Újra Kijev lehet az orosz támadások célja
2023. január 17. 04:21
Események
Ukrán tüzérek egy L119 tarackból lőnek az orosz állások felé a Luhanszk régió frontvonalánál
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Újra Kijev lehet az orosz támadások célja
Ukrán tüzérek egy L119 tarackból lőnek az orosz állások felé a Luhanszk régió frontvonalánál
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 328. napjáról.
Cikkünk folyamatosan frissül32 bejegyzés
39 embert mentettek ki a romok alól
39 embert, köztük 6 gyereket sikerült kimenteni a rakétatalálatot kapott dnyiprói lakóház romjai alól. Összesen 47 bejelentés érkezett azokról, akik a becsapódás idején a házban tartózkodhattak, és akiknek a sorsa ismeretlen. 22 személyről pontosították az információkat. Eddig 40 halott került elő, köztük 3 gyerek holtteste.
Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében azt mondta: az Ukrán Biztonsági Szolgálat már megkezdte az információgyűjtést azokról az orosz katonákról, akik előkészítették és végrehajtották ezt a légicsapást. "Minden rendelkezésre álló – nemzeti és nemzetközi – lehetőséget felhasználunk, hogy minden orosz gyilkos, aki rakétaterrorra ad és hajt végre parancsot népünk ellen, törvényes büntetést kapjon!" - mondta Volodimir Zelenszkij.
Hatékonyabb lehet az EBESZ
Kijevbe látogatott az EBESZ soros elnöke, Észak-Macedónia külügyminisztere - számolt be róla az ukrán elnök, aki úgy véli, az EBESZ azon nemzetközi szervezetek közé tartozik, amelyek jelentős potenciállal rendelkeznek, de kritikus helyzetekben különböző okokból kifolyólag az elszántság és a konkrét cselekvések hiányoznak. Reméli, hogy az új soros elnökségnek sikerül növelnie a figyelmet a megszállt területekről Oroszországba deportált ukránok kérdésében, valamint az EBESZ lehetne az első nemzetközi szervezet, amelyiknek sikerülne azokra a helyekre bejutnia, ahol ukrán hadifoglyok vannak.
Átmenetileg meggyengül a brit hadsereg
Ukrajna vezetője köszönetet mondott a brit miniszterelnöknek és a védelmi miniszternek, amiért Nagy-Britannia 14 db Challenger-2 tankot és tüzérségi fegyvereket küld Ukrajnának. Egy brit főtábornok, Sir Patrick Sanders azonban belső üzenetben arra figyelmeztetett, hogy ezzel a lépéssel a brit hadsereg átmenetileg meggyengül.
Kijelentette, hogy Ukrajnának szüksége van a fegyverekre, és "jól hasznosítja" őket - és a lépés más országokat is hasonló gesztusokra ösztönöz majd, de elismerte: „Ha feladjuk ezeket a képességeket, átmenetileg gyengébbek leszünk, mint hadsereg, ezt tagadni sem lehet. Ugyanakor Oroszország ukrajnai vereségének biztosítása nagyobb biztonságot ad, és a NATO, a világ legerősebb védelmi szövetségének vezető tagjaként a kollektív védelem elve véd bennünket."
Ukrajna folyamatosan arra kérte szövetségeseit, hogy küldjenek egy sor élvonalbeli fegyvert Oroszország elleni küzdelemhez, és már több milliárd fontnyi készletet szállítottak vagy ígértek.
Svédország fokozódó orosz fenyegetésre számít
A svéd SAPO belbiztonsági ügynökség arra számít, hogy Oroszország fokozza a svéd biztonságot veszélyeztető tevékenységeket olyan területeken, mint a távközlés és az elektromos hálózat. Charlotte von Essen, a SAPO vezetője kijelentette, hogy a kémkedés és a szabotázs elleni küzdelemben különösen ébernek kell lenni". A távközlés és az áramellátás mellett a "kritikus anyagok" szállítását nevezte még problémás területnek, utóbbiról azonban nem részletezte, hogy mit ért alatta. Szerinte ezek olyan szektorok, ahol a Svédország elleni támadások Európa többi részén is károkat okozhatnak.
