Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A háború kezdete óta Volodimir Zerlenszkij ukrán elnök minden éjszaka készített és feltöltött egy videóüzenetet a YouTube-ra, amelyben összefoglalta a nap eseményeit és lelkesítette a védekezésben részt vevő katonákat és civileket egyaránt.
Egyelőre sem a YouTube-on, sem az Ukrán Elnöki Hivatal honlapkán nincs nyoma annak, hogy vasárnap éjjel is készült volna videó. Az utolsó elérető videóüzenet vasárnap reggeli.
A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint Oroszország népszavazást tervez Herszon városában, amelynek célja az orosz megszállás igazolása. A város kulcsfontosságú Oroszország azon célkitűzése szempontjából, hogy szárazföldi kapcsolatot hozzon létre a Krím-félszigetre – amelyet 2014-ben csatolt el Oroszország.
Herszon az egyetlen nagyváros, amelyet Oroszországnak sikerült elfoglalnia február végi megszállása óta. Néhány környező területet azonban azóta visszafoglaltak az ukrán csapatok, és a harcok a térségben folytatódnak.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma megerősítette, hogy tűz ütött ki Brjanszk város olajtárolójában – jelentette a Kreml által támogatott RT hírügynökség, miután a közösségi médiában megjelent bejegyzések azt sugallták, hogy robbanások voltak a raktárban.
A helyiek elmondása szerint Brjanszk több kerületében is robbanás és tűz történt. Meg nem erősített hírek szerint a második tűzforrás arról a területről származik, ahol a Honvédelmi Minisztérium Rakéta- és Tüzérségi Főigazgatóság 120. arzenáljának katonai egysége található.
A katasztrófavédelem megkezdte az égő olajraktár közelében lévő házak lakóinak evakuálását. A hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak a tűz okáról – írja az RT.
A globális katonai kiadások 2021-ben ismét megemelkedtek, új rekordokat állítva fel, mivel Oroszország az ukrajnai inváziót megelőzően tovább fokozta haderejét – a tendencia különösen Európában folytatódni fog.
A Stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (Sipri) jelentése szerint a covid-járvány negatív gazdasági hatása ellenére a világ országai növelték fegyverarzenáljukat, és tavaly 0,7 százalékkal nőttek a globális katonai kiadások.
2021-ben a katonai kiadások egymást követő hetedik alkalommal emelkedtek, és elérték a 2,1 billió dollárt. Ez a valaha volt legmagasabb érték"
– mondta Diego Lopes da Silva, a Sipri vezető kutatója az AFP-nek.
Oroszország kiadásai 2,9%-kal – a harmadik egymást követő évben – 65,9 milliárd dollárra nőttek. A védelmi kiadások Oroszország bruttó hazai termékének (GDP) 4,1%-át tették ki, ami „sokkal magasabb, mint a világátlag", és ezzel Moszkva a világ ötödik legnagyobb költője.
A magas olaj- és gázbevételek segítették az országot a katonai kiadások növelésében, de nehéz megjósolni, hogy képes lesz-e ezt fenntartani.
A másik oldalon Ukrajna katonai kiadásai 72%-kal nőttek a Krím 2014-es annektálása óta. Miközben a kiadások több mint nyolc százalékkal, 5,9 milliárd dollárra csökkentek 2021-ben, továbbra is Ukrajna GDP-jének 3,2 százalékát tették ki.
Lopes da Silva arra számít, hogy az európai kiadások továbbra is növekedni fognak.
Az Egyesült Államok, amely 801 milliárd dolláros költésével messze felülmúlta a többi nemzetet, valójában szembement a globális trenddel, és 2021-ben 1,4%-kal csökkentette kiadásait. Kína, a világ második legnagyobb katonai költője, becslések szerint 293 milliárd dollárral, 4,7%-kal növelte kiadásait, ami a 27. zsinórban növekvő kiadások éve.
A kis dél-amerikai ország, Uruguay lehet az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló élelmiszer- és energiaválság egyik nyertese. A Der Spiegel elemzése szerint az alig 3,5 millió lakosú ország már most is 30 millió ember számára elegendő élelmiszert exportál, amit rövid időn belül 50 millióra tudnak emelni.
