Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Oroszország közölte, hogy a háború első szakasza véget ért, és mostantól a kelet-ukrajnai Donbász régió "teljes felszabadítására" összpontosít - ez a bejelentés a stratégia lehetséges megváltoztatásának tekinthető, miután az invázió meghiúsult - írta a BBC.
Szergej Ruckoj, az orosz fegyveres erők vezérkara fő operatív főcsoportfőnökségének vezetője pénteken erre vonatkozóan arról beszélt, hogy minden az előzetes tervek szerint halad, és az első szakasz fő feladatait teljesítették.
A parancsnok szerint az ukrán katonai potenciál meggyengült , ami lehetővé teszi, a fő célra, a Donyec-medence felszabadítására való összpontosítást.
Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója azt állította, hogy az orosz védelmi miniszter szívrohamot kapott. Szergej Sojgu március 11. óta nem jelent meg nyilvánosan, mígnem március 24-én, csütörtökön egy Putyin által közzétett videón rövid ideig feltűnt.
Sojgu akkor kapott szívrohamot, amikor Putyin megvádolta az ukrajnai invázió kudarcáért - írta Gerascsenko a Facebookon. Oroszország mindezt nem erősítette meg.
A hétvégén több városban, közöttük Mariupolban, Kijevben, valamint a luhanszki területeken nyitnak humanitárius folyosót - mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes az NBC Newsnak.
Pénteken 7331 embert evakuáltak két humanitárius folyosón keresztül, közülük 2800-an autóval utaztak Mariupolból Zaporizzsja felé, Berdjanszkból pedig 4000 embert evakuáltak busszal.
Nagy-Britannia kétmillió font (csaknem 900 millió forint) értékben próbál élelmiszerszállítmányokat eljuttatni olyan ukrajnai térségekbe, amelyeket az orosz hadsereg bekerített - közölte szombaton Liz Truss brit külügyminiszter.
Truss tájékoztatása szerint az élelmiszersegélyeket az ukrán kormány kérte. A brit finanszírozással gyorssegélyként összeállított csomagban szárított és konzervélelmiszer, valamint ivóvíz van.A szállítmányok eljuttatására lengyelországi és szlovákiai raktárakat készítenek fel, a munka a jövő hét elején kezdődik. A brit külügyminiszter tájékoztatása szerint ezekből a raktárakból 25 teherautó-rakományt juttatnak el közúton és vasúton a leginkább rászoruló ukrajnai közösségeknek.
Több ukrán városban megszólaltak a légvédelmi szirénák, írta a BBC a helyi médiára hivatkozva. Az érintett városok között van Kijev, a közép-ukrajnai Cserhászi és Kropivnyickij, a délkeleti Zaporizzsja és Dnyipro, a keleti Zsitomir, valamint az északkeleti ukrajnai régiókban Harkov és Szumi.
Visszavonta Oroszország besorolásait szombat hajnalban a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy a döntést az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen hozott szankciók alapján hozta. A Fitch legutóbbi orosz államadós-besorolása "C" volt. A hitelminősítő március 8-án rontotta erre a mélyen spekulatív szintre a hosszú futamidejű orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek osztályzatát az addigi "B"-ről, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy Oroszország államadósság-törlesztési csődesemény küszöbén áll. A két másik nagy nemzetközi hitelminősítő intézet, a Moody's Investors Service és az S&P Global Ratings a héten szintén bejelentette, hogy az Oroszország ellen bevezetett nemzetközi szankcióknak megfelelően nem nyújt többé adósbesorolást orosz jogi személyeknek.
Több mint hetven támadás érte a kórházakat, mentőket és orvosokat Ukrajnában, és ezek száma naponta növekszik – írja a BBC az Egészségügyi Világszervezetre hivatkozva.
Február 24. óta a WHO 72 különálló támadást vizsgált és ellenőrzött az ukrajnai egészségügyi intézmények ellen, ezeknek legalább 71 halálos áldozata és 37 sérültje volt.
