megtalálták. Mélytengeri fúrások alapján tudjuk, hogy a jéghegyek egészen Portugália partjáig elúsztak. A felső-dryas hirtelen - egyetlen évtized alatt - szűnt meg, a hőmérséklet visszaállt a korszak előtti értékre.

Hasonló, de rövidebb és kevésbé súlyos lehűlés volt 8200 évvel ezelőtt. Mintegy 100 évig tartott, és a hőmérséklet csökkenése mintegy 1 ^oC volt. Már a történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy 1300 és 1850 között "kis jégkorszakot" élt ált Európa. Kemény telek, hosszan befagyott folyók, rövidebb nyarak és emiatt gyengébb termés jellemezte. Bár a hőmérséklet-csökkenés jóval kisebb volt, mégis éhínségek, betegségek, tömeges migráció kísérte. Grönland (a "Zöld-föld"), amely az 1000 körüli középkori éghajlati optimum idején lakott volt, újból elnéptelenedett.

Mindez azt mutatja, hogy akár kis változásoknak is nagyon komoly következményei lehetnek, és ezekre fel kell készülni. A Magyar Tudományos Akadémián Láng István akadémikus vezetésével, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával 2003 óta folyik a "Változás - Hatás - Válasz" (VAHAVA) című program, amelynek célja a hazai felkészülés tudományos megalapozása.