Az infláció a környező országokhoz képest kezelhető, víz bőven van, a klímaváltozásnak nincs olyan drasztikus hatása, mint a nagy szomszédos országokban. Decemberben egy montevideói húsüzem Latin-Amerikában először állított elő és szállítt Európába száz százalékban szén-dioxid-semleges steakeket. Az országban a villamos energia csaknem 100%-a megújuló forrásból származik,aminek a segítségével előállított "zöld hidrogén" hamarosan megjelenhet az európai energiapiacon is.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – erősítette meg az amerikai külügy egyik magas rangú tisztviselője a Reutersnek.
Ez volt az első hivatalos amerikai látogatás Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta. Közölték: A háború miatt Ukrajnát elhagyó amerikai diplomaták a jövő héten elkezdenek visszatérni az országba, Joe Biden pedig hamarosan bejelenti ukrajnai nagykövetjelöltjét, várhatóan Bridget Brink veterán diplomatát, de az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége egyelőre zárva marad.
Austin és Blinken összesen 713 millió dollár külföldi katonai finanszírozást jelentett be Ukrajna és 15 szövetséges és partnerország számára; mintegy 322 millió dollárt irányoztak elő Kijevnek. A fennmaradó részt a NATO-tagok és más nemzetek között osztják fel, amelyek az Oroszországgal vívott háború kezdete óta ellátták Ukrajnát kritikus katonai felszerelésekkel.
Ez a finanszírozás különbözik az Ukrajnának nyújtott korábbi amerikai katonai segítségtől. Ez nem az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának lehívott készleteinek adományozása, hanem készpénz, amelyet az országok felhasználhatnak olyan készletek vásárlására, amelyekre szükségük lehet.
A pénz, valamint az ukránok által használt szovjet kori fegyverekkel kompatibilis, nem amerikai gyártmányú 165 millió dolláros lőszer eladása, az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segítség teljes összege 3,7 milliárd dollárra nőtt az invázió óta – közölték.
Azoknak az újságíróknak, akik Austinnal és Blinkennel Lengyelországba utaztak, biztonsági okokból megtiltották, hogy beszámoljanak az utazásról, amíg az véget nem ér.
Lloyd Austin Németországba utazott, ahol több mint 20 ország védelmi minisztereit és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt látja vendégül a ramsteini amerikai légitámaszponton, hogy megvitassák Ukrajna védelmi szükségleteit – mondta a Pentagon egyik illetékese.
Magyarország területére 2022. április 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3222 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4256 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett
A beléptetettek közül
a rendőrség 553 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást,
ami 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2022. április 24-én
531 ember, köztük 231 gyerek érkezett Budapestre vonattal.
A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 19 ember, köztük 9 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg - áll az ORFK közleményében.
A Planet Labs PBC amerikai vállalat által közreadott, 2022. április 24-én készült műholdkép a mariupoli Azovsztal Acélművek orosz támadásokban megrongálódott épületeiről.
Oroszország azt állítja, hogy lelőtt két ukrán drónt, amelyek az orosz Kurszk régió felett repültek . A jelentések a Reuterstől származnak, amely az orosz Tass állami hírügynökségre hivatkozik. Az állítást nem ellenőrizték független módon - írja a The Guardian.
"Az elnök világosan kijelentette, hogy nem lesznek amerikai csapatok, amelyek Ukrajnában harcolnak, és ez vonatkozik az Ukrajna feletti égboltra is" - mondta egy védelmi tisztviselő az amerikai médiának.
A második félmondat arra vonatkozhat, hogy a háború korábbi szakaszában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte a NATO-tól, hogy vezessenek be repüléstilalmi övezetet - vagyis légtérzárat - Ukrajna felett, de ezt - az egyébként nagyon veszélyes - követelést elutasították.
Az ukrán vasutak vezetője szerint öt állomást lőttek ki Nyugat- és Közép- Ukrajnában. Valószínűleg áldozatok is vannak - írja a Reuters.
A támadások egy órán belül történtek. Legalább 16 személyvonat késett a támadások miatt.
A kelet-ukrajnai orosz támadó hadműveletek április 24-én Szeverodonyeck környékén kisebb előrenyomulást értek el, több kisvárost elfoglaltak, és Szeverodonyecktől nyugatra pontonhidat építettek a Kraszna folyón. Meg nem erősített ukrán források szerint az oroszok Mariupolban újabb offenzívát készíthetnek elő az Azovstal védői ellen - írja az Institute for the Study of War elemzésében.