A legtöbb esetben kórházakat, szállítójárműveket és raktárakat rongáltak meg, de a WHO szerint elraboltak több embert az egészségügyi személyzet és a betegek közül.
Az ukrán fegyveres erők újabb három orosz repülőgépet semmisítettek meg - írta a Fox News. Emellett
lelőttek három drónt, egy helikoptert és öt cirkálórakétát is.
A földön az ukrán erők a jelentések szerint ugyanezen a napon nyolc harckocsit és 17 páncélos egységet semmisítettek meg Donyeck és Luhanszk térségében.
Oroszország a vitatott hovatartozású Kuril-szigeteken hadgyakorlatozott - számolt be a japán média szombaton.
A műveletre napokkal azután került sor, hogy Moszkva az ukrajnai háború nyomán hozott japán szankciók miatt megszakította a béketárgyalásokat Tokióval. A hadgyakorlatra több mint háromezer katona részvételével került sor, és több száz katonai felszerelést próbáltak ki - írta az Interfax orosz hírügynökség a hadseregre hivatkozva.
Az orosz fél nem közölte, hol került sor a hadgyakorlatra, de a japán média szerint azon a területen, amelyet a Szovjetunió a második világháború végén szerzett meg Japántól, s amelyre Tokió még mindig igényt tart.
Az orosz központi bank újraindította az arany vásárlását a hitelintézetektől röviddel azután, hogy felfüggesztette azt "a lakossági kereslet kielégítése feltételeinek megteremtése céljából".
A jegybank azt közölte, hogy március 28-tól június 30-ig grammonként 5 ezer rubelért (17 ezer 300 forint) vásárolja fel az aranyat a hitelintézetektől. A központi bank közlése szerint az intézkedés célja a nemesfémpiac és az aranybányászat támogatása.
A jegybank március 15-én függesztette fel az arany vásárlását a hitelintézetektől, amit akkor ezt azzal indokolt, hogy "nőtt a lakossági kereslet az aranyrudak vásárlása iránt, részben ezen ügyletek áfájának eltörlése miatt".
Németország a héten 1500 "Strela" légvédelmi rakétát és 100 MG3-as géppuskát küldött Ukrajnának - írta a Fox News a Kyiv Independentre hivatkozva.
A szállítmányban ezen kívül volt még 350 ezer élelmiszercsomag, 50 orvosi szállítójármű és orvosi felszerelés is.
Az ukrán védelmi minisztérium posztolta a Twitteren:
Ukrajna miniszterelnök-helyettese azt mondta, a mai napra 10 humanitárius folyosóról állapodtak meg, melyek lehetővé teszik a civilek biztonságos kimentését az ostromlott városokból – írja a Sky News. Egyelőre nem említették, ezek mely területeket érintik.
Egy ukrán tisztviselő azt mondta, a mai nap visszafoglalják Herszont, mely várost elsőként foglalták el az orosz erők.
Markian Lubkivskyi, a védelmi miniszter tanácsadója azt mondta: „Úgy gondolom, hogy a város ma már teljes mértékben az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt fog állni".
Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb törvényt írt alá az állítólagos hamis információk terjesztésének tilalmáról - írta a dpa német hírügynökség az orosz médiára hivatkozva szombaton.
Az orosz erők átvették az irányítást Szlavutics felett, ahol a megszűnt csernobili atomerőmű egykori dolgozói élnek.
Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője a Twitteren azt írta, az oroszok elfoglalták a város kórházát és elrabolták a polgármestert.
Az ukrán-magyar határszakaszon 6037 ember lépett be Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5425-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Vadim Boicsenko, az ostromlott város polgármestere azt mondta, beszélt Franciaország ukrajnai nagykövetével a lehetőségekről, miután Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy
javaslatot tesz Oroszországnak az emberek kimenekítésének segítésére.
A polgármester elmondása szerint továbbra is kritikus a helyzet, a város központjában utcai harcok zajlanak.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere újabb kijárási tilalmat rendelt el Ukrajna fővárosában. Este 20 órától hétfő reggel 7 óráig tart.
