Magyar javaslat az EU új alkotmányában

A nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak szerepeltetését javasolta Magyarország a készülő uniós alkotmány szövegébe, amelyet részben elfogadott a soros elnök olasz kormány. Így a személyiségi jogok között szerepel majd az a kitétel, hogy azok közé tartozik a kisebbséghez tartozók joga is.

Megtette kompromisszumos javaslatait az EU olasz elnöksége az alkotmányozó kormányközi konferencia utolsó előtti fordulója előtt. Az elnökségi javaslat szívós magyar lobbizás után tartalmaz utalást a kisebbségi jogokra, megkerüli viszont a legérzékenyebb intézményi kérdéseket, így a szavazati rendszer reformját és az Európai Bizottság összetételét. Kevéssé változtak a tanácsi elnökségre és a külügyminiszterre vonatkozó javaslatok is, kevésbé hangsúlyos viszont a kölcsönös (kollektív) védelem lehetősége és kiterjesztették a minősített többségi szavazás lehetőségét a kül- és biztonságpolitikában.

Az 56 oldalra rúgó kompromisszumos csomag, amely konkrét módosításokat javasol az alkotmánytervezet szövegében, az ősszel megkezdődött kormányközi konferencia eddigi, külügyminiszteri és kormányfői szintű találkozóinak eredményeire épít. Ennek megfelelően érint intézményes és nem intézményes kérdéseket is. Gyakorlatilag megkerüli viszont azokat, amelyekben a tagállamok közti ellentétek a legélesebbek voltak - a szavazati rendszer reformjában és az Európai Bizottság összetételében. Ezen javaslat alapján tárgyalnak majd a hét végén Nápolyban a külügyminiszteri találkozón.

Kisebbségi jogok

Magyarország számára a legszembetűnőbb, hogy az elnökség elhelyezte a szövegben a kisebbségi jogokra vonatkozó kormányjavaslatot. Az intenzív magyar lobbizás után - egyelőre - elfogadott szöveg azonban egy meggyengített verziója annak, amit Budapest eredetileg szeretett volna látni. Az Unió alapértékei között felsorolták a "kisebbségekhez tartozó személyek jogainak" tiszteletben tartását is. A szöveg pontosan a következőképpen fest:

"Az Unió az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásán alapul. Ezek az értékek közösek a pluralizmus, a diszkriminációmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvével jellemzett társadalomban" (Az Unió meghatározása és értékei - 1-2. cikkely).

Emlékeztetőül: Magyarország eredetileg a "nemzeti és etnikai kisebbségek jogait" szerette volna itt látni, végül a spanyol, francia, szlovák és lett ellenkezést látva fogadta el ezt a gyengébb verziót. A mostani megfogalmazás egyébként egy román javaslaton alapszik: korábban Bukarest javasolta ezt a lehetőséget, számukra ez így elfogadható. A másik közelről érintett ország, a korábban az egész ötletet ellenkező Szlovákia szerdán óvatosan reagált a javaslatra. A pozsonyi külügyminisztérium közleményében csak annyit mondott, hogy Szlovákia "[az eredeti] alkotmányos javaslatot elégségesnek tekinti, az elnökségi előterjesztés pedig még megbeszélések tárgya lesz a nápolyi külügyminiszteri találkozón".

A Bruxinfo által megkérdezett jogi szakértők szerint a kisebbségi jogok megjelenése az alkotmányos szerződés előszavában az Unió értékei között jogi alapot teremt a kisebbségi jogok érvényesítésére, legyen szó nemzeti-etnikai, faji vagy akár szexuális orientáció alapján meghatározható kisebbségről. De mivel az Európai Unió külön nem csatlakozott a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokat elfogadó Európa tanácsi konvencióhoz, és a szóban forgó egyezményeket nem minden tagállam írta alá, nem egészen világos, hogy ha egy konkrét ügy az Európai Bíróság elé kerülne, akkor az milyen "mércét" vesz majd figyelembe: annak a tagországnak a jogrendszerét, ahol a kisebbségek jogait széleskörűen védik (maximum), vagy azét, ahol a nemzeti-etnikai kisebbségi jogok védelme hézagosan van megoldva (minimum).

Bruxinfo - Brüsszel