Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ukrán elnök bejelentette, hogy felmentette a nemzetbiztonsági szolgálat két magas rangú tagját, mert szerinte árulók. Nincs most időm foglalkozni minden árulóval, de mind el fogják nyerni büntetésüket" - jelentette ki. A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy a háború kezdete óta ez volt az első ismertté vált belső konfliktus az ukrán vezetésen belül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében, amelyet ismét az ország lakosságához intézett, azt mondta: a hadihelyzet az ország keleti és déli részén továbbra is nehéz.
Az orosz erők nemcsak a Donbasz régiónál, hanem Mariupol város körül is csapatösszevonást hajtanak végre, az elvonulás máshonnan csak taktika volt - tette hozzá.
Több ukrán vezető tisztségviselő kijelentette csütörtök este: az orosz erők úgy hagyták el a csernobili atomerőmű térségét, hogy túszokat vittek magukkal. Az Enerhoatom állami atomipari vállalat saját alkalmazottaira hivatkozva azt állítja, hogy az oroszok az ukrán nemzeti gárda azon tagjait vitték el túsznak, akiket már február 24-e óta fogva tartottak ott. Azt nem tudták megmondani, hogy hány ilyen gárdista van.
Az amerikai védelmi minisztérium arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy az orosz erők kelet-ukrajnai összevonása és az ottani szilaj ukrán ellenállás a háború elhúzódását vetíti előre. John Kirby szóvivő szerint ennélfogva a háború nemcsak hetekig, hanem sokkal tovább tarthat.
A legmagasabb rangú ukrán katolikus püspök, Borisz Gudziak érsek egy csütörtöki virtuális konferencián arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszországnak a háborúban sikerül leigáznia Ukrajnát, akkor fel fogja számolni az ország vallási kisebbségeinek szabad hitéletét. Szerinte a katolikusok, a moszkvai pátriárkától elszakadt, majd a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka fennhatósága alá került ortodoxok és a muszlim krími tatárok vannak veszélyben.
Beszélt arról is, hogy jelentések szerint a megszálló orosz erők megrongáltak két holokausztemlékművet, valamint arról, hogy szerinte Oroszország hamisan nevezi Ukrajnát náci államnak. Állításának alátámasztására azt mondta: az oroszok, amikor csak megszállták Ukrajnát az elmúlt 250 évben, mindig "megfojtották" a katolikusokat.
Oroszország kizárása a világ vezető gazdaságait tömörítő G20-as országcsoportból csak súlyosbítaná a globális élelmiszerválságot, amelyet az ukrajnai háború már amúgy is mélyít - jelentette ki a Welthungerhilfe (WHH) német segélyszervezet vezetője csütörtökön a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
Matthias Mogge szerint
nagyon fontos fenntartani a párbeszédet Oroszországgal, a világ egyik legnagyobb búzatermelőjével
a válság enyhítése érdekében. "Nyilvánvalóan Oroszország az agresszor ebben a helyzetben, és szükség van a szankciókra ellene, de humanitárius szempontból nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat" - mondta.
Joe Biden amerikai elnök egy héttel ezelőtt a NATO rendkívüli csúcstalálkozóján vetette fel, hogy Oroszországot ki kellene zárni a G20-as csoportból. Ha azonban olyan országok, mint Indonézia - amely a legközelebbi házigazda lesz - és mások nem értenek egyet ezzel, akkor véleménye szerint
Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin
- tette hozzá.
Szakértők szerint nem valószínű, hogy Oroszországot sikerül kizárni, mert sok fontos tagország - például India és Kína - nem támogatja ezt.
Az ukrajnai háború miatt az élelmiszerárak szerte a világon meredeken nőnek, és hiány alakul ki a főterményekből Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - figyelmeztet az ENSZ. A háború hatására csökkent mind az ukrajnai, mind az orosz export, pedig ketten együtt a világ búzaexportjának 25, kukoricaexportjának pedig 16 százalékát adják.
Amerikai kormányhivatalok műholdképeinek tanúsága szerint - amelyekbe a Reuters betekinthetett - súlyos károk értek legalább hat kelet-ukrajnai gabonatárolót az orosz támadások hatására. És nemcsak ilyen tárolókat támadnak, hanem az ukrajnai kikötőkből elinduló élelmiszerszállító hajókat is, már legalább hármat - közölte Wendy Sherman amerikai külügyminiszterhelyettes az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a háborúról szóló keddi tanácskozáson. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg ezenkívül akadályozza körülbelül 94 ukrán hajó elindulását a fekete-tengeri kikötőkből.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azonban visszautasította Sherman állításit. Az ukrán katonákat és a nacionalista alakulatok fegyvereseit vádolta ismét azzal, hogy civilekre lőnek, és azt sugallta, hogy a gabonaraktárakat és a hajókat is ők támadják, nem az orosz hadsereg.