A The Kyiv Indepentent Twitter-oldal osztotta meg az orosz katonák eddigi veszteségeit.
Eszerint 16 400 orosz katona halt már meg a harcok kezdete óta, emellett az ukrán erők megsemmisítettek többek közt 117 repülőgépet, 127 helikoptert és 575 tankot is.
A katasztrófavédelem az elmúlt 24 órában 205 ember, köztük 131 gyerek és 67 nő elhelyezésében működött közre. Összesen négy gyűjtőpontról nyolc befogadóhelyre szállították a háború elől menekülőket.
Oroszország tette közzé az alábbi videót, melyen az látható, ahogy a tengerről indítják rakétáikat.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a négy kilőtt lövedék precíziós irányítású Kalibr rakéta volt, és ukrán fegyvereket semmisítettek meg Zsitomirban.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere szombat reggel találkozott Lengyelországban Joe Biden amerikai elnökkel és Antony Blinkennel, az Egyesült Államok külügyminiszterével.
A Nexta független kelet-európai hírügynökség az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva számolt be arról, hogy egy orosz parancsnok megölte magát – írja a Sky News. A lap hozzáteszi, hogy a hírt az oroszok nem erősítették meg, vagyis lehet dezinformáció is.
Törökország szombaton ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezi, hogy az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna.
A Kastus Kalinouski, 19. századi fehérorosz íróról és forradalmárról elnevezett zászlóalj tagjai esküt tettek, és csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz.
Egy ZU-23-2, 23 mm-es gépágyút szereztek meg ukrán farmerek az orosz erőktől.
Az ukrán védelmi minisztérium azt közölte, hogy a fegyveres erőik megöltek egy újabb orosz tábornokot egy Herszon közelében végrehajtott csapás során, a Chornobaivka légibázison.
Jakov Rezantsev altábornagy lehet a hetedik meggyilkolt orosz tábornok Ukrajnában – írja a Fox News.
Andrej Mordicsov, egy másik meggyilkolt főhadnagy ugyanazon a bázison halt meg, mint Rezantsev.
Mint korábban megírtuk, Vitalij Klicsko délelőtt bejelentette, hogy este 20 órától hétfő reggel 7 óráig kijárási tilalom lesz az ukrán fővárosban. A Sky News a Reutersre hivatkozva azt írta, a döntést kora délután visszavonták.
Hulusi Akar védelmi miniszter délután bejelentette, hogy az aknát hatástalanították, valamint kapcsolatba léptek mind az orosz, mind az ukrán haditengerészettel.
Több tank- és teherhajó órákig a szoros két bejáratánál vesztegelt.
A veszély elmúltával, négyórányi zárlat után a forgalom újraindult.
A bolgár hatóságok is figyelmeztetést adtak ki az elszabadult aknák miatt.
Már nem hallhatók az ukrán FM rádióállomások az orosz csapatok által megszállt Herszonban – írta Twitteren az Ukrainska Pravda hírportál.
A helyi lakosok szerint csak orosz rádióállomások sugároznak a városban.
Egy ukrán tisztviselő délelőtt még azt mondta, hogy a mai nap vissza fogják foglalni Herszont az oroszoktól.
Vladiszlav Astroshenko, Csernyihiv polgármestere azt mondta, a város darabokra szakadt, könnyebb megszámolni az épen maradt épületeket, mint a leromboltakat.
Elmondása szerint az orosz erők körülbelül 200 civilt öltek meg.
A városból a fele lakosság elmenekült: korábban 285-290 ezer ember élt Csernyihivben, most 120-130-an maradtak – írja a Pravda.
A polgármester azt is mondta, a város nem tud humanitárius folyosókat létrehozni, mert a gyalogoshíd folyamatos kereszttűz alatt van.
Az orosz erők a fák között próbáltak elbújni a tankjaikkal, ám az ukrán drón bemérte, és szétlőtte őket.