Itt nézheti meg a térképet a háború állásáról.
A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 295 menekülőnek segítettek, az éjszakát 163 ember töltötte a létesítményben - tudatta a Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn.
A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában - írták.
Az orosz védelmi minisztérium szerint fegyveres erői csapást mértek az ukrajnai Dnyiprotól északnyugatra fekvő Kremencsug olajfinomítóra .
A Reuters arról is beszámol, hogy a minisztérium állítása szerint az orosz légierő egy nap alatt 56 katonai céltpontra mért csapást.
Ahogy arról korábban az Origo is beszámolt kigyulladt egy olajtároló az oroszországi Brjanszkban.
Az Interfax két tároló, a RIA Novosztyi pedig "egy tároló és egy másik objektum" égéséről számolt be.
A hatóság szerint a tűznek nem volt sérültje, és a lakosság evakuálása nem szükséges.
Az oltás megkezdődött, az éjszaka keletkezett tűz okát nem közölték. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke utasítást adott a történtek haladéktalan kivizsgálására és a felelősök megállapítására.
A rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata közölte, hogy
a Transznyeft Brjanszk Druzsba bázis ég.
A Transznyefty-Druzsba - a Transznyefty leányvállalata - 3,1 millió köbméteres tartályparkkal rendelkezik, emellett pedig 20 olaj- és 15 olajtermék-szivattyú állomást, 3500 kilométernyi olajvezetéket és 3900 kilométernyi olajtermék-vezetéket üzemeltet. Gyártókapacitásai 11 oroszországi régióban találhatók. Ez a vállalat üzemelteti az Oroszországból Európába tartó Barátság (Druzsba) kőolajvezetéket.
Brjanszk megye határos Ukrajnával és Fehéroroszországgal.
Az éjszaka hatalmas tűz ütött ki a brjanszki olajraktárban.
A Transznyefty-Druzsba - a Transznyefty leányvállalata - 3,1 millió köbméteres tartályparkkal rendelkezik.
A hatóság szerint a tűznek nem volt sérültje, a lakosságot nem evakuálták.
Nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel megsemmisítette az orosz hadsereg Ukrajnában a kremencsuki olajfinomító üzemanyag-előállító és tároló létesítményeit - jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az éjszaka folyamán
nagy pontosságú levegő-föld rakétákkal hat ukrán katonai létesítményt romboltak le, az orosz légierő harcászati gépei pedig 56 objektumra mértek csapást Ukrajnában.
Utóbbiak következtében, mint mondta, "mintegy 160" katona, valamint 23 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és jármű semmisült meg.
Konasenkov a rakétaerőknek 19 csapást tulajdonított, amelyekben - a hadijelentés szerint - 240 személy, 28 páncélozott jármű, tüzérségi löveg és jármű pusztult el, a tüzérségnek pedig 967-et. Mint mondta, az orosz légvédelem 13 ukrán drónt, egy Tocska-U és 18 sorozatvetőből kibocsátott rakétát lőtt le.
Igor Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 566 drónt, 265 föld-levegő rakétarendszert, 2526 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 283 rakéta-sorozatvetőt, 1096 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2362 speciális katonai járművet veszítettek.
Az Interfax hírügynökség szerint Oroszország ma humanitárius folyosót nyit a civilek számára Mariupolban, hogy elhagyják az Azovstal acélművet.
300-1000 civil rekedt az üzem alatti bunkrekben, vannak akikmár február vége óta ott élnek, és hetek óta nem látták a napot - írja a Sky News.
Továbbra is megoszlik az európai uniós tagállamok véleménye az orosz olaj- és gázembargó kérdésében, pillanatnyilag nincs egységes uniós álláspont - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Die Welt című német napilapban hétfőn megjelent nyilatkozatában.
Az uniós politikus - aki az Európai Bizottságnak is tagja - megerősítette, hogy az uniós javaslattevő testület jelenleg egy hatodik szankciós csomagon dolgozik Moszkva ellen, a tagállamok széthúzó véleménye mellett azonban
nincs kilátásban, hogy az újabb szankciók között szerepelne az orosz olaj- vagy gázhasználat bármilyen szintű korlátozása.