„Úton Kijevbe" – írta Roberta Metsola csütörtöki Twitter-bejegyzésében. A parlament egyik tisztviselője szerint "biztonsági aggályok miatt" nem hozták nyilvánosságra Metsola utazásának részleteit, és azt, hogy kivel fog találkozni.
A hét elején az elnök kijelentette, hogy "fontos, hogy az Európai Parlament támogassa Ukrajna azon törekvését, hogy tagjelölt ország legyen".
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) bejelentette: Ukrajna most közölte velük, hogy az orosz csapatok kivonultak Csernobilból. Az orosz erők "írásban átadták az atomerőmű irányítását ukrán személyzetnek". Az üzem munkatársai azt mondták, hogy nincs több "külsős" a helyszínen, bár a NAÜ korábban azt közölte, hogy ezt nem tudja megerősíteni.
Az orosz csapatok az ukrajnai invázió kezdetén vették át Csernobil irányítását. Az ukrán személyzetet az üzemben tartották, hogy fenntartsák a működést. Csernobilnak nincs már az energiatermelésbe bevont atomreaktora, de folyamatos kezelést igényel.
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy országa néhány páncélozott Bushmaster járművet küld Ukrajnába, miután Volodimir Zelenszkij beszédet mondott az ausztrál parlamentben. Az ukrán elnök azt mondta, hogy országának égető szüksége van katonai segítségre.
Az átszállítandó járművek számát nem tudni, Peter Dutton védelmi miniszter korábban azt mondta, hogy egyszerre csak négyet szállíthatnak az ausztrál katonai repülőgépek.
Canberra korábban olyan háborús övezetekben használta a járműveket, mint Afganisztán és Irak.
Andrej Kozirev volt orosz külügyminiszter azt mondta a BBC-nek, hogy Vlagyimir Putyin elnök "mindent rosszul kalkulált" Ukrajna elleni háborújában. A 71 éves expolitikus bírálta Putyin hivatali eredményeit, mondván, Oroszország azért „hanyatlik", mert túlságosan függ a nyersanyagexporttól.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e forradalom az országban, Kozirev – aki az 1990-es években Borisz Jelcin alatt szolgált – azt mondta, „mindig van rá esély".
40 évig éltem a Szovjetunióban, és egy-két év alatt hirtelen összeomlott."
Oroszország sajnos továbbra is kiszámíthatatlan - mondta Kozirev.
A béketárgyalások legutóbbi fordulóján Ukrajna felajánlotta, hogy feladja NATO-csatlakozási ambícióit és semleges állammá válik, cserébe biztonsági garanciákat kér, valamint a megszállt Krím státuszának 15 évre történő befagyasztását.
Oroszország ENSZ-nagykövethelyettese, Dmitrij Poljanszkij a javaslatról úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy bár még túl korai lenne meghatározni a békemegállapodás részleteit, a Krím és a Donbász-régió ellenőrzésének visszaadása Ukrajnának nem kerülhet szóba.
A Krím az Orosz Föderáció része, úgy gondolom, hogy ez a kérdés lezárva, így nincs miről konzultálni" - mondta.
A Krím jogellenes annektálása nemzetközileg nem elismert.
Az ukrán határtól északra található oroszországi Belgorod város regionális kormányzója ukrán katonai helikoptereket vádolt meg a városban található olajraktár megtámadásával. Vjacseszlav Gladkov a Telegram csatornáján elmondta, hogy a péntek reggeli tüzet két ukrán helikopter légicsapása okozta.
Korábban azt mondta, ketten megsérültek, de nincsenek életveszélyben. A közeli utcák lakóit evakuálták, miközben a tűzoltók oltották a tüzet – mondta.
Két nappal korábban a régióban egy fegyverraktár épületében is robbanások történtek. Ukrajna nem vállalta a felelősséget egyik robbantásért sem.
3457 ügyben indítottak büntetőjogi eljárást orosz katonák ellen Ukrajnában - közölte az ukrán főügyészség hivatala.