Az oroszokat a milliárdosokon keresztül is megpróbálják büntetni Nyugat-Európában: lefoglalják a villájukat vagy a jachtjukat. Bár a hatóságok a hajók használatát tudják korlátozni, de a lefoglalás folyamata számos jogi problémába ütközik, semmilyen bizonyított törvénysértés nem kapcsolódik az adott gazdag emberek tulajdonaihoz.
A teljes cikk itt olvasható.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az ukrajnai háború sújtotta civil lakosság támogatására segélyalapot hozott létre.
Az összegyűlt pénzadományokat az egyesület továbbítja az Ukrán Élelmiszerbankot működtető Kijevi Jótékonysági Alapítványnak.
Tájékoztatásuk szerint az ukrajnai testvérszervezet önkéntesei a háború kitörése óta - esetenként az életük kockáztatásával - több mint 450 ezer kilogramm élelmiszert juttattak el óvóhelyekre, kórházakba, idős embereket, fogyatékkal élőket gondozó intézményekbe.
Az Ukrán Élelmiszerbank készletei és utánpótlásai azonban kifogyóban vannak.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület pénzadományokat kér a civilek támogatására. A szervezet honlapján, a https://www.elelmiszerbank.hu oldalon megtalálhatók az adományozáshoz szükséges információk.
Több robbanást is hallottak a nyugat-ukrajnai Lvivben – írja a BBC. Az alábbi képeken és videókon fekete füstfelhő látható a városban.
Szergej Sojgu egy orosz katonai parancsnoki megbeszélést vezetett, és fegyverutánpótlásról tárgyalt. Mint korábban megírtuk, az orosz védelmi miniszter több mint két hét után újra megjelent az orosz nyilvánosság előtt.
Sojgu arról beszél, hogy a katonai költségvetéshez és védelmi megrendelésekhez kapcsolódó kérdésekről tárgyalt az orosz pénzügyminiszterrel.
Folytatjuk a fegyverzet és felszerelések határidő előtti szállítását és kézbesítését hitelezésen keresztül. A nagy hatótávolságú, nagy pontosságú fegyverek, repülőgép-alkatrészek és a stratégiai nukleáris fegyverek készültségi karbantartása tartozik a prioritások közé
- fejtette ki Sojgu, aki az Ukrajna elleni orosz háború, a Kreml megfogalmazásában a "különleges hadművelet" koordinálásáért felelős.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, a minisztérium szóvivője szerint
az elmúlt 24 órában összesen 117 ukrajnai katonai célpontot semmisítettek meg, beleértve hat ukrán parancsnoki állomást és három repülőgépet.
A szóvivő külön közleményt adott ki arról, hogy az orosz hadsereg nem tervez behívni tartalékos katonákat az ukrajnai háború miatt. Igor Konasenkov minden ezzel kapcsolatos híresztelést hamisnak és valótlannak nevezett.
Sky News stábja az utolsó menekülőúton, egy mezőn át távozott Csernyihiv városból, de azt is elkezdték lőni az oroszok. A várost csütörtökön zárta körbe az orosz hadsereg, és azóta folyamatosan bombázza.
Andrij Szadov, Lviv polgármestere egy internetes bejegyzésben elmondta, hogy
lakóépületek nem sérültek meg abban a támadásban, amiben kigyulladt egy üzemanyag-tároló.
Szemtanúk Lviv központjában fekete füstöt láttak, valamint égett szagot éreztek a levegőben – írja a The Guardian.
A Sky News információi szerint két rakétatámadás érte Lviv városát. Ez az első támadás a város határain belül.
A támadásban öt ember megsérült.
Mariupol alpolgármestere elmondta, hogy a városban ragadt emberek az éhezéstől és a kiszáradástól szenvednek, mivel egyre kevesebb az élelmiszer és a víz, valamint nem engednek be a városba segélyeket sem. Sokan vannak, akik nem jutnak gyógyszerhez, vagy orvosi kezeléshez – mondta Szergej Orlov a BBC-nek.