Mint mondta, a következő, május végi EU-csúcstalálkozón ismét előveszik a kérdést, addig is folytatódnak az egyeztetések.
Egyoldalú fegyvernyugvást és humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli Azovsztal fémműnél a civil lakosok elvonulása érdekében hétfőn Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.
A közép-európai idő szerint 13 órakor életbe lépő folyosón Mizincev szerint a civilek tetszőleges irányban távozhatnak, az említett időponttól kezdve az orosz fegyveres erők és a donyecki "népi milícia" is fegyvernyugvást tart.
"Ha mégis vannak még mindig békés lakosok acélműben, kategorikusan követeljük, hogy a kijevi hatóságok haladéktalanul adjanak parancsot a nacionalista alakulatok parancsnokainak a szabadon bocsátásukra" - hangoztatta a tábornok.
Kedden érkezik Moszkvába Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, hogy a háború kitörése óta először tárgyaljon személyesen Vlagyimir Putyinnal.
Oroszország most ismertette, hogy várhatóan az ostromlott Mariupol város körül kialakult helyzetről fognak tárgyalni.
Úgy tudni, hogy több ezren még mindig a városban vannak, közüllük pedig több százan az Azovstal acélműben, ahol az ukrán csapatok is vannak.
A RIA hírügynökség az orosz külügyminisztériumot idézve megerősítette, hogy Moszkva megvitatja a déli kikötővárossal kapcsolatos kérdéseket.
A Putyinnal való moszkvai találkozót követően Guterres Ukrajnába utazik, ahol majd Volodimir Zelenszkijjel folytat megbeszéléseket.
Egy óra alatt öt vasútállomást ért találat Nyugat- és Közép- Ukrajnában. Többek között a Lviv melletti Krasznéban.
Nyolcan haltak meg vasárnap Donyeck és Harkov régióban vasárnap az orosz bombatámadásokban. Öten Donyeck régióban, köztük két gyerek, Harkov régióban hárman haltak meg, tizennégyen pedig megsérültek - írja a Sky News.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy egy csapat biztonsági szakértőjük Csernobilba utazik kedden, ahol a háború kezdete óta felmerült a radioaktív sugárzás veszélye. A csoport felszerelést és eszközöket visz magával, amik segítségével visszaállíthatják az erőmű biztonsági és megfigyelő rendszereit - írja a BBC.
Legalább öt ember meghalt, amikot bombák csapódtak be Vinnicja régióban - közölte a régió ügyészsége. Még 18 ember megsérült a Zsmerinkát és Koziatynt ért támadásokban. Ezeken a településeken vasútállomásokat ért találat - írja a BBC.
Oroszország kiutasítja Németország oroszországi nagykövetségének 40 alkalmazottját - közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
A tárcához hétfőn bekérették Geza Andreas von Geyrt, Németország moszkvai nagykövetét, akivel közölték, hogy a német kormány döntésére adott szimmetrikus válaszként a német külképviseletek negyven oroszországi alkalmazottját nemkívánatos személynek minősítették. A misszióvezetőnek az orosz külügy határozott tiltakozását fejezte ki Berlin április 4-i, "nyíltan barátságtalan" döntése miatt, hogy a németországi orosz diplomáciai intézmények negyven alkalmazottja "persona non grata" minősítést kapott.
A nagykövettel közölték: Moszkva elfogadhatatlannak tartja Annalena Baerbock német külügyminiszter nyilatkozatát, "amelyben a német hatóságoknak ezt a lépését azzal a teljesen hamis állítással indokolta, hogy az említett alkalmazottak munkájának célja a +német szabadság+ és a +német társadalom egységének+ aláásása volt, valamint az Ukrajnában zajló eseményekre vonatkozó gyanúsító célzásokkal".
A német média április 4-én számolt be róla, hogy a német külügyminisztérium kiutasította a németországi orosz nagykövetség 40 alkalmazottját. Baerbock a döntésről szóló hírt megerősítette, de az érintettek számát nem közölte. Egyebek mellett azt hangoztatta, hogy a nemkívánatos személynek minősített orosz külügyi alkalmazottak munkája veszélyt jelent azokra, akik Németországban keresnek védelmet, amit Berlin "nem fog eltűrni".
