Magyar javaslat az EU új alkotmányában

A nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak szerepeltetését javasolta Magyarország a készülő uniós alkotmány szövegébe, amelyet részben elfogadott a soros elnök olasz kormány. Így a személyiségi jogok között szerepel majd az a kitétel, hogy azok közé tartozik a kisebbséghez tartozók joga is.

Védelempolitika

Válaszul az élénk vitára, amely ebben a kérdésben kibontakozott, az elnökségi javaslat megerősíti a NATO elsődleges szerepét az európai államok kollektív védelmében. A javaslat szerint ugyanakkor amennyiben egy EU-tagállamot a saját területén agresszió érne, a többi tagállam "minden lehetséges eszközzel - katonaival és egyébbel - segítséget nyújt neki, összhangban az ENSZ Alapokmányának 51-es cikkével". A szöveg azonban leszögezi, hogy azon tagállamok számára, amelyek a NATO-nak is tagjai, az a szervezet jelenti a kollektív védelem alapját.

A szöveg igyekszik nyitottabbá tenni a megerősített együttműködést védelmi kérdésekben. Lehetővé teszi, hogy államok egy csoportja megerősített együttműködésre lépjen egymással ezen a területen, de biztosítja annak lehetőségét, hogy ehhez a "kemény maghoz" bármely más tagállam is csatlakozzon később, méghozzá a Tanács egészének minősített többségi döntése alapján (már ha az adott tagállam megfelel a megkövetelt feltételeknek). Az eredeti, Konvent-féle szövegben még az szerepelt, hogy egy tagállam csatlakozási kérelméről csak azok dönthetnek, akik már részei ennek a megerősített együttműködésnek. Ez sok országot aggasztott, akik attól féltek, hogy az EU így széttöredezhet.

Közös kül- és biztonságpolitika

A javaslat kiterjeszti a minősített többségi szavazás (QMV) lehetőségét a közös kül- és biztonságpolitikában. Akkor is QMV lenne a szabály, ha a miniszterek az uniós külügyminiszter javaslata alapján döntenek valamiről.

Az alkotmány revíziója és az átlépési záradék

Az elnökségi javaslat az alkotmány felülvizsgálata címszó alatt foglalkozik az átlépési záradékkal. Eszerint akkor lehetne egy területen áttérni konszenzusos szavazásról minősített többségi szavazásra (illetve speciális jogalkotói eljárásról egyszerű jogalkotói eljárásra), ha az Európai Tanács egyhangúlag így dönt és a nemzeti parlamentek nem ellenzik a döntést ("nihil obstat" eljárás). Az eredeti szövegben a nemzeti parlamenteknek nincs szerepük. A cél itt a szuverenitásukra érzékeny tagállamok megnyugtatása ennek a féknek a beépítésével. Ami az alkotmány harmadik részét illeti, ahol az uniós politikák le vannak írva: ezt a szekciót az Európai Tanács minősített többséggel hozott döntésével lehetne megváltoztatni (az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően), de tiszteletben tartva az egyes tagállamok ratifikációs jogát (vagyis továbbra is minden nemzeti parlamentnek rá kellene bólintania a változtatásra). Ez a módszer nem tenné lehetővé, hogy további jogköröket ruházzanak az Unióra. A harmadik rész felülvizsgálatát bármelyik tagállam kormánya, az Európai Parlament és az Európai Bizottság egyaránt kezdeményezhetné az Európai Tanácsnál.

A Bizottság összetétele

Noha az elnökség nem akart teljes javaslattal előállni ezen a ponton az Európai Bizottság összetételéről, felismerve, hogy a kérdés most még túlságosan megosztja a tagállamokat, mégis adott egy szempontot. Ez tisztázná azoknak a biztosoknak a szerepét, akiknek a Konvent eredeti javaslata értelmében nem lenne szavazati joguk. Leszögezi, hogy a szavazati joggal nem rendelkező biztosok egyébként teljes joggal vesznek részt a Bizottság munkájában, a bizottsági kollégium ülésein, és "érdemi felelősséggel járó, tartalmas feladatkörökkel" kell, hogy rendelkezzenek.

A Tanács

A tanácsi formációkra és elnökségre vonatkozólag a szöveg lényegében nem változott, csak finomodott. Emlékeztetőül: ezek a cikkelyek csak az általános ügyek tanácsának és a külügyi tanácsnak a feladatait írják le részletesen, a többi tanácsi formáció (így esetleg egy általános jogalkotó tanács) létrehozását az Európai Tanács kezébe helyezik. Az egyes formációk elnöklésének eldöntését szintén, figyelembe véve az egyenlő rotáció elvét és egy csatolt jegyzőkönyvet, amely megszabja, hogy csoportos elnökségeket kell létrehozni. Részletesebben erről lásd a Bruxinfo október 27-i számát.

