Amit mindenképp tudni kell Irakról

Irak több mint négy magyarországnyi területén körülbelül két és félszer élnek többen, mint hazánkban. Az államnak Iránnal és Kuvaittal szemben vannak területi követelései. Komoly belső feszülségeket okoz a jelentős számú kurd népesség és a síita irányzathoz tartozó muzulmánok mozgalma. Az ország nagymértékben eladósodott. Az ország vezető posztjait Szaddám Huszein tölti be, ő az elnök, az államfő, a hadsereg főparancsnoka, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának elnöke és az egész arab világot behálózó, arab egységet szorgalmazó, Baath Párt iraki parancsnokságának főtitkára. Huszein nem ismer kegyelmet, ahogy a BBC írja: politikai ellenségeit lelövette.

Irak területi követeléssel lépett fel Iránnal és Kuvaittal szemben is. Iránnal vitái vannak a Satt el-Arab vízi út - a Tigris és az Eufrátesz közös, Arab-öbölbe folyó torkolata - használatáról, valamint más tengeri és szárazföldi területek hovatartozásáról.

Kuvaittól a Bubiján és a Varbah szigeteket követeli Szaddám állama, jóllehet 1994-ben elfogadta a két ország között ENSZ által meghúzott határokat.

Törökországgal a Tigris és az Eufrátesz vízmegosztásával kapcsolatban vannak vitái. Elnézte ugyanakkor, hogy az elmúlt évek során a törökök több katonai akciót hajtsanak végre Irakban - kurd területeken.

Belső feszültségek

Az iraki kormányzat, amelyben szinte csak a muzulmánok szunnita irányzata képviselteti magát, szemben áll a síita irányzathoz tartozó többséggel. A síiták mozgalmait előszeretettel támogatja Irán, amely az egyetlen síita vezetésű állam a világon. Irán támogatja a szunnita, de Bagdaddal szemben álló kurdokat is.

Az iraki belső ellenzéket szaddám Huszein felszámolta. Amikor az öböl-háború utáni országos felkelésben a megyék túlnyomó többsége különböző felkelő csoportok kezére került, néhány hónap alatt leverte a lázadókat. Azóta az iraki ellenzék csak emigrációban működik, a központjuk Londonban van.

A kurdok védelmére az ENSZ 1991-ben létrehozott egy repüléstilalmi zónát Irak északi része fölött, ahova nem repülhet be iraki légi jármű. 1992-ben délen is hasonló területet jelöltek ki, ott a kuvaiti határ biztosítása volt a cél. Ezeket zömében brit és amerikai vadászgépek ellenőrzik. A két terület összesen Iraknak több mint a felét teszi ki. Ezeken a vidékeken az Öböl-háború óta rendszeresen bombáznak katonai célpontokat amerikai és brit repülőgépek. 1998-ban, az ENSZ fegyverzetellenőrök kitiltása után a légitámadások megszaporodtak, és három napra kiterjedtek Irak egész területére. Ez volt az úgynevezett sivatagi Róka hadművelet. Találat érte Szaddám Huszein elnöki palotáját is.

Kurd-kérdés

Az ország északi területén élő kurd kisebbség évszázadok óta küzd önálló állama elismertetéséért. Az első világháború után a nyugati nagyhatalmak kijelölték az önálló Kurdisztán területét, de végül a törökök és az arabok nyomására 1923-ban lemondtak a terv végrehajtásáról. A kurd területeken amerikai támogatással az Öböl-háború után hatalmas felkelés tört ki, melyet Szaddám Huszein több tízezer halottat követelő megtorlással vert le. Elképesztő menekültáradat indult meg ekkor Törökország és Irán felé. A kurd területek most szinte autonomak Bagdadtól, mert minden iraki katonai tevékenységet azonnal légicsapással torolnak meg az angolszászok. Ugyanakkor a török hadsereg rendszeresen tisztogató akciókat hajt végre a vidéken. Törökországban erősen jogfosztott, jelentős kurd kisebbség él, mely terrorakcióktól sem riad vissza a függetlenség elnyeréséért. A szeparatisták hátországányak az iraki kurd területek számítanak, ezért van bejárása a török hadseregnek Irakba. Miközben az amerikaiak szeretnék felhasználni a kurdokat a Szaddám elleni harcban, ki kell elégíteniük Törökország kurd-ellenes igényeit is, hiszen a térségben Amerika legfontosabb szövetségese az ankarai kormány.

szaddám Huszein a nyolcvanas években és az Öböl-háború után is tömegpusztító fegyverekkel támadt a kurdokra.

A kurdok maguk is megosztottak. Mielőtt 1999-ben békét kötött volna egymással a Kurd Demokrata Párt és a Kurdisztáni Hazafias Szövetség, számtalan kisebb összetűzés volt a két csoportosulás hívei között. A törékeny békét a közelmúltban megerősítették ugyan, de a kurd-kérdés megoldása Szaddám bukásával sem lesz egyszerű feladat.

Irán és a siíták

Szaddám Huszein 1980-ban támadta meg keleti szomszédját Iránt, egy kisebb területi vitára hivatkozva, felmondva az 1975-ben kötött, a két ország határait rögzítő algíri szerződést. Irán a világ egyetlen síita vezetésű állama, míg Irak lakosságának többsége is az iszlám ezen ágát követi. A háború döntetlennel végződött, a határt nem sikerült módosítani, de a háború utáni siíták felkelőket sikerült Szaddámnak levernie.

Vissza az Irak oldalra