Egyre nagyobb a háborús káosz a felrobbantott krími híd után
2022. október 11. 04:39
Események
Dnyipro egyik forgalmas útjának közepébe csapódott az egyik orosz rakéta
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A magyar csapat eredményei:
6
7
6
Egyre nagyobb a háborús káosz a felrobbantott krími híd után
Dnyipro egyik forgalmas útjának közepébe csapódott az egyik orosz rakéta
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 230. napjáról.
Cikkünk folyamatosan frissül37 bejegyzés
Telefonon egyeztetett az ukrán és az amerikai elnök
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Joseph Biden amerikai elnökkel. Tájékoztatta az ukrán polgári infrastruktúra ellen elkövetett rakétacsapások következményeiről.
„A mai polgári célpontok elleni csapások Ukrajna-szerte a csatatéren vesztes orosz hadsereg gyengeségének a jelei. Ez tiszta terror. De nem fogunk engedni az orosz rakétás zsarolásnak" – húzta alá az államfő.
A két vezető megvitatta a légvédelem fontosságát, és megvitatták Ukrajna támogatásának legsürgetőbb intézkedéseit, amelyeket a nemzetközi közösség elfogadhat.
Zelenszkij: Ukrajnát nem lehet megfélemlíteni
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétfői orosz rakétatámadások után azt mondta: "Ukrajnát nem lehet megfélemlíteni. Ehelyett még jobban összefogtunk. Ukrajnát nem lehet megállítani. Még inkább meg vagyunk győződve arról, hogy a terroristákat semlegesíteni kell."
Az ukrán elnök szerint a megszállók kétségeesésükben lőnek polgári célpontokat, mert a harctéren nem képesek szembeszállni az ukrán véderőkkel.
NATO-csúcsot kezdeményez a brit kormányfő
Liz Truss brit miniszterelnök arra kéri a G7 vezetőit, hogy állhatatosan támogassák Ukrajnát, és kérni fogja a NATO-vezetők sürgős találkozóját – közölte a Downing Street.
A kormányfő szerint a mai online G7-találkozó, amelyhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csatlakozik, egy esély arra, hogy megerősítsék az invázió elleni ellenzék egységét.
Emelkedett az orosz támadások áldozatainak száma
14-re emelkedett a hétfői ukrajnai orosz támadások áldozatainak száma. 97-en megsérültek. Az ukrán nagyvárosokat ért csapások után az érintett területek több mint felében már sikerült helyreállítani az elektromos hálózatokat, de így is tízezrek maradtak ideiglenesen víz és áramellátás nélkül.
Visszafogott áramfogyasztással segítenek a kijeviek
A kormány kérésére október 10-én az esti órákban a kijevi terület lakosai 26,5%-kal csökkentették áramfogyasztásukat egy tipikus őszi naphoz képest, eközben szakemberek a rakétatámadások miatt megrongálódott elektromos hálózatok javításán dolgoztak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ésszerű villamosenergia-használatra kérte az embereket, hogy próbálják átütemezni a nagyobb fogyasztású berendezések, így a mosógépek, vasalók használatát, így csökkentve a 17 és 22 óra közötti időszak csúcsterhelését.
Magyarország segít
Magyarország területére 2022. október 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 4868 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4116 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 91 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást - közölte a rendőrség.
A NATO és az EU is elítélte a támadásokat
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elítélte Oroszország „borzalmas és válogatás nélküli" rakétatámadásait polgári célpontok ellen Ukrajnában. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt mondta, hogy megdöbbent a pusztítás láttán. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel egyértelműen háborús bűnöknek minősítette Oroszország tetteit. „A civilek válogatás nélküli célba vétele háborús bűn" – mondta Michel.
400-700 millió dollárba kerülhetett a hétfői rakétacsapás
Oroszország október 10-én 84 cirkálórakétát és 24 drónt lőtt ki ukrajnai célpontokra, a Forbes szerint körülbelül 400-700 millió dollár összértékben. A Forbes abból a feltételezésből számolta ki a költségeket, hogy az Oroszország által indított rakéták többsége drága és rendkívül pontos Kh-101, S-300 és Tornado-S rakéta volt, míg a többi rakéta Ukrajna légvédelmének túlterhelését szolgálta.