Az ukrán védelmi minisztérium jelentése szerint két falut, Slobodát és Lukashivkát is visszafoglaltak Csernyihivtől délre - írja a Sky News. Azt is közölték, hogy Kijev és Csernyihiv továbbra is légi támadás alatt áll annak ellenére, hogy Oroszország visszafogta a katonai tevékenységet a régióban.
Zaporizzsjánál elakadt a Vöröskereszt Mariupol felé tartó segélyszállítmánya péntek reggel, mivel még nem teljesültek a továbbhaladáshoz szükséges biztonsági feltételek - írja a BBC. A hét járműből álló konvoj többek között orvosi eszközöket és gyógyszereket szállítana az ostromlott városba.
A mariupoli polgármester egyik tanácsadója szerint továbbra is nagyon veszélyes elhagyni a várost. Az orosz csapatok továbbra sem engedik be a segélyszállítmányokat, így nem tudnak megnyílni a tervek szerint a humanitárius folyosók - írja a BBC.
Olekszij Yaremenko, Ukrajna egyik miniszterhelyettese szerint továbbra is több mint 100 ezer civil van Mariupolban, ahova már több mint 36 napja nem tudtak orvosi eszközöket bevinni - írja a The Guardian.
Már több mint 2,4 millió ember menekült Lengyelországba Ukrajnából - közölte a lengyel határőrség pénteken. 1,3-1,4 millió között lehet azoknak a száma, akik nem mentek tovább, hanem Lengyelországban maradtak.
A háború kezdete óta 406 ezer ember lépett be Ukrajnába Lengyelországon keresztül - írja a BBC.
Zaporizzsjából elindult a Vöröskereszt három járműve Mariupolba, miután mindkét fél biztosította a szükséges biztonsági feltételeket. A céljuk, hogy minél több civilnek segítsenek kijutni a városból. A konvojhoz a tervek szerint több busz is fog csatlakozni - írja a BBC.
Péntek reggel még mindig láttak orosz katonákat a csernobili 30 km-es zónában. A zóna felelőse szerint az orosz katonák valóban elhagyták magát az erőművet, de a 30 km-es zónát továbbra sem - írja a The Guardian.
A 30 km-es zónát az 1986-os atomerőmű-baleset után jelölték ki. Ezt a területet érinti a legnagyobb mértékben a radioaktív szennyezés.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5728 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4620-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken.
A teljes hírt itt olvashatja.
A Vöröskereszt szerint a legmagasabb szinten hagyták jóvá orosz és ukrán oldalról is a mariupoli evakuációt. 54 busz fogja elvinni a lakosokat, Ukrajnán belül egy másik településre.
Korábbi becslések szerint 100 ezer civil maradt még Mariupolban - írja a The Guardian.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Indiába utazott, ahol Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszterrel tárgyalt. Az azt követő sajtótájékoztatón Lavrov azt mondta, hogy további béketárgyalásokra van szükség Ukrajnával, de az ukrán fél "nagyobb megértést mutat" a Krím és a Donbasz régióval kapcsolatban - írja a The Guardian.
Ahogy azt korábban írtuk, két ukrán helikopter mért csapást a belgorodi olajtárolóra. A támadásban két dolgozó megsérült, a környéken lakókat pedig evakuálták. Ez az első ismertté vált, orosz területen végrehajtott ukrán légicsapás.
A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 862 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak - közölte a Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken.
A tájékoztatás szerint az éjszakát 357 ember töltötte ott. A közel 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.
Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve. A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
Telefonon egyeztetett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök - írja a Sky News. A beszélgetés témája a két ország közötti kapcsolatok és az ukrajnai helyzet voltak.
Mikolajiv polgármester, Vitalij Kim jelentette be, hogy tovább emelkedett a kormányépület elleni támadás halálos áldozatainak száma. A rakétatámadás helyi idő szerint kedden reggel 8:45-kor történt.
A mentőcsapatok napokig kerestek túlélőket a romok alatt.
A halálos áldozatok száma huszonnyolcra emelkedett.
Péntek kora délután online kezdődtek el az Oroszország és Ukrajna közötti legfrissebb béketárgyalások - írja a The Guardian. Korábban Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt nyilatkozta, hogy a belgorodi olajtároló megtámadása "kedvezőtlen légkört" teremt a béketárgyalások folytatásához.
