Sokan azért is furcsállják a kemény amerikai bírálatokat, mert Szíria azok közé az arab államok közé tartozik, amelyekre számíthatnak a nyugati szövetségesek, még határozott Izrael-ellenességük ellenére is. Szíria 2002 novemberében az ENSZ BT egyetlen arab tagjaként elfogadta a világszervezet 1441-es számú határozatát az Irak elleni szankciókról. Bár Damaszkusz azt nem támogatta, hogy a határozat támadást helyezzen kilátásba Irak ellen, amennyiben nem teljesíti az ENSZ követeléseit, az mindenképpen újdonság volt, hogy Damaszkusz elfogadta és támogatta volna szankciók bevezetését Irakkal szemben.
Szíriára már az 1991-es Öböl-háború idején is számíthattak a nyugati államok. A damaszkuszi kormány ugyanis az elsők között ítélte el az iraki hadsereg katari invázióját, és hamar csatlakozott a nyugati szövetségesekhez. Hadseregével támogatta Szaúd-Arábia védelmét.
Szíria partnere az Egyesült Államoknak a terrorizmus elleni harcban is. A szíriai és amerikai titkosszolgálat közti együttműködés a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást követően vált intenzívvé. Amerika fontos információkat kapott Szíriától a terrortámadások feltételezett elkövetőiről. De együttműködött a két ország titkosszolgálata az Irak elleni háborút megelőző hetekben is.
Szíria ennek ellenére továbbra is rajta van a terrorizmust támogató országok listáján. Ráadásul a részleges együttműködés ellenére az amerikai-szíriai viszony az Öböl-háború után megromlott. Washington a szélsőséges arab szervezetek támogatása és Izrael-ellenessége miatt marasztalta el rendszeresen Damaszkuszt, de rossz szemmel nézte az Egyesült Államok azt is, hogy 2001 óta folyamatosan javult az évtizedek óta rossz szíriai-iraki viszony. Ennek egyik oka minden bizonnyal az volt, hogy Szíria az Irak-ellenes embargó idején nem kapott olyan gazdasági kompenzációt az Egyesült Államoktól, mint például Jordánia. Damaszkusz ezért megpróbált egyedül boldogulni: az ENSZ-kvóta megsértésével például titkos vezetéken csempészett olajat Irakból.