A most benyújtott javaslat egy-két pontban különbözik a Konvent szövegétől: ez alapján a csoportos elnökség három előre kiválasztott államból állna; egy csoport egy évig lenne elnök; a csoport egy-egy tagja négy-négy hónapig állna az általános ügyek tanácsának és a nagykövetek tanácsának (COREPER) élén; a többi tanács elnökségét egyenlően osztanák meg egymás között a teljes időszakra (a külügyi tanács élén a külügyminiszter, a politikai és biztonságpolitikai bizottság élén pedig egy megbízottja állna); az egyes tanácsokhoz tartozó munkacsoportokat az adott tanácsot elnöklő ország elnökölné. Végül: mindezen szabályokról a Tanács minősített többséggel dönt, vagyis kétharmados többséggel változtathatók meg.

A külügyminiszter

Az uniós külügyminiszterre vonatkozó szöveg változott, de nem lényegesen. Az új szöveg még világosabbá teszi, hogy a külügyminiszter politikai felhatalmazása, mandátuma a tagállamoktól ered, az ő megbízásukból jár el; a Bizottság Parlament általi megbuktatásakor a külügyminiszternek is távoznia kell, de csak bizottsági posztjáról, megtartva általános felhatalmazását; a Bizottság elnöke csak az Európai Tanács egyetértésével bírhatja távozásra.

Bel- és igazságügy

Az európai főügyész hivatala meggyengülne a Konvent-tervezetéhez képest. Az elnökség azt javasolta, hogy a majdani főügyésznek ne legyen szerepe az államhatáron átnyúló bűnesetekben, csak az Unió pénzügyeit sértő ügyekben. Az "erős" főügyészt főleg az északi államok, de Olaszország és Szlovákia is ellenezték. Óvatosabb lett a bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó szöveg is: nagyobb hangsúlyt kapott, hogy az egyes államok különböző jogi hagyományokkal rendelkeznek. A szöveg külön megemlékezik a Nagy-Britanniában és Írországban gyakorolt angolszász jog (common law) különlegességéről. Még azt a lehetőséget is biztosítja a tagállamok számára, hogy az Európai Tanácshoz forduljanak, ha úgy ítélik meg, hogy egy jogszabály-javaslat, amelyet a büntetőjogi bírói együttműködés területén nyújtottak be, összeegyeztethetetlen saját jogrendjükkel.

Adózás

A britekre és írekre való tekintettel kicsit enyhül az a cikk (III-62/2), ami lehetővé teszi a minősített többségi szavazást egyes adózási kérdésekben (adminisztratív együttműködés, adócsalás és illegális adómegkerülés elleni fellépés), leszögezve, hogy erre csak olyan esetekben kerülhet sor, amelyek nem érintik az adott állam fiskális politikájának alapelemeit.

Egyéb kérdések

A kereszténység alkotmányba foglalásáról egyelőre nincs javaslat, de majd lesz később. Ez a javaslat megemlíti majd Európa keresztény örökségét és "aláhúzza az uniós tagállamok intézményeinek világi (szekuláris) jellegét". Az alapértékek közé bekerült a nők és a férfiak egyenjogúsága is. Egy csatolt nyilatkozat kimondja, hogy az alkotmány azon cikkelye, amely kinyilvánítja, hogy az európai jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, az Európai Bíróság döntéseiből következik. (Erre azért van szükség, mert sok tagállamot idegesített, hogy az alkotmány nyersen kimondja azt az alapigazságot, ami egyébként nem szerepel az uniós szerződésben, szigorúan véve csak a bírósági gyakorlat eredménye.)

A javaslat alapján az Európai Tanács által elfogadott azon jogi aktusok, amelyek harmadik szereplőt is érintenek (például egy nem uniós állammal kötött szerződés), az Európai Bíróság által felülvizsgálhatók. (Az Európai Tanács, amely eddig nem is volt hivatalosan intézmény, döntéseit eddig egyáltalán nem lehetett a közösségi bíróságok előtt megtámadni.) A hétéves költségvetésről szóló vitát illetően az elnökség azt javasolta, hogy majd valamikor a jövőben döntsenek arról, hogy mikor szüntessék meg a nemzeti vétót ebben a kérdésben. (Emlékezetes, hogy sok ország, például Spanyolország, keményen lobbizott, hogy itt ne vezessék be a minősített többségi döntést.) Az éves költségvetési vitát illetően az elnökség ragaszkodik a Konvent szövegéhez, bizonyára a jogait féltő Európai Parlament nagy megelégedésére.

Bruxinfo - Brüsszel