Az Európai Unió rendőri együttműködési szervezete (Europol) az Ukrajnával és Fehéroroszországgal szomszédos valamennyi ország határvédelméhez segítséget nyújt, hamarosan Magyarországon is; szakemberek és vendégtisztek biztonsági ellenőrzésekkel és nyomozással támogatják a nemzeti hatóságokat az európai külső határokon - tájékoztatott az uniós szervezet pénteken.
Az érintett országok kérésére az Europol szakemberei már jelen vannak Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Moldovában, a tervek szerint hamarosan Magyarországon is.
A kisegítő személyzet feladata, hogy megvédje az Európai Uniót és az ukrán menekülteket a bűnügyi fenyegetésektől. Azonosítják azokat a bűnözőket és terroristákat, akik a háborús helyzetet kihasználva a menekültáradattal próbálnak bejutni az Európai Unióba. A szakemberek és vendégtisztek információkat is gyűjtenek, amelyeket európai szintű bűnügyi fenyegetések értékelésére és a megfelelő válaszlépések kidolgozására használnak majd - közölték.
Az ukrán illetékes hatóságokkal kiegészülő együttműködés keretében végzett információgyűjtés lehetővé teszi az Europol számára, hogy előre jelezze a biztonságra fenyegetést jelentő fejleményeket. Összehangolja az operatív tevékenységeket az uniós tagállamokkal, hogy gyorsan tudjon reagálni az ukrajnai háború okozta állapotok kihasználására törekvő bűnözői csoportok tevékenységeire - tették hozzá.
Az uniós tagállamok kérésére az Europol 2016 óta segíti a bűnelhárítást a Földközi-tenger migrációs gócpontjaiban - közölték.
Ukrajna közölte a legfrissebb adataikat az orosz háborús veszteségekről. Azt írták többek között, hogy eddig 17 700 orosz katona halt meg, 131 helikopter, 625 tank és 1751 páncélozott katonai jármű ment tönkre.
A Vöröskereszt 42 busza és több civil autója elhagyta az ostromlott Mariupolt péntek kora délután. Körülbelül 2000 embert sikerült kimenteni a város önkormányzata szerint. A járművek Zaporizzsja felé tartanak - írja a The Guardian.
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba azt nyilatkozta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, hogy Ukrajna felelős a belgorodi olajtartály megtámadásáért, mivel "nem ismer minden katonai információt". Oroszország azt állítja, hogy két ukrán helikopterről támadták meg meg az olajtárolókat.
Csernyihiv polgármestere, Vladiszlav Atrasenko szerint a város kórházát bombázta az orosz hadsereg. Azt mondta, a kórház onkológiai osztálya teljesen megsemmisült, három ember súlyosan megsérült. Már nincs se víz, se áram a városban, és egy héten belül kifogynak az élelemből és a gyógyszerekből is - írja a The Guardian.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint nagy csaták zajlanak Kijevtől északra és keletre - írja a Sky News. A polgármester arra figyelmeztette a visszatérni vágyó lakosságot, hogy várjanak még, mivel most nagyon veszélyes a város.
Az ENSZ szerint már 4 102 876 ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta, többségükben nők és gyerekek - írja a Sky News.
Normális a sugárzási szint a csernobili atomerőműnél - mondta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója. A Reuters beszámolója szerint Rafael Mariano Grossi azt is hozzátette, hogy
az elvonuló orosz csapatok által felvert por miatt növekedhet a sugárzási szint.
Az orosz erők kivonása kapcsán azt mondta, hogy erről nem egyeztettek Moszkvával, de ezt a helyes irányba tett lépésnek tekinti.
A Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke, Viktor Mikita emlékeztetett arra, hogy a háború kezdetén ötvenezer kényszeráttelepült befogadására készültek, de március első napjaiban már több mint hatvanezren tartózkodtak a megyében.
Az 1,2 millió lakosú Kárpátalján jelenleg 380 ezer menekült lehet, közülük hivatalosan 110 ezret vettek nyilvántartásba. Étkeztetésükre a megyei költségvetésben 20 millió hrivnyát (235 millió Ft) különítettek el, a kistérségek összesen még további 31 millió hrivnyával (mintegy 365 millió Ft) járulnak hozzá az élelmezési kiadások fedezéséhez.