A SAPO arra számít, hogy egyre nagyobb teret nyernek az összeesküvés-elméletek és az államellenes üzenetek, amelyek hosszú távon alááshatják a társadalom intézményeibe vetett bizalmat, a politikusok döntéshozatalát és az állam legitimitását. "Mind a merényletek veszélye, mind az alkotmányunk fenyegetése felmerülhet szélsőségesekben. Ez egy olyan fejlemény, amely az idegen hatalom kezére játszik" - fogalmazott von Essen asszony, aki azonban nem volt hajlandó elmondani, hogy az oroszok aktivitása megnövekedett-e azóta, hogy Svédország és Finnország az ukrajnai orosz inváziót követően jelentkezett a NATO-ba, szakítva a több évtizedes katonai semlegességgel.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. január 16-án az ukrán-magyar határszakaszon 4839 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4294 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 203 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2023. január 16-án 46 ember, köztük 25 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.
Oroszország legyártotta az első készlet Poszeidon atomtorpedót
A megtorló fegyverek új kategóriájaként Oroszország legyártotta az első Poszeidon atomtorpedókat, ami állítólag képes radioaktív hullámokat kiváltani, amelyek lakhatatlanná tennék a tengerparti városokat.
"A Poszeidonok első készlete elkészült, megtörténtek a tesztek, és a Belgorod tengeralattjáró a közeljövőben megkapja őket" - idézett egy meg nem nevezett védelmi forrást a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Vlagyimir Putyin először 2018-ban jelentette be a fegyver létezését, mondván, hogy ez egy alapvetően új típusú stratégiai nukleáris fegyver, megerősítve, hogy saját atomenergia-ellátással is rendelkezik majd. A Poszeidonról kevés megerősített részlet érhető el nyilvánosan, de azt tudni lehet, hogy lényegében egy torpedó és egy nukleáris tengeralattjáróról indítható drón keresztezése.
Moszkva és Kijev 1000 fős fogolycserén dolgozik
A török hatóságok szerint Oroszország és Ukrajna nagyszabású fogolycserére készül. Seref Malkoc török emberi jogi ombudsman szerint Tatyana Moskalkova orosz emberi jogi biztos és ukrán kollégája, Dimitro Lubinec múlt héten találkozott Ankarában, hogy megvitassák a megállapodást.
Oroszország és Ukrajna kicserélte a listákat egy találkozón, amelyen Malkoc is részt vett
– mondta, hozzátéve, hogy Törökország kész "humanitárius folyosót" biztosítani Isztambulban minden ilyen fogolycseréhez. Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan többek között az Ukrajnában megsebesült férfiak kicseréléséről is tárgyalt egy telefonbeszélgetésen – közölte a Kreml.
Oroszország és Ukrajna számos fogolycserét hajtott végre – legutóbb január 8-án, amikor országonként 50-50 katonát adtak át.
Több mint 7000 civil halt meg
Több mint hétezer civil halt meg Ukrajnában azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta szomszédját – közölte hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR). Eddig 7031 polgári áldozatot erősítettek meg, de úgy vélik, hogy a tényleges áldozatok száma „jelentősen magasabb", tekintettel arra, hogy számos jelentés megerősítésre vár, és hogy megközelíthetetlenek azok a területek, ahol heves harcok dúlnak.
Németországot bírálta a lengyel kormányfő
Németországnak határozott lépéseket kell tennie, és „mindenféle fegyvert" kell küldenie Ukrajnának, hogy segítse csapatait megvédeni magukat az orosz invázió ellen – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A parlamentben felszólaló Morawiecki hallgatólagosan bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért vonakodott Kijevet nehézfegyverekkel ellátni.
További nehézfegyverekre számíthatnak az ukránok
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint Ukrajna hamarosan további nehézfegyver-szállításokra számíthat a nyugati országokból. A nyugati szövetségesek fontolóra veszik harckocsik Kijevbe küldését a pénteki németországi ramsteini találkozó előtt, ahol a kormányok várhatóan bejelentik legújabb katonai támogatási ígéreteiket.
Oroszországnak el kell számolnia a gyerekekkel
Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock és holland kollégája, Wopke Hoekstra elítélte, hogy az oroszok több ezer ukrán gyermeket deportáltak. Oroszországnak „el kell számolnia ezeknek a gyerekeknek a hollétéről" – mondta Baerbock a Hoekstrával tartott közös sajtótájékoztatón, aki szerint ez „szándékos orosz politika, ami családokat szakít szét és traumatizálja a gyerekeket".
