IV. 1. A gyors klímaváltozás oka: az óceánok szerepe
Mind a geológiai bizonyítékok, mind az egyre pontosabbá váló modell-számítások arra utalnak, hogy a Föld klímája olyan dinamikus, komplex rendszer, amelynek több stabil működési módja is lehetséges. A működési módokat érzékeny küszöbök választják el egymástól. Az Egyesült Államok Természettudományi Akadémiájának jelentése a változásokat a villanykapcsolóhoz hasonlítja. Ha ujjunkat egy kapcsolóra tesszük és a nyomást lassan növeljük, a kapcsoló egyszer csak felkattan, és felgyullad a fény.
Eddig egyetlen olyan mechanizmust találtak, amelyik gyors változásokat hozhat létre: az óceáni áramlások átrendeződését. Az óceánok szerepe más szempontból is rendkívül fontos: biztosítják az életet jelentő vizet. A párolgás, majd a szárazföldekre hulló eső és hó adja a hidrológiai körforgást. Az óceáni áramlások vagy a víz tulajdonságainak változása globális skálán teheti tönkre a hidrológiai körforgást, és egyes helyeken árvizeket, másutt tartós szárazságot okozhat. Az El Nino jelenség csak egyetlen példa arra, milyen drámai következményei lehetnek annak, ha az óceán hőmérsékletének eloszlása akár kis mértékben is megváltozik.
A meteorológia főleg az atmoszférát vizsgálta. Az atmoszféra és az óceánok összefüggő rendszert alkotnak, emiatt az utóbbiak hatását nem szabad elhanyagolni. Ez a felismerés az utóbbi néhány évtized eredménye.
Animáció: Az óceáni szállítószalag működése
Az óceán szabályozó szerepének megértéséhez az animáción bemutatott (egyszerűsített) áramlási képet kell megértenünk. Az Egyenlítő környékén a Nap felmelegíti a vizet és segíti a párolgást. Emiatt a víz sótartalma megnövekszik. A Golf-áramlat, a nagy óceáni szállítószalag egyik ága hatalmas tömegű meleg és sós vizet visz először az Egyesült Államok keleti partjára, majd Európa nyugati partjaihoz. A szállított hőmennyiség jelentősen csökkenti az egyenlítő és a pólus közötti hőmérséklet-különbséget. Enyhévé teszi Nyugat-Európa klímáját és különösen kedvező a hatása Európa északi részén. A hidegebb időszakban, különösen télen, amikor a levegő jelentősen hűvösebb a víznél, az óceán jelentős hőmennyiséget juttat a levegőbe. Az óceán hatása nélkül számítások szerint a telek átlagosan 5 oC-kal lennének hidegebbek. A szállítószalag teljesítménye 1-1,5 milliárd megawatt (2002. évi becslés).