Viktor Mikita úgy fogalmazott, hogy Kárpátalján "humanitárius hub-ot" (központot) hoztak létre a helyi szervek, ennek köszönhetően senki sem marad az utcán. A menekülteknek ideiglenes szálláshelyet biztosítanak, azoknak is segítenek, akik külföldre szeretnének távozni. A megyevezető azt is elmondta, hogy az utóbbi néhány napban számottevő azoknak a száma, akik visszatérnek Ukrajnába, azonban egyelőre Kárpátalján maradnak. A menekülteknek csaknem tizenkétezer tartalék férőhelyet tudnak biztosítani. Viktor Mikita aláhúzta, hogy minden nehézség ellenére az építőipar nem állt le: közel kétezer lakás áll befejezés előtt Kárpátalján.
Az ukrán erők a 37 napja tartó háborúban eddig csaknem harminc települést vettek vissza az orosz csapatoktól - közölte pénteken az ukrán vezérkar, amelynek közleményét az Ukrajinszka Pravda hírportál idézte.
A vezérkar legfrissebb helyzetjelentése szerint az Ukrajnát támadó orosz csapatok átcsoportosításokat hajtanak végre, és nagy valószínűséggel a keleti országrészbe összpontosítják erőiket. Az északi országrészben a vezérkar részleges csapatkivonásokat észlelt, ezzel egy időben viszont keleten az oroszok szerint újabb csapatok érkezését készítik elő. Északon az orosz csapatok változatlanul blokád alatt tartják Csernyihiv városát, keleten Harkivot, Izjum városát pedig továbbra is ellenőrzésük alatt tartják.
Csernyihiv megyében az orosz csapatok egy részének elvonulása után az ukrán erők több településen visszavették az ellenőrzést.
Donyeck megyében az orosz erők több irányban tűztámadásokat és rohamműveleteket hajtanak végre, valamint légi csapásokat mérnek lakott területekre. Elsősorban Popaszna és Rubizsne településeket igyekeznek elfoglalni, valamint az Azov-tenger partján fekvő Mariupolt teljesen ellenőrzésük alá vonni - írta az ukrán vezérkar.
A katonai vezetés beszámolója szerint a déli országrészben, Mikolajiv megyében Olekszandrivka település irányában hajtottak végre az orosz erők támadóműveletet, vélhetően taktikai helyzetük javítása érdekében. Közben Oleh Berehovij, helyi önkormányzati képviselő arról adott hírt a Facebookon, hogy Kijev megyében az ukrán erők visszavették Ivankiv települést.
Legalább tízmilliárd dollárra van szükség Mariupol infrastruktúrájának újjáépítéséhez - írja a The Kyiv Independent a városvezetés közlése alapján.
Vadim Bojcsenko polgármester szerint
a hatóságok azon dolgoznak, hogy Oroszország fizesse a város újjáépítésének költségeit.
Az orosz csapatok által elfoglalt, Zaporizzsja megyében lévő Melitopol városában pénteken evakuációs konvoj indult el a megyeszékhely, Zaporizzsja felé - közölte Ivan Fedorov melitopoli polgármester a Facebookon.
Szavai szerint
déltájban indult útnak a hat autóbuszból, három teherautóból és több mint 300 személygépkocsiból álló konvoj.
Elmondta, hogy napokon át blokkolták az orosz erők a civilek kimenekítésére létesített "zöld folyosót", és nem engedték ki az autóbuszokat a városból.
Az orosz csapatok aláaknázzák Liszicsanszk város központját - közölte a Luhanszk megyei rendőrség.
Az egyik főúton találtak aknákra hasonlító tárgyakat, szerintük orosz szabotőrök helyezhették el. Kérték a lakosokat, hogy ha gyanús tárgyat látnak, semmiképpen se közelítsék meg.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken lehallgatott beszélgetések alapján azt állította: egy orosz parancsnok arra utasította a legénységét, hogy saját aknavetőiket semmisítették meg, majd fotókat és videofelvételeket készítettek róluk, és feletteseiknek úgy állították be, mintha ukrán eszközök lettek volna.
Daleep Singh, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztette Indiát, hogy "következményei" lesznek, ha India megpróbálja kijátszani az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben életbe léptetett nyugati büntetőintézkedéseket - jelentette a Newsweek pénteken.
A mérsékelt baloldali-liberális amerikai hetilap online tudósítása szerint Daleep Singh, akit az Oroszországgal szemben kivetett amerikai büntetőintézkedések egyik szellemi atyjának tekintenek, csütörtökön személyesen találkozott Szubramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszterrel Újdelhiben, akivel gazdasági együttműködési és stratégiai partnerségi kérdésekről tárgyaltak Arindam Bagcsi indiai külügyminisztériumi szóvivő Twitter-üzenete szerint.