Hozzátette, hogy vannak anyák, akiknek elapadt a teje és tápszerük sincs, ezért nem tudják etetni a csecsemőiket.
A városban élők többnyire pincékben, vagy más menedékekben vannak, ahol nincs áram, víz és gáz sem.
Az alpolgármester szerint az emberek a túlélésre törekszenek, osztoznak azon, amijük van és az utcákon főznek.
Jelenleg több mint 100 000 ember van Mariupolban.
Az ukrán kormány egyik minisztere elmondta, hogy
körülbelül 4500 épület omlott le, valamint 400 iskolát, 150 kórházat, rendelőt romboltak le eddig az oroszok.
A teljes kárt a háború végén, az aknák hatástalanítása után fogják felmérni.
A károk az eddigi becslések szerint elérik a több tízmilliárd dollárt, ez az összeg pedig folyamatosan nő
- írja a BBC.
A személyes sértegetések tovább korlátozzák az orosz és az amerikai kormányzat közötti kétoldalú kapcsolatok lehetőségét - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra reagálva, hogy Joe Biden amerikai elnök Varsóban mészárosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
"Legalábbis figyelemre méltó" ilyen szavakat hallani Bidentől, aki 1999-ben a koszovói háború idején Szerbia bombázását szorgalmazta. "Emberek meggyilkolására szólított fel"
- fogalmazott Peszkov a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke hisztérikusnak nevezte Biden megjegyzését.
Joe Biden szombat délután Varsóban a hivatalos lengyel-amerikai tárgyalások után a Nemzeti Stadionban a menekültek számára létesített ügyintéző központba látogatott el Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester kíséretében.
A stadionban megtartott rövid sajtóértekezleten egy újságírói kérdésre, Mariupol bombázására vonatkozóan kijelentette: "Putyin egy mészáros".
Az utóbbi napokban Biden háborús bűnösnek és gyilkos diktátornak is nevezte már az orosz elnököt.
Találat érte a Harkovi Fizikai és Technológiai Intézet kutató reaktorát - írja a
The Kyiv Independent.
A folyamatos ágyúzás miatt
a hatóságoknak még nem sikerült felmérni a károkat.
5208 embernek sikerült elmenkülnie szombaton a humanitárius folyosókon keresztül - közölték ukrán tisztviselők. Ez kevesebb mint az elöző napi adat, amikor 7331 civilnek sikerült elmenekülnie.
Kyrylo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője azt írta, hogy az ostrom alatt lévő MAripolból 4331 ember menekült el.
Harkov valószínűleg Ukrajna második legtöbbet bombázott városa Mariupol után, ahol a holttestek a hullaházak udvarán hevernek és rakéták hullanak naphosszat - írja a The Guardian. A beszámoló szerint
a város lakói kitartóak.
– Félünk, de meg kell mutatnunk, hogy urai vagyunk a helyzetnek, és minden nappal közeleb kerülünk a győzelemhez – idézték Oleh Szinyehubov komrányzó Observernek adott nyiltakozatát.
Özönlenek a külföldi zsoldosok Ukrajnába, hogy vagy az orosz, vagy az ukrán csapatokhoz csatlakozzanak. Noha a külföldi önkéntes katonákat feltehetőleg nagymértékben motiválja, hogy részvételükért fizetnek, szakértők szerint a harcok súlyosbodhatnak, ugyanis a zsoldosok többnyire nem ragaszkodnak a hagyományos katonai struktúrák szabályaihoz, továbbá mind az ukrán, mind az orosz hadsereg nehezen tudja ellenőrizni a zsoldoscsapatok mozgását és tevékenységét. Cristian Nitoiu, a londoni Loughborough Egyetem munkatársa azonban úgy véli, Moszkva előnyére válhat, ha külföldi önkénteseket is bevet. A szakértő szerint kevésbé káros a Kreml népszerűségének, ha a médiában halott külföldi katonák képeit látja az orosz lakosság, mint ha saját katonáikról látnának ilyen felvételeket. Figyelmeztetett, hogy a zsoldosok jelenléte arra utal, hogy a felek elhúzódó katonai konfliktusra számítanak.