A brit kémfőnök szerint Oroszország kifogy a fegyverekből
Oroszországnak elfogytak a fegyverei az Ukrajna elleni háborúhoz, a Kreml költségei pedig elképesztőek a katonák és felszerelések elvesztése tekintetében is – mondta egy brit kémfőnök. Sir Jeremy Fleming, a GCHQ vezetője szerint az ukrán fegyveres erők átveszik az irányítást a fizikai harctéren és a kibertérben is. „Oroszország erői kimerültek. Ezt az orosz lakosság is kezdi megérteni, és érzik, mekkora borzalmas emberi költsége van a háborúnak" - mondta Jeremy Fleming.
Az ENSZ elutasította Oroszország titkos szavazásra vonatkozó javaslatát
Az ENSZ Közgyűlése Oroszország kérését elutasítva úgy döntött, hogy nem titkos, hanem nyílt szavazást tart arról a határozattervezetről, amely elítéli a részben megszállt ukrajnai régiók Oroszországhoz csatolásának kísérletét. A szavazás várhatóan szerdán vagy csütörtökön lesz. A 193 tagú testületből csak 13 ország ellenezte a nyilvános szavazást, további 39 ország tartózkodott.
Oroszország érvei szerint az ENSZ-nek azért kellene titkos szavazást tartania a régiók annektálásáról, mert az erős nyugati lobbi miatt több tagállam nem meri nyíltan vállalni az álláspontját.
Egyre reálisabbnak lát egy orosz nukleáris csapást a volt ukrán államfő
Minél nagyobb területet foglal vissza Ukrajna, annál nagyobb az esélye annak, hogy Vlagyimir Putyin nukleáris fegyverekhez nyúljon – mondta Arszenyij Jacenyuk, volt ukrán miniszterelnök. A Sky Newsnak nyilatkozva Jacenyuk azt mondta, hogy a "megtévesztés és a hazugság" a normalitás egyik formájává vált Putyin számára, és "erős és merész" fellépésre van szükség diktatúrája ellen.
A volt orosz elnök is felkerült az ukránok listájára
Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök is felkerült a különösen keresett személyek ukrajnai listájára. Az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU közleménye szerint Medvegyevet, mint az orosz biztonságért felelős elnökhelyettest, a büntető törvénykönyv azon része alapján keresik, amely Ukrajna területi integritásának és határai sérthetetlenségének aláásására irányuló kísérletekkel foglalkozik. Az Orosz Biztonsági Tanács legtöbb tagja már szerepel a listán.
Éjszaka újabb támadás érte Zaporizzsját
Emine Dzheppar, Ukrajna külügyminiszter-helyettese arról számolt be, hogy Oroszország tegnap este legalább tizenöt rakétát lőtt ki Zaporizzsjára, „egy oktatási intézményt, egy egészségügyi intézményt és lakóépületeket" célozva. Olekszandr Sztarukh, Zaporizzsja megye kormányzója pedig arról számolt be, hogy infrastrukturális létesítményeket ért támadás. Az áldozatokról és a károkról egyelőre nem érkezett információ.
Szumi veszteségek
Egy ember meghalt, 7-en pedig megsebesültek Szumiban az orosz támadások következtében. Az oroszországi nagyszabású rakétatámadások megsemmisítették Konotopszkij kerület infrastruktúráját. Két helyszíni alkalmazott és egy katasztrófavédelmi dolgozó is megsebesült – jelentette Dmitro Zsivickij a megye kormányzója.
98 bányász rekedt a föld alatt Krivij Rihben
Az Ukrinform, ukrán állami hírügynökség jelentése szerint a város oroszországi ágyúzása után, az áramkimaradások miatt 98 bányász még mindig a föld alatt van Krivij Rihben. A hírügynökség jelentése szerint a mentők dolgoznak a kiszabadításukon. Az ország négy bányájában csaknem 900 bányász rekedt a mélyben, de legtöbbjüket azóta kimentették.
Dmitro Kuleba: mindenkit elhallgattattunk
Az ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy egyetlen nyugati vezető sem hozta szóba az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokat az országot ért hétfői összehangolt rakétatámadások után. Senki sem vette a bátorságot erre. Mi ugyan diplomaták vagyunk, ám az utóbbi napokban mindenkit elhallgattattunk, aki a tárgyalásokkal hozakodott elő – fogalmazott az ukrán diplomácia vezetője a háború kitörése óta folyó országos televíziós maraton hétfői adásában.