Az indiai diplomácia vezetője még aznap találkozott Liz Truss brit külügyminiszterrel is.
Nem szeretnénk azt látni, hogy India gyorsan növeli oroszországi importját mindazon energiahordozókból vagy más termékekből, amelyek importját jelenleg tiltja az Egyesült Államok vagy más nemzetközi szankciós rendszer – fejtette ki kérdésre válaszolva Daleep Singh a találkozót követő sajtótájékoztatón.
– És igen, következményekkel néznek szembe mindazok az országok, amelyek tevőlegesen megpróbálják megkerülni vagy kijátszani ezeket a büntetőintézkedéseket – tette hozzá az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese, kiemelve, hogy India és Oroszország saját fizetési rendszerüket használva igyekeznek megkerülni a nemzetközi szankciókat.
Daleep Singh kijelentésére közvetlenül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újdelhi látogatása előtt került sor, aki csütörtök este érkezett az indiai fővárosba, kétnapos hivatalos kínai látogatását követően.
A Newsweek szerint India, amely Oroszország egyik fontos partnere volt a hidegháború idején, intenzíven együttműködik Moszkvával egy új fizetési rendszer kidolgozásán, hogy megkerüljék a nyugati szankciókat. Az indiai finomítók az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta úgynevezett spot tendereken vásárolnak orosz kőolajat, vagyis olcsóbban jutnak hozzá az energiahordozóhoz, miután más nemzetközi vásárlók, partnerek visszaléptek.
Az amerikai hetilap írása idézi a Reuters brit hírügynökséget, amely szerint India február 24-e óta már legalább 13 millió hordó orosz kőolajat vásárolt, míg 2021-ben, egész évben összesen alig 16 millió hordónyit vett Oroszországtól.
A hindusztáni félszigeten fekvő ázsiai ország a világ harmadik legnagyobb kőolajimportőre: az indiai gazdaságban felhasznált olaj 80 százalékát külföldről hozzák be.
A Reuters korábban arról írt, hogy Újdelhi indiai rúpia alapú kereskedelmi számlákat kívánt nyitni Oroszországban, hogy folytathassa kőolajkereskedelmét Moszkvával, és megkerülhesse a nyugati szankciókat.
A Bloomberg amerikai hírügynökség információi szerint Oroszország hatalmas kedvezményeket ajánlott Indiának, ha közvetlenül vásárol kőolajat a háború előtti árakon. Moszkva 35 dolláros hordónkénti áron kínálja a kőolajat Újdelhinek.
Kijev még nem kapott "teljesértékű, hivatalos" választ az orosz féltől a héten kedden Isztambulban megtartott egyeztetésen tett javaslataira - mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter lengyelországi látogatásakor tartott sajtótájékoztatóján az Ukrajinszka Pravdaának.
Hozzátette, hogy egyelőre csak bizonyos orosz tisztségviselők nyilvános nyilatkozatait látják. Szavai szerint a hivatalos válaszból derül majd ki, hogy Oroszország továbbra is az "ultimátumok nyelvén" kommunikál-e Ukrajnával.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja azt közölte, hogy pénteken online folytatódnak az egyeztetések Kijev és Moszkva képviselői között.
Volodimir Klicsko profi ökölvívó delegációval Németországba utazott, hogy Ukrajna politikai és gazdasági támogatásáról tárgyaljon - közölte az Interfax-Ukrajina hírügynökség Vitalij Klicsko kijevi polgármester bejelentése alapján.
Volodimir Klicsko a háború legelején belépett a kijevi területvédelemhez katonai szolgálatra.
Módosításokat fogadott el az ukrán parlament az orosz állampolgárok vagyonának államosításáról szóló korábbi törvényben - írja a Meduza.
A cikk szerint a korábbi verzióban az államosítás csak cégekre vonatkozott, az új módosítással azonban már az orosz állampolgárok vagyonát is államosíthatják. Az újabb módosítás szerint emellett azon Ukrajnában működő jogi személyek is a törvény hatálya alá esnek, amelyeknek kedvezményezettje az Orosz Föderáció, illetve azok, amelyekben az orosz állam tulajdonnal rendelkezik.
Emellett állampolgárságtól függetlenül a törvény hatálya alá tartoznak azok a magánszemélyek és jogi személyek is, akik nyilvánosan tagadják vagy támogatják „az Orosz Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójának végrehajtását".