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva reagálást helyezett kilátásba akkor "a német politikai gépezetnek erre a rosszindulatú lépésére". Másnap úgy fogalmazott, hogy a "példátlan döntésre" Moszkva úgy tekint, mint Berlin Oroszországgal szemben nyíltan barátságtalan, a kétoldalú kapcsolatok egész komplexumának szándékos lerombolására irányuló irányvonalának megerősítésére.
Az orosz erők folytatják az ukrajnai vasúti infrastruktúra módszeres lerombolását, hétfő reggel egy óra alatt öt vasútállomást ért támadás az ország középső és nyugati részében, a csapásoknak halálos áldozatai is vannak - közölte Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatótanácsának elnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson
A tisztségviselő szavai szerint a támadásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, a számukat azonban még ellenőrzik. Hozzátette, hogy legalább 16 személyvonat késik az orosz csapások miatt.
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz támadások következtében robbanás történt, majd tűz ütött ki a megyeszékhelytől keletre fekvő krasznei pályaudvar vontatási alállomásán.
Szerhij Borzov, a szintén nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője megerősítette, hogy a régióban két városra, Zsmerinkára és Kozjatinra mértek az oroszok rakétacsapást. "Az ellenség a létfontosságú infrastrukturális létesítményekre próbál csapást mérni. Sajnos vannak halottak és sebesültek" - írta a Telegramon. Később a megyei ügyészi hivatal közölte a Facebookon, hogy a két település közelében lévő vasúti infrastruktúra elleni rakétatámadásokban öten haltak meg és tizennyolcan sérültek meg.
A keleti országrészben lévő Harkov megyében lévő Derhacsi melletti Bezruki faluban hárman haltak meg az orosz csapatok hétfői tűzérségi támadása következtében - közölte a kistérség önkormányzatának vezetője.
Az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat pedig az állítja, hogy az orosz erők ismételten veszélyeztették a nukleáris biztonságot: két szárnyasrakétájuk repült el a hmelnickiji atomerőmű fölött.
Finnország és Svédország májusban együtt nyújtja be NATO-csatlakozási kérelmét - jelentette az Iltalehti című finn és az Expressen című svéd tömeglap a témához közel álló forrásokra hivatkozva hétfőn.
A teljes hírt itt olvashatja.
A brit védelmi minisztérium államtitkára, Ben Wallace szerint 15 ezer orosz katona halt meg a háború kezdete óta. Az orosz hadsereg becsléseik szerint 530 tankot, 60 helikoptert és harci repülőgépet vesztett többek között - írja a The Guardian.
Az ukrajnai háborúról és Törökország közvetítő szerepéről tárgyalt hétfőn Ankarában Recep Tayyip Erdogan török elnökkel António Guterres ENSZ-főtitkár - közölte az ENSZ és a török média.
Guterres, aki kedden Moszkvába, onnan pedig Kijevbe utazik, egy órán át tárgyalt a török elnöki palotában Erdogannal, de a két politikus nem tartott sajtótájékoztatót.A TRT török állami tévécsatorna szerint a tárgyalás fő témája az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünet, illetve békekötésre irányuló török közvetítés volt.
Az ENSZ New Yorkban kiadott közleménye szerint Guterres támogatását fejezte ki a török diplomáciai erőfeszítésekkel összefüggésben. A két politikus ismételten hangsúlyozta: "közös céljuk, hogy mielőbb megtalálják a háborúból kivezető utat, és megteremtsék a polgári lakosság szenvedéseinek véget vető feltételeket".
Guterres és Erdogan hangsúlyozta, hogy "sürgősen meg kell teremteni a hatékony hozzáférést a humanitárius folyosókhoz a polgári lakosság evakuálása és az érintett közösségek számára a szükséges segítség eljuttatása céljából".
A két politikus megvitatta az ukrajnai háborúnak a regionális és nemzetközi - így az energiaipari, élelmiszerellátási és pénzügyi - kérdésekre gyakorolt hatását.
Több robbanás hallatszott hétfőn a moldovai oroszbarát szakadár terület központjában a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint.