A Bukaresti Kilencek bejelentése az orosz bombázásról
Elítélik a Bukaresti Kilencek államfői ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek - derül ki a kilenc államfő közös közleményéből, amelyet a varsói elnöki hivatal tett közzé.
"Emlékeztetünk, hogy a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el" - szögezi le közleményében a bolgár, a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a román és a szlovák államfő, akik közös közleményéhez Észak-Macedónia és Montenegró elnöke is csatlakozott.
Kazahsztánban találkozhat az orosz és a török elnök
Vlagyimir Putyin orosz államfő a héten találkozhat Recep Tayyip Erdogan török ??elnökkel a kazahsztáni csúcstalálkozón. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta újságíróknak, hogy „lehetséges", hogy a találkozón megvitatják azt a török ??javaslatot, amely szerint Ankara az Oroszország és a Nyugat közötti, Ukrajnáról szóló tárgyalások házigazdája lenne.
Tovább nőt az országos orosz tüzérségi támadás áldozatainak száma
Az ukrán állami segélyszolgálat frissítette az adatait. A Telegramon ma délelőtt az ügynökség azt írta, hogy előzetes adatok szerint 19-en haltak meg, további 105-en pedig megsérültek a nagyszabású, Oroszország által indított tüzérségi támadások következtében.
Lemberg ismét áram nélkül maradt
A Reuters hírügynökség egy helyi szemtanúra hivatkozva arról számolt be, hogy helyi idő szerint délben három robbanás volt hallható a városban.A polgármester, Andrij Szadovij saját Telegram csatornáján számolt be arról, hogy a rakétacsapás következtében Lemberg 30 százaléka áram nélkül maradt,hozzátéve, hogy a város két kerületében a vízellátás is szünetel. Az orosz rakétatámadások Lemberg térségében is megrongálták az áramellátó hálózatot. Jevhenyij Jenin ukrán belügyminiszter-helyettes szerint kedd reggel még mindig nem volt áram a régió néhány településén.
Találat érte a Ladyzhyn hőerőművet
Az Ukrinform jelentése szerint a Vinnica régióban található Ladyzhyn hőerőművet találat érte. Szerhij Borzov regionális vezetőt két Shahed-136 kamikaze drón becsapódásáról adott hírt.
Dnyipropetrovszk tűz alatt
Valentyin Reznichenko, Dnyipropetrovszk kormányzójának jelentése szerint a légvédelmi rendszerek eddig négy rakétát lőttek le a térség felett. Arra figyelmeztette a lakosokat, hogy maradjanak óvóhelyeken, mivel „a támadások folytatódnak".
Több irányból is bombázták Krivij Rihet
Olekszandr Vilkul, a Krivyi Rih-i Katonai Adminisztrációjának vezetője arról számolt be, hogy az orosz csapatok 10 rakétát lőttek ki a Kaszpi-tengerről és további 10 rakétát Szaratovból a városra. Arra kérte a térség lakóit, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
Kamikadze drónt hatástalanítottak Hmelnickij felett
Szerhij Hamalij, a Hmelnickij Katonai Adminisztráció vezetője robbanásokról számolt be a térségben. Elmondása szerint a légvédelem Hmelnickij megyében jól működik, lelőtt egy iráni Shahed-136 kamikaze drónt a régió felett.
Szergej Lavrov: Oroszország fontolóra venne egy Putyin-Biden találkozót a G20-kon
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva nem utasítaná vissza Vlagyimir Putyin és Joe Biden amerikai elnök találkozóját a novemberi G20-találkozón. Moszkva nyitott a tárgyalásokra a Nyugattal a háború kapcsán, de még nem kapott semmilyen komoly ajánlatot - mondta a külügyminiszter az orosz állami televíziónak adott interjújában.
Az orosz diplomácia vezetője valótlannak nevezte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács fehér házi kommunikációs koordinátora állítását, miszerint Washington nyitott a tárgyalásokra.
Ez hazugság. Nem kaptunk komoly kapcsolatfelvételi ajánlatot - mondta.
Arról a lehetőségről szólva, hogy Törökország ad otthont Oroszország és a Nyugat közötti tárgyalásoknak, Lavrov azt mondta, Moszkva hajlandó meghallgatni minden javaslatot, de nem tudja előre megmondani, hogy ez eredményre vezet-e majd. Elmondta, hogy Recep Tayyip Erdogan török ??elnöknek lehetősége lesz javaslatokat tenni Vlagyimir Putyinnak, amikor a héten mindketten Kazahsztánba látogatnak.