Egy ukrán tisztségviselő közölte, hogy egyes orosz katonák még péntek reggel is a csernobili atomerőmű körüli tilalmi zónában tartózkodtak, egy nappal azután, hogy megkezdték a kivonulást Fehéroroszország irányába
- írja a Reuters.
Nem is tudom, hogy jelenleg még létezik-e a konvoj. A küldetésüket soha nem teljesítették igazán - mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője a Reuters beszámolója szerint arról az egykor közel negyven kilométeres orosz járműoszlopról, amely a műholdképek alapján március elején Kijev felé haladt.
A konvoj a Maxar Technologies nevű űrtechnológiai vállalat által március 11-én közzétett műholdképek szerint
szétszóródott a főváros környéki városokban.
A páncélozott járművekből, tankokból, vontatott tüzérségi egységekből és egyéb logisztikai járművekből álló menetoszlop korlátozottan haladt Kijev felé, de az élelmiszer- és üzemanyagellátási problémák miatt megakadt.
Az ukrán nemzeti gárda mintegy 200 tagja esett fogságba, amikor az orosz csapatok kivonultak a csernobili atomerőműből - írja a BBC Szlavutics polgármesterének közlése alapján. Ez a város ad otthon a létesítmény dolgozóinak többségének.
Jurij Fomicsev azt is hozzátette, hogy egy fogolycserén dolgoznak.
A polgármester arról is beszélt, hogy egyelőre nem világos, hogy az orosz csapatok a teljes csernobili tilalmi zónát elhagyták-e, vagy csak az erőmű környékéről vonultak ki.
Recep Tayyip Erdogan török elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott pénteki telefonbeszélgetésében "józan ész diktálta cselekedetekre" és "a párbeszéd fenntartására" sürgette a kijevi és moszkvai vezetést - ismertette a török államfő hivatala.
Erdogan és Putyin ezen felül megvitatta az orosz és ukrán delegációk e héten Isztambulban folytatott béketárgyalásait.
A török elnök szerint "a pozitív és építő jellegű" megbeszélések a béke reményével kecsegtetnek."Erdogan elnök kijelentette, hogy a feleknek fontos észszerűen cselekedniük és fenntartaniuk a párbeszédet, s megjegyezte, hogy a béke érdekében tett erőfeszítéseket Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójával szeretné megkoronázni" - közölte a török elnök hivatala.
A Jevropejszka Pravda című ukrán hírportál az NTV török tévécsatornára hivatkozva szerdán számolt be arról, hogy Erdogan kész arra, hogy Törökország legyen az EGYIKE azon államoknak, amelyek garantálják Ukrajna biztonságát.
Emmanuel Macron francia államfő pénteken ismét beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki arra kérte a francia elnököt, próbálja meg elérni Oroszországnál, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket egy humanitárius művelethez az orosz erők által blokád alatt tartott ukrajnai Mariupolban - jelezte a francia elnöki hivatal.
A Vöröskereszt pénteken nem tudta elindítani az evakuálást a blokád alatt lévő Mariupolból. Biztonsági garanciák hiányában ugyanis nem sikerült eljuttatnia a buszkonvojt a városig, jóllehet Moszkva csütörtök este ígéretet tett arra, hogy pénteken megnyit egy humanitárius folyosót.
Az ukrán elnök arra emlékeztette francia kollégáját, hogy ehhez "megfelelően tartós és megfelelően előre bejelentett tűzszünetre lenne szükség".
Emmanuel Macron egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy nagyon gyorsan szeretne megszervezni a Vöröskereszttel, az ENSZ-szel, valamint Törökországgal és Görögországgal közösen egy humanitárius műveletet Mariupolban. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonos megbeszélésén azonban a francia elnöknek nem sikerült a megfelelő garanciákat megkapnia ehhez.
Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a francia elnök megerősítette ukrán kollégájának, hogy "eltökélten dolgozik azon tűzszünet érdekében, amely lehetővé tenné az evakuálásokat Mariupolból és a humanitárius segélyek bejuttatását a városba".
– Franciaország ebben a reményben folytatja Ukrajna politikai, katonai, gazdasági és humanitárius támogatását – hangsúlyozta a francia elnöki hivatal.
A francia és az ukrán elnök az orosz invázió február 24-i kezdete óta majdnem minden nap beszélt egymással telefonon.