Az önhatalmúlag kikiáltott "Dnyeszter melléki Köztársaság" központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A támadás során senki sem sebesült meg - jelentette a TASZSZ a minisztériumra hivatkozva.
A minisztérium közlése szerint több robbanás hallatszott hétfőn közép-európai idő szerint három óra tájban. Az épületben több emeleten betörtek az ablakok, a helyiségekből füst száll. A helyszínen dolgoznak a katasztrófavédelem szakemberei.
A Novosztyi Pridnyesztrovja helyi hírügynökség közzétette szemtanúk felvételeit, amelyeken két gránátvető látható az úton.
Andrej Szafonov, a Dnyeszter melléki terület "parlamentjének" képviselője a TASZSZ-nak elmondta, hogy a belbiztonsági minisztérium elleni támadás célja szerinte pánik- és félelemkeltés volt a szakadár területen. A képviselő a történteteket összefüggésbe hozta számos iskola, egészségügyi intézmény, kereskedelmi központ és más létesítmény aláaknázásáról szóló névtelen telefonhívásokkal.
Moldovában pénteken a külügyminisztériumba kérették Oroszország chisinaui nagykövetét, tiltakozásul Rusztam Minnyekajev orosz vezérőrnagy kijelentése ellen, amely szerint Moszkva azért akarja az ellenőrzése alá vonni Ukrajna déli részét, hogy kijárata legyen a Dnyeszter menti oroszbarát szakadár területhez.
A tábornok azt mondta, hogy a Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte "az orosz ajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak".
Oroszország és a 2,6 millió lakosú - volt szovjet köztársaság - Moldova közötti viszony 2020 óta feszült, amikor a Nyugat-barát Maia Sandut választották meg az ország elnökének. Megválasztása után Sandu egy interjúban kijelentette, hogy a Dnyeszter menti szakadár terület helyzetének rendezése keretében ki kell vonni az orosz békefenntartókat a régióból.
A mintegy félmillió lakosú "Dnyeszter melléki Köztársaság", amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, a Szovjetunió összeomlását követően, rövid polgárháború után kivált Moldovából. Moszkva gazdaságilag és katonailag is támogatja. A térségben orosz "békefenntartók" is állomásoznak. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése márciusban azt mondta ki, hogy a Dnyeszter-mellék orosz megszállás alatt álló moldovai terület.
Hat vontatási alállomást semmisítettek meg az orosz erők precíziós, nagy hatótávolságú fegyverekkel ukrán vasútállomások területén, amelyeken keresztül külföldi fegyvereket és haditechnikát szállítottak az ukrán fegyveres erők Donyec-medencei csoportosulásának - jelentette ki a hétfő esti hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint a csapások Kraszne, Zdolbuniv, Zsmerinka, Berdicsev, Kovel és Koroszteny vasútállomást érték. A tábornok azt mondta, hogy az orosz légierő a nap folyamán 82 ukrán katonai létesítményt támadott, köztük négy parancsnoki állást, két üzemanyagraktárt és 76 olyan területet, ahol élőerő és hadfelszerelés összpontosult.
A beszámoló értelmében nagypontosságú föld-levegő rakéták 27 ukrán katonai létesítmény romboltak le, köztük a Jobboldali Szektor szélsőséges csoport Novogrodivkában lévő főhadiszállását; a légvédelem pedig négy drónt lőtt le.
Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 570 drónt, 265 légvédelmi rakétarendszert, 2554 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 283 rakéta-sorozatvetőt, 1104 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2380 különleges katonai járművet veszített.
Hamarosan újra megnyitják az Amerikai Egyesült Államok kijevi nagykövetségét - írja a The Guardian.
Az orosz kormány az atomháború „komoly" kockázatának csökkentésére törekszik – mondta az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov.
Lavrov szerint a nukleáris háború kockázatai "komolyak és valósak", és a Kreml minden esélyét csökkenteni akarja - idézi a Sky News.
"Nem szeretném ezeket a kockázatokat mesterségesen emelni. Sokan ezt szeretnék. A veszély komoly, valós, és nem szabad alábecsülnünk." - mondta Lavrov egy televíziós interjúban.
A külügyminiszter kijelentette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások elakadtak, mert Moszkva nem kapott választ Kijevtől legújabb javaslataira, amelyek részleteit nem hozták nyilvánosságra.