Norvégiába dezertált egy Wagner-harcos
A norvég hatóságok szerint egy orosz férfi, aki állítólag a Wagner-csoport szerződéses katonája volt, átkelt Norvégiába, és politikai menedékjogot kért. Andrej Medvegyev, aki a hírek szerint a Wagner-csoport magas rangú tagjaként szolgált, azután dezertált, hogy arról értesült: a csoport határozatlan idejűre akarja módosítani a júliusban aláírt négy hónapos szerződését.
Szolgálata során állítólag szemtanúja volt egy sor emberi jogi visszaélésnek és háborús bűnnek.
Ügyvédje szerint bizonyítékokat is vitt magával Norvégiába, információit pedig hajlandó megosztani a háborús bűnökkel foglalkozó csoportokkal.A vádakra reagálva a Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin megerősítette, hogy Medvegyev egykori Wagner-katona volt. Sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy Medvegyev norvég állampolgársággal rendelkezik, és a skandináv nemzet katonáiból álló zászlóaljat vezetett. Prigozsin szerint rosszul bánt a foglyokkal, és „nagyon veszélyes".
Egyre több ukrán katona lesz öngyilkos
Ukrajna fegyveres erőinek több mentális egészségügyi támogatásra van szüksége, mert az értesülések szerint „megdöbbentően sok" katona hajt végre öngyilkosságot, mert képtelenek feldolgozni lelkileg mindazt, amit a fronton átélnek – idézett brit parlamenti képviselőket az Independent, számolt be a hírről a mandiner.hu.
Nem érkeznek német Leopárd tankok
Ukrajna 2022 végén 300 harckocsit és 600-700 harcjárművet kért a nyugati szövetségesektől ahhoz, hogy „megnyerje a háborút". A NATO-tagországok eddig vonakodtak páncélosokat szállítani a frontra, tartva attól, hogy Moszkva ezt közvetlen beavatkozásként fogja értékelni. Aztán megtört a jég, igaz, egyelőre piciben: Franciaország nagyjából 30 könnyű AMX-10-zel, az USA 50 Bradley-vel, Németország 40 Marder harcjárművel száll be a segélyezésbe. A német kormány Leopárd tankokat is szállítana, azonban a gyártó Rheinmetall kapacitásproblémákra hivatkozva csúszást jelentett - írja a mandiner.hu.
Egyre kevesebb amerikai támogatja Ukrajnát
Az egyik legújabb felmérés szerint a republikánus szavazók mindössze 31%-a mondja, hogy a kormánynak kötelessége megvédeni Ukrajnát Oroszországtól, ami 14 százalékpontos csökkenés a március végi csúcshoz képest – erről tájékoztatott hétfőn a Morning Consult. A demokrata szavazók 56%-a lát ilyen kötelezettséget Ukrajnával szemben, ami 5 százalékpontos csökkenés az április eleji csúcshoz képest.
Az Oroszországgal szembeni szankciókat a demokraták 53%-a támogatja, ezzel szemben a függetleneknek csak 40%-a, a republikánusoknak pedig csupán a 38%-a ért egyet az olyan szankciók támogatásával, amelyek akár az amerikai termékek árának emelkedését is jelenthetik.
Az amerikai felnőttek mindössze 30%-a nyilatkozta azt, hogy a vállalatoknak az invázió miatt tartósan meg kellene szakítaniuk üzleti kapcsolataikat Oroszországban – ez a június eleji 38%-os rekordszintről csökkent. A függetlenek mindössze 25%-a támogatja a vállalatok ilyen lépéseit, míg a republikánusok 29%-a, a demokratáknak pedig 35%-a - írja a mandiner.hu.
Meglepő fordulat az Északi Áramlat ügyben
Érthetetlen, hogy Svédország miért nem hajlandó együttműködni az orosz bűnüldöző szervekkel az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékeken történt robbanások okainak kivizsgálásában – vetette fel csütörtökön Marija Zacharova, az orosz külügyminisztérium tájékoztatási és sajtóosztályának igazgatója.
„Őszinte értetlenséget okoz, hogy a svéd fél megtagadta, hogy érdemben válaszoljon az orosz főügyészség újabb, az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 csővezetékekben 2022 szeptemberében okozott károkkal kapcsolatos büntetőügyben történő jogi segítségnyújtás iránti megkeresésre" – mondta.
Zacharova beszámolt arról is, hogy „Stockholm azzal magyarázza, hogy nem hajlandó válaszolni, sőt nem hajlandó foglalkozni az orosz illetékes hatóságok által felvetett kérdésekkel, hogy
az orosz kérés teljesítése állítólag veszélyeztetné Svédország biztonságát".