Emmanuel Macron egyébként pénteken hivatalában fogadta Ivan Fedorovot, a dél-ukrajnai Melitopol polgármesterét, akit öt napon át tartották fogva a várost elfoglaló orosz erők, mielőtt kicserélték kilenc orosz sorkatonára.
– Örömmel látjuk önt itt, szabadon, nem is merem elképzelni, hogy mit élt át! Mindannyiunkat felkavart az, amikor önt elrabolták – mondta a francia elnök az AFP hírügynökség tudósítása szerint Ivan Fedorovnak. "Amikor önt itt fogadjuk, azzal azt is üzenjük, hogy mindazon túl, amit az elmúlt hónapban tettünk, folytatjuk az erőfeszítéseket az önök oldalán" - tette hozzá Emmanuel Macron.
Melitopol polgármesterének elrablása után, március 11-én az ukrán elnök a francia kollégájától és Olaf Scholz német kancellártól kért segítséget a kiszabadításához. Ivan Fedorovot néhány nappal később elengedték az orosz erők, cserében az ukrán fél kilenc elfogott orosz sorkatonát bocsátott szabadon.
– Az orosz katonák azért raboltak el, hogy a kollégáimnak megmutassák, mit tesznek azokkal, akik nem hajlandók együttműködni Oroszországgal – mondta az ukrajnai város polgármestere a BFM francia hírtévében. Azt is állította, hogy "a szomszédos cellákból kínzások kiáltásait" hallotta a fogvatartása alatt.
Az UNESCO jelentése szerint Ukrajnában a háború kezdete óta 53 kulturális helyszín semmisült meg, köztük 29 vallási épület, 16 történelmi épület, négy múzeum, illetve négy emlékmű. A szervezet műholdas felvételek segítségével azonosította a károkat - írja a Meduza.
Moldova megőrzi semlegességét és nem fogja átvenni a nyugati országoknak az Ukrajna inváziója nyomán Oroszország ellen hozott szankcióit - közölte pénteken Maia Sandu moldovai elnök a Szabad Európa helyi szerkesztőségének adott interjújában.
"Vannak bizonyos dolgok, amelyeket kötelesek vagyunk szavatolni állampolgárainknak. Azzal, hogy energiaforrások nélkül hagyjuk az országot és destabilizáljuk az itteni helyzetet, nem segítünk senkin: sem Moldován, sem Ukrajnán, sem nyugati partnereinken" - hangsúlyozta Sandu.
Mint mondta, a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus negatív hatással volt, illetve van Moldova gazdaságára. "Mit jelentenek a szankciók az export-import szempontjából? Nekünk nincs hozzáférésünk az ukrán, az orosz, vagy a fehérorosz piacokhoz. A háború miatt, mind az export, mind az import gátolva van ezekkel az országokkal" - fogalmazott Maia Sandu, hozzátéve, hogy Moldova ugyanakkor erősen függ az orosz energiahordozók behozatalától. "Hagyhatjuk-e földgáz és elektromosság nélkül az országunkat? Nem, nem tehetjük meg. Állampolgáraink és a százezer ukrán menekült miatt nem, akik közül ötvenezren gyermekek" - húzta alá a moldovai államfő.
Sandu közölte azt is, hogy Moldova nyugati partnerei segíteni próbálnak abban, hogy az ország alternatív forrásokból vásárolhasson energiát, igaz, ezek az erőfeszítések mindeddig sikertelenek voltak.
"Világos, hogy nem tudjuk a tényeket figyelmen kívül hagyni" - szögezte le a moldovai elnök, aki arról is szólt, hogy az ukrajnai háború és a nyugati szankciók nyomán erősen megemelkedett az energia és más termékek ára is.
A Gazprom megválik németországi leányvállalatától, a Gazprom Germaniától - jelentette be pénteken az orosz energetikai óriáscég.
A dpa német hírügynökség szerint az iparági elemzőket is meglepő lépést az orosz energiavállalat a cég Telegram-oldalán jelentette be. A Gazprom Germania teljességgel az anyavállalat Gazprom tulajdona. A Gazpromban többségi tulajdonrésszel az orosz állam rendelkezik.
A Reuters értesülései szerint az Egyesült Államok mégsem tesztel interkontinentális ballisztikus rakétát annak érdekében, hogy ne fokozza a feszültséget Oroszország és a Nyugat között. Amerikai a LGM-30G Minuteman III tesztelését hajtotta volna végre, azonban mostani helyzetre való tekintetre úgy döntöttek, hogy ezt elhalasztják.