Terrorszervezetként vette nyilvántartásba a Metát az orosz pénzügyi felügyelet
Felvette a szélsőséges és terrorista szervezetek lajstromába a Meta Platforms amerikai IT-óriásvállalatot kedden az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).
A moszkvai városi bíróság júniusban elutasította a Meta Platforms fellebbezését az amerikai vállalat szélsőségesnek nyilvánításáról szóló határozat ellen, ami a Facebook és az Instagram oroszországi betiltását eredményezte.
Egy orosz fővárosi bíróság március 21-én minősítette szélsőségesnek az anyavállalatot, és tiltotta be a két közösségimédia-szolgáltatót. Az ugyancsak a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengert a verdikt nem érintette.
A TASZSZ hírügynökség szerint az ügyben a főügyészség nyújtott be keresetet, miután a két közösségi médium több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába háborúba küldött orosz hadsereg katonái esetében.
A Minszk és Moszkva által létrehozott katonai erő kizárólag védelmi célokat szolgál
A fehérorosz-orosz közös katonai erő kizárólag védelmi célokat szolgál - jelentette be kedden a fehérorosz védelmi miniszter.
A regionális csoportosulás céljai tisztán védelmi jellegűek. Minden jelenleg folyó művelet arra irányul, hogy megfelelő választ adjunk a határaink közelében zajló akciókra - mondta Viktar Hrenyin a tárca közleménye szerint.
Minszk azzal vádolja Kijevet, hogy támadásra készül, ami erősíti azt a gyanút, hogy Minszk beavatkozhat az ukrajnai háborúba. Fehéroroszországban hangsúlyozták, hogy erőik a határaiknál védelmi intézkedésként csoportosultak az orosz csapatokkal.
Aljakszandr Lukasenka hétfőn bejelentette, hogy elrendelte a csapatok összevonását az orosz erőkkel Ukrajna közelében, válaszul arra, amit az államfő Kijev és nyugati támogatói részéről megmutatkozó, egyértelműen fehéroroszágellenes fenyegetésnek nevezett.
Minszk megengedte, hogy az orosz erőket az ország területén vonják össze a háború során, és orosz csapatok februárban fehérorosz területről is támadták Ukrajnát, de eddig Minszk tartózkodott attól, hogy saját csapatait is bevesse.
ENSZ: A hétfői orosz légicsapások megsérthették a hadviselésre vonatkozó nemzetközi egyezményeket
Az ukrajnai városokra mért hétfői orosz légicsapások megsérthették a hadviselést szabályozó nemzetközi egyezményeket, és háborús bűncselekménynek minősülhetnek, ha kiderül a szándékosság - jelezte az ENSZ kedden.
Felszólítjuk Oroszországot, hogy tartózkodjon az erőszak fokozásától - mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője genfi sajtótájékoztatóján.
A tisztségviselő aláhúzta, hogy a lakott területek és a polgári infrastruktúra közvetlen támadása háborús bűncselekmény. A legfrissebb ukrán adatok szerint legalább 19-en meghaltak és 105-en megsebesültek a hétfő reggeli támadásokban.
A szóvivő megjegyezte: az ENSZ-t aggasztja a tény, hogy egyes esetekben úgy tűnik, szándékosan vették célba a polgári infrastruktúrát. Nyolc régióban több tucat lakóépület, valamint legalább tizenkét energetikai létesítmény szenvedett károkat - tette hozzá.
Enerhoatom: Az oroszok elrabolták a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgató-helyettesét
Orosz terroristák elrabolták hétfőn a zaporizzsjai atomerőmű emberi erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettesét, Valerij Martinyukot, ismeretlen helyen tartják fogva, és valószínűleg kínozzák - közölte kedden az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom vállalat.
"Az oroszok ily módon igyekeznek megszerezni a számukra rendkívül szükséges információkat a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottainak személyi adatairól annak érdekében, hogy az ukrán személyzet mielőbb a Roszatom orosz atomenergetikai konszernhez kerüljön át" - állította közleményében az Enerhoatom.