Hozzátette: ugyanakkor az orosz felet arról tájékoztatták, hogy a svéd ügyészség nem érdeklődött az orosz kezdeményezés iránt, miszerint közös nyomozócsoportot állítsanak fel a gázvezetékekben keletkezett károk kivizsgálására. Az orosz diplomáciai képviselet szóvivője rámutatott, hogy a svéd fél nem indokolta az érdeklődés hiányát, noha a vezetékek elleni szabotázs egyértelmű fenyegetést jelent Svédország és más balti-tengeri államok számára is.
„Úgy tekintünk magunkra, mint arra a félre, amely jelentős károkat szenvedett el" – hangsúlyozta Zacharova. „Nem beszélve azokról a veszteségekről, amiket a hosszú évek alatt kiépített infrastruktúrában tettek, jogunk van a tájékoztatáshoz, jogunk van kérdéseket feltenni és válaszokat követelni. Biztosítanunk kell, hogy ez a jövőben még egyszer ne fordulhasson elő" – mondta.
Mihail Miszustyin orosz miniszterelnök három hónappal ezelőtt a svéd kormányfőnek küldött egy üzenetet arról, hogy az incidens ügyében átfogó és nyílt vizsgálatot kell folytatni az orosz hatóságok és a Gazprom képviselőinek bevonásával, ami a svédek részéről megválaszolatlanul maradt írja a mandiner.hu.
Újra Kijev lehet az oroszok célja
Az NBC News arról tudósít, hogy Ukrajna támadásra számít a Belarusszal közös határ közelében. „Belarusz és az oroszok hétfőn közös hadgyakorlatba kezdtek. Ez tovább erősíti az aggodalmakat, hogy Oroszország újabb offenzívát indít az ukrán határ közelében, Belarusz irányából, ahogy azt februárban tette" – írja a Mandiner.
Óriási összegű pénzt kap Ukrajna
Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag első hárommilliárd eurós részletét – közölte a brüsszeli testület kedden.
Az uniós tagállamok kormányai december közepén állapodtak meg a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosításáról szóló rendelettel kapcsolatban, amely lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy az uniós költségvetés mozgásterét az Ukrajnának 2023-ban folyósítani tervezett makroszintű pénzügyi támogatásra használja fel.
A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására lesz felhasználható - írja a Mandiner.
Megbüntették az oroszok az Apple-t
Az orosz versenyhivatal 1,2 milliárd rubeles bírságot szabott ki az Apple amerikai technológiai vállalatra, amiért a cég visszaélt piaci helyzetével.
Putyin értékelte a 2022-es évet
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint 2022 nehéz év volt, azonban Oroszország minden váratlan kihívással megbirkózott. Putyin kitért a gazdasági kihívásokra, valamint kifejtette, hogy a kormány felkészült az idei évre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzetben nem szabad semmit se alábecsülni, ugyanakkor túlbecsülni sem érdemes a dolgokat, ha Oroszország gazdaságáról van szó. Hozzátette, hogy az orosz hatóságoknak objektíven kell felmérniük a helyzetet és ennek alapján cselekedni. Megemlékezett arról, hogy az orosz gazdaság felülmúlta a várakozásokat 2022-ben. Ugyan a második negyedévben komoly visszaesés volt tapasztalható, a harmadik és a negyedik negyedévben már javult a helyzet - írja a Lenta.
Szerb elnök: Az ország állampolgárainak tilos külföldi harcokban részt venniük
Szerbia befogadott mindenkit, aki Oroszországból érkezett, de nem tisztességes, hogy a Wagner orosz magánmilícia embereket toboroz az országban, és a szerb állampolgárok egyébként sem vehetnek részt külföldi harcokban, azt tiltja a törvény - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a belgrádi Happy Televízióban hétfő este.
Az államfő így reagált arra a hírre, amely szerint a Wagner toborzást folytat Szerbiában, a Russia Today orosz állami portál pedig - amelynek szerb nyelvű oldala is van - , rendszeresen közli a toborzó felhívásokat ukrajnai harcra, és a jelentkezőknek vonzó ellentételezést kínál.
Aleksandar Vucic ugyanakkor tagadta, hogy a Wagner csoport tagjai az országban tartózkodnának.