Ebből a szempontból Ukrajna a vesztes, hiszen a zsoldosok büntetlenül működnek és idővel hatalmas pusztításba is kezdhetnek
– hívta fel a figyelmet Nitoiu azzal kapcsolatban, milyen veszélyekkel járhat, ha a háború végén a külföldi önkéntesek Ukrajnában maradnak.
Egyelőre csak becslések vannak arról, hogy hány külföldi állampolgár csatlakozott az ukrán erőkhöz. Az ukrán külügyminisztérium korábban arról számolt be, hogy a háború elején létrehozott idegenlégióhoz több mint ötven országból legalább húszezren csatlakoztak, elemzők viszont negyven–százezer főre becsülik az ukrán oldalon harcoló külföldiek létszámát. A kijevi kormány honlapja szerint az Egyesült Királyságból, Kanadából, Horvátországból, Dániából, Izraelből, Lettországból, Hollandiából és Lengyelországból is érkeztek önkéntesek, a Liga.net ukrán hírportál pedig úgy értesült, norvég, finn és amerikai zsoldosok is csatlakoztak hozzájuk.
Az oroszok oldalán harcolók létszámáról és állampolgárságukról szintén nincsenek konkrét adatok, eddigi hírek szerint elsősorban a közel-keleti országok önkéntesei léphetnek be a háborúba. Néhány nappal ezelőtt a Libyaobserver című tripoli hírportál az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be, Halífa Haftar líbiai hadúr zsoldosokat ígért Moszkvának. Egy libanoni újságírónő pedig arról számolt be, szíriai állampolgárok is csatlakoznak az orosz erőkhöz. Sajtóértesülések szerint a Wagner orosz magánbiztonsági cég emberei is beszállhatnak a háborúba orosz oldalon. Wyn Rees, a brit Nottinghami Egyetem professzora szerint a csoport volt katonákból toborozza tagjait, és bevetésük Oroszország előnyére is válhat:
Azok, akik olyan magánbiztonsági vállalatok zászlaja alatt dolgoznak, mint a Wagner-csoport, jobb kiképzést kapnak városi és gerilla-hadviselésből, mint a hagyományos orosz hadsereg
– vélekedett a szakértő.
Érdekesség, hogy a csecsenek viszont mindkét oldalon hadba szálltak: Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, Putyin hűséges szövetségese csütörtökön számolt be arról, hogy elfoglalták Mariupolban a városházát. Az oroszellenes csecsen Adam Oszmajev – akit korábban azzal vádoltak, hogy pokolgépes merényletet készült végrehajtani Putyin ellen – azonban egy közösségi médiában megjelent videóüzenetben arról biztosította Kijevet, megvédik Ukrajnát az orosz erőktől.
A csecsenek az ukrajnai háborút a csecsen háború folytatásának tekintik
– vélekedett Marat Iliyasov litván szakértő az Oroszország és Csecsenföld közötti harcokra utalva.
Újabb 4 ezer embert menekítettek ki Mariupolból az orosz hatóságok. A moszkvai védelmi minisztérium szombat esti közlése szerint
már több mint 98 ezer lakos hagyhatta el Mariupolt anélkül, hogy az ukránok ebben segítették volna őket.
Az orosz és az ukrán fél a háború kezdete óta kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy szabotálja a civil lakosság evakuálását Mariupolból, ahol az emberek az ostrom miatt katasztrofális körülmények között élnek.
Az orosz légierő és rakétaerők továbbra is számos ukrajnai célpontra, köztük sűrűn lakott polgári területekre csapnak le - írta az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma legfrissebb hírszerzési közleményében.
Hozzátette: Oroszország továbbra is az orosz légtérből indított rakétákra támaszkodik leginkább.
Ez a cikk már nem frissül, aktuális tudósításunkat itt éri el: Folyamatos rakétatűz alatt Ukrajna, az oroszok sűrűn lakott területeket támadnak