A vállalat szerint "az orosz megszállók a szó szoros értelmében kínzást alkalmaznak a zaporizzsjai nukleáris létesítmény dolgozóival szemben, nem riadnak vissza a kegyetlen zaklatástól".
A vállalat ezért felhívással fordult a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójához, hogy segítsen kiszabadítani az elrabolt vezérigazgató-helyettest.
Bolgár kormányfő: Bulgáriának nincs köze a Krími hídon történtekhez
Nincs Bulgáriába vezető nyom a Krími hídon történt robbanással kapcsolatban - szögezte le kedden Gulub Donev ügyvivő bolgár kormányfő a RIA Novosztyi orosz portál szerint.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem is vádolta Bulgáriát azzal, hogy köze lenne a történtekhez, s mindössze a hídon felrobbant teherautó egyik állomásaként utalt az országra.
"Bulgária közlekedési csomóponton fekszik, számos teherautó és szállítmány halad keresztül területén, várjuk meg a vizsgálat eredményét" - mondta Donev a BNT helyi televízió műsorában.
Felszólította a bolgár sajtót, hogy felelősségteljesen kezelje a témát, mert ha felfújják az ügyet, az a nemzetbiztonságot is fenyegetheti. Kiemelte, hogy nincs "bolgár nyom", ez a kifejezés csak a sajtóban fordul elő.
Az orosz nagykövet esetleges bekéretését firtató újságírói kérdésre válaszolva Donev elmondta, hogy erre nincs szükség, mert Oroszország nem illette semmiféle váddal Bulgáriát.
A 24csasza bolgár hírportál korábban a teherautó szállítólevelére hivatkozva azt írta, hogy nem regisztrálták a jármű érkezését, sem távozását Bulgáriából.
Putyin: Moszkva kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről
Oroszország kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden Szentpéterváron fogadta Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját.
Az orosz elnök "aggasztónak" nevezte az Ukrajna legnagyobb, az orosz hadsereg által március óta megszállt atomerőművénél kialakult helyzetet. Putyin egyébként október 5-én elrendelte az erőmű létesítményeinek orosz szövetségi tulajdonba vételét. Az erőmű térségében gyakori a tűzharc, amelyért mindkét fél a másikat teszi felelőssé.
Putyin a Grossival folytatott megbeszélés kamerák előtt folytatott részében arról is beszélt, hogy a nukleáris tevékenységet túlzottan átpolitizálták, amit veszélyesnek minősített.
"Számítunk az önök erőfeszítéseire, hogy a retorikát lecsillapítsuk, és tevékenységünknek és együttműködésünknek ezt a területét normalizáljuk, a világ színpadán zajló zavaros és bonyolult folyamatok ellenére" - mondta Putyin a NAÜ főigazgatójának.
Kreml: Az amerikai légvédelmi rendszerek nem változtatnak a végeredményen
Az amerikai légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása csak hosszabbá és fájdalmasabbá teszi a konfliktust az ukrán fél számára, de nem változtatja meg az orosz célokat és a végeredményt sem - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Mint mondta, Oroszország figyelemmel fogja kísérni az Ukrajnába irányuló további nyugati fegyverszállításokat, amelyek azt jelzik, hogy a konfrontáció folytatódni fog. Peszkov szerint az Egyesült Államok de facto "alaposan benne van" már a konfliktusban, amelyet el kíván nyújtani.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, amely, miközben elítéli Oroszországot, "nem törődik a "kijevi rezsim" bűntetteivel, amelyeket az a már Oroszországhoz tartozó területek lakossága ellen követ el.
Peszkov szerint a Kreml nem foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy zárják le a határt a katonai nyilvántartásban szereplő állampolgárok előtt, mint ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy minősítsék külföldi ügynöknek mindazokat, akik a részleges mozgósítás meghirdetése után elhagyták az Oroszországot.
Kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkva "negatívan" viszonyul ahhoz, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki prominens orosz személyiségek ellen.
Stoltenberg: A NATO nagyobb figyelmet fog fordítani az infrastruktúra védelmére
A NATO a korábbinál nagyobb figyelmet fog fordítani a létfontosságú infrastruktúra védelmére - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását megelőzően kedden.
Jens Stoltenberg közölte: a szerdán kezdődő védelmi miniszteri tanácskozás résztvevői arra összpontosítanak majd, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét.