A szerb elnök szerint az orosz hozzáállás nem tisztességes a baráti Szerbiával szemben, főleg, hogy mindenki számára köztudott, hogy Szerbia tiltja a részvételt külföldi harcokban.
A hatályos törvények szerint a külföldi harcokban részt vevő szerb állampolgárokra hazatérésüket követően súlyos, akár tíz évig terjedő börtönbüntetés várhat. Szerb állampolgárok 2014 és 2015 során, a Krím elcsatolását követően is harcoltak már az oroszok oldalán az ukránok ellen.
Bolgár védelmi miniszter: Szófia nem adott át nehézfegyvereket Kijevnek
Bulgária nem szállított nehézfegyvereket Ukrajnának - közölte kedden újságírókkal Dimitar Sztojanov, az ügyvivő bolgár kormány védelmi minisztere.
"Az elmúlt évben a védelmi minisztérium senkinek sem adott el T-72-es típusú harckocsikat. A harckocsik a bolgár hadsereg tulajdonát képezik, és alakulatainknál vannak. A bolgár parlament döntéséből egyértelmű, hogy fegyverzetet és műszaki eszközöket adhatunk Ukrajnának támogatás gyanánt. Nem adtunk át azonban sem T-72-eseket, sem Sz-300-as légvédelmi rakétarendszereket, de MiG-29-es vadász- és Szu-25-ös csatarepülőgépeket sem" - hangsúlyozta a miniszter.
Sztojanov a Bloomberg hírügynökség január 15-i jelentését is kommentálta, amely szerint Bulgária 14 szovjet gyártmányú csatarepülőgépet adott el NATO-tagállamok közvetítésével Ukrajnának.
Ezt úgy pontosította, hogy Szófia 2005 és 2012 között négy cégnek adott el 20 darab Szu-25-öst, amelyek közül 14 ment külföldre, hat pedig az országban maradt. Ezen felül nem történt csatarepülőgép-eladás.
Orosz kémfőnök: Lehetséges egy újabb találkozó a CIA igazgatójával
A korábbi kapcsolatfelvétel érdemi volt, ezért lehetséges egy újabb találkozó William Burnsszel, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatójával - közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.
Az SZVR és a CIA első embere november 14-én Ankarában tartott két és fél órás megbeszélést, amelyet Nariskin tartalmasnak minősített.
"Volt időnk sok mindent elmondanunk egymásnak, tisztáznunk az álláspontokat" - mondta az orosz kémfőnök, hozzátéve, hogy lehetségesnek tart Burnsszel egy újabb találkozót, amelynek időpontjáról azonban még meg kell állapodni.
Donyeck környéki települések bevételéről tett bejelentést a régió megbízott vezetője
A Donyeck melletti Verhne Vodjane község teljes területének és Marjinka város összes magasabb épületének elfoglalásáról, valamint a Szoledarhoz közeli Szil vasútállomás bevételéről tett bejelentést médianyilatkozataiban kedden Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság Moszkva által megbízott vezetője.
Pusilin szerint a Wagner zsoldoscsoport a szili vasútállomás elfoglalásával elvágta a logisztikai összeköttetést az ukrán ellenőrzés alatt álló Sziverszk és Artemivszk (Bahmut) között. Marjinka birtokba vétele a RIA Novosztyi hírügynökség szerint ki fogja iktatni Donyeck délnyugati kerületeinek ukrán tüzérségi támadásait.
Pusilin közölte, hogy Szoledar "megtisztításának" lezárása után a városban segélyközpontot hoznak létre. Elmondta, hogy Szoledarból és Artemivszkből mintegy 200 civilt evakuáltak ideiglenesen Sahtarszkba. A donyecki vezető azt állította, hogy a helyi népi milícia sikeres harcokat vív Avdijivkáért, ahonnan a legtöbb nehéztüzérségi belövés éri Donyecket.
Kazahsztán három hónapra korlátozza az orosz állampolgárok vízumát
Kazahsztán három hónapra korlátozza az orosz állampolgároknak kiadható vízumok érvényességét, megszüntetve az eddig határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt.
A január 26-tól hatályos rendelkezés értelmében Oroszország, valamint az Eurázsiai Gazdasági Unió másik három tagállama, Fehéroroszország, Örményország és Kirgizisztán állampolgárainak három hónapi tartózkodás után legkevesebb 90 napra el kell hagyniuk Kazahsztánt, s csak ezután térhetnek vissza az országba.
Az új eljárásról szóló javaslatot a kazah belügyminisztérium terjesztette elő, arra hivatkozva, hogy az állam így hatékonyabban fogja tudni ellenőrizni a bevándorlást.
Oroszország növeli a hadsereg létszámát
Az orosz hadseregben nagyszabású reformokat fognak végrehajtani, többek között a hadsereg létszámát 1,5 millió főre növelik a 2023 és 2026 közötti időszakban - jelentette be az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata.
Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint ebben az időszakban nagyobb figyelmet fordítanak az orosz hadsereg számára a szerződéses katonák toborzására illetve a megfelelő fegyverek és felszerelések biztosítására is - írja a Ria Novosti.
Az ukránok Donyecket bombázták
A Donyecki Népköztársaság hadijelentése szerint az ukrán csapatok tüzérségi csapást mértek ma este Donyeckre. A jelentés szerint több lövedék csapódott be a város Petrovszkij kerületében - írja a Ria Novosti.
Hollandia is Patriot légvédelmi rakétarendszereket küld Ukrajnának
Hollandia is csatlakozik az Egyesült Államokhoz és Németországhoz, s Patriot légvédelmi rakétarendszereket küld Ukrajnának - közölte Mark Rutte holland kormányfő Joe Biden amerikai elnökkel kedden tartott megbeszélésén a washingtoni Fehér Házban.
Kijelentette, hogy fontosnak tartja a holland csatlakozást, és a témában megállapodott Olaf Scholz német kancellárral.
Mark Rutte hangsúlyozta, hogy országa az eddig bejelentetteken túl további 2,5 milliárd eurót (csaknem ezer milliárd forintot) költ a kijevi vezetés támogatására.
Romániától tavaly több mint 12 ezer külföldi kért menedékjogot, több mint egyharmaduk ukrán állampolgár
Romániától tavaly 12 368 külföldi állampolgár kért menedékjogot, a legtöbben, 4398-an Ukrajnából érkeztek - közölte kedden a román bevándorlási hivatal (IGI).
Ez csaknem 30 százalékos növekedés a 2021-ben regisztrált 9591 menedékkérelemhez képest és több mint duplája a 2020-as adatnak (6158).
Az ukrán állampolgárokat az indiaiak (1486), a bangladesiek (1364), a szíriaiak (1313) és a pakisztániak (803) követik a menedékkérők sorában.
A legtöbb menedékkérelmet az IGI temesvári (6109), radóci (3700), bukaresti (1004) és máramarosi (991) kirendeltsége regisztrálta.
A menedékjog iránti kérelmet bármely külföldi állampolgár benyújthatja, aki Románia területén vagy valamelyik határátkelőhelyen tartózkodik. Egy személy attól a pillanattól kezdve minősül menedékkérőnek, amikor írásban vagy szóban jelzi az illetékes hatóságoknak, hogy a román állam védelmét kéri - idézte a IGI közleményét az Agerpres hírügynökség.
Lelőttek az ukránok egy orosz Szu-25-ös vadászgépet
Január 17-én az ukrán légierő, föld-levegő rakétával lelőtt egy orosz Szu-25-ös vadászgépet Szoledár közelében
- jelentette ki az ukrán légierő.
origo.hu
Óriási botrány az EP plenáris ülésén Ukrajna miatt: kidobtak az ülésteremből egy képviselőnőt
origo.hu
Egy, a világtól elzárkózott törzs merészkedett elő a perui őserdőből, ami nagy bajt jelenthet
metropol.hu
Dárdai Pál spórolt, utódának bezzeg ömlik a pénz
vg.hu
Két ország is beintett Von der Leyennek: elutasítják a magyar elnökség bojkottját
ripost.hu
„Ruhái darabonként egy átlagfizetésbe kerülhetnek” – Hajdú Péter kitálalt a 21 éves magyar milliomosról
mandiner.hu
Leállt a szállítás a Barátság olajvezetéken, amihez Szijjártónak is akadt néhány keresetlen szava
origo.hu
Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket, nem jön orosz olaj Magyarországra
mindmegette.hu
4 rossz reggeli szokás, amitől mindig fáradt leszel és még hizlal is
origo.hu
Hatalmas aszteroida robog a Föld felé
origo.hu
Egyre nagyobb a Fanta-botrány: megszólalt a Nébih
origo.hu
Minden férfi őt akarja: a svéd bombázó miatt milliók nézik ezt a műsort - képek
origo.hu