Kijelentette: a NATO és a tagországok létfontosságú infrastruktúrája elleni bármi fajta támadásra, beleértve a hibrid támadásokat is, a szövetségesek egységes és határozott választ fognak adni.
Kifejtette, hogy a miniszterek várhatóan megállapodnak a NATO elrettentő és védelmi képességének erősítését célzó intézkedésekről, köztük a hadianyag és a felszerelés készleteinek növeléséről. A NATO katonai ereje a legalkalmasabb arra, hogy megakadályozza a feszültség fokozódását Oroszországgal - mutatott rá.
Tájékoztatása szerint a tagországok védelmi miniszterei megvitatják majd Oroszország nukleáris retorikáját, valamint "a NATO nukleáris képességének szerepét a béke megőrzésében és az orosz agresszió visszaszorításában". Jens Stoltenberg hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök burkolt nukleáris fenyegetései veszélyesek és felelőtlenek. Moszkva tudja, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni sem - húzta alá a NATO-főtitkár.
Franciaország növelni kívánja katonai jelenlétét Kelet-Európában
Franciaország növelni kívánja katonai jelenlétét a NATO keleti szárnyán: a következő hetekben további Rafale harci repülőgépeket telepít Litvániába, Leclerc típusú harckocsikat és páncélozott járműveket Romániába, illetve gyalogsági erőket Észtországba - jelentette be kedden Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
Lecornu a francia szenátus védelmi bizottságában arról beszélt, hogy a döntést a NATO keleti szárnyán kialakult helyzetre és az Ukrajnában zajló véres harcokra tekintettel hozták meg.
A tárcavezető a védelmi költségvetés tervezetét ismertette a nap folyamán a francia törvényhozásban.
Franciaország jelenleg 350 katonával van jelen Romániában. Katonai források szerint novemberben megduplázná személyi állományát és harceszközeit egy-egy tucat Leclerc harckocsival és VBCI gyalogsági harcjárművel.
"Litvániában is megerősítjük a védelmi képességeinket" Rafale harci repülőgépek telepítésével a légtérfigyeléshez - mondta Lecornu.
Hozzátette: Észtországba egy Griffin harcjárművekkel megerősített zászlóaljat küldenek 2023-ban. A balti országban jelenleg 300 fős francia alakulat szolgál a NATO keretében.
Ukrán katonák térhettek haza egy újabb fogolycsere keretében
Egy újabb fogolycsere keretében 32 ukrán katona térhetett haza, valamint az orosz fél átadta Ukrajnának a harcokban elesett, izraeli állampolgárságú Dmitro Fialka holttestét - hozta nyilvánosságra kedden Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
Jermak szavai szerint a fogságból kiszabadult katonák között vannak tisztek is. Valamennyien olyan helyeken teljesítettek szolgálatot, ahol heves harcok dúltak. Közülük többeket eltűntként tartottak nyilván.
Az izraeli állampolgárságú katonáról elmondta, hogy az elmúlt két évben Ukrajnában élt, gyermek-futballedzőként dolgozott a lvivi Dinamo klubnál. Ukrajnáért harcolt, önkéntesként ment a frontra - tette hozzá Jermak.
Az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a nap folyamán hat ellenséges támadást vertek vissza, csapást mértek egy orosz parancsnoki állásra, 11 élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területre, valamint eltaláltak négy orosz lőszerraktárt.
origo.hu
Vasárnaptól változik az időjárás, mutatjuk!
origo.hu
L.L. Junior: durvul a családi viszály
metropol.hu
Ennek nem biztos, hogy örülni fogsz: ilyen lesz a hosszú hétvége időjárása
vg.hu
Augusztus 20.: így lesznek nyitva a boltok a hosszú hétvégén
ripost.hu
Most leleplezték: ezt a parancsszót vetette oda Meghan Markle Harry hercegnek
mandiner.hu
Felrobbantott Északi Áramlat: ott vágna vissza az ukránoknak a német baloldal sztárja, ahol a legjobban fáj
origo.hu
Szenzációs bejelentés tett a Mol
origo.hu
Előtte és mögötte is egy kamion volt, aztán jött a horror, amikor megtorpant a sor - videó
origo.hu
Mutatjuk az Európai Unió legújabb átverését
origo.hu
Zivatarok jönnek, 19 vármegyére adtak ki riasztást
origo.hu
Napokig fogva tartottak és ájulásig erőszakoltak egy turistát Pakisztánban
origo.hu
