Tamás Lajos bejrúti magyar nagykövet az [origo]-nak azt mondta, a libanoni főváros nagy részében nem lehetett érzékelni az izraeli támadást, ő sem hallotta és nem is látta a rakétákat és a harci repülőgépeket. Mint mondta, csak a televízióból értesült arról, hogy az izraeliek rakétákat lőttek a repülőtérre, illetve a Hezbollah tévéállomására, ami Bejrút déli, siíták lakta részén található. Megjegyezte, hogy a tévében folyamatosan az izraeli katonai akció okozta károkat mutatják.
Tamás Lajos szerint nem merült fel, hogy a nagykövetséget el kellene hagyniuk az ott dolgozóknak. Mint mondta, korábban is előfordultak már izraeli akciók a Hezbollah ellen, a lényeges különbség, hogy azok az ország déli részére mértek csapást, nem a fővárosra. Szerinte most is a Hezbollah ellen irányult az akció, a libanoni hadsereg nincs is jelen azokon a területeken, amelyekre Izrael benyomult, illetve megtámadott. Elmondta azt is, hogy a Libanonban élő mintegy 100-120 magyarral rendszeresen tartja a kapcsolatot, az eddigi visszajelzések alapján senkinek sem esett bántódása.
A Malév még hezitál
A Malév csak abban az esetben indít járatot a libanoni fővárosba, ha a helyzet normalizálódik, illetve az utasok biztonsága garantált - idézi az MTI Németh Krisztinát, a Malév szóvivőjét. A magyar légitársaság helyi idő szerint csütörtökön 23 óra 20 perckor indítana menetrendszerinti járatot Bejrútba. A gép felszállását azonban csak akkor engedélyezik, ha az utasok biztonsága garantált.A Külügyminisztérium nem javasolja a magyar állampolgároknak, hogy Libanonba vagy Izrael északi, Libanonnal határos részére, illetve a palesztin területekre utazzanak. A ma hajnali harci cselekmények elsősorban a Dél-Libanon területén lévőkre jelentenek veszélyt, de nem zárható ki, hogy az ország más részeire is kiterjednek a harcok - állítja a tárca. Nem tanácsolja a Külügyminisztérium azt sem, hogy magyar állampolgárok a libanoni határ mentén fekvő Hula-völgybe, a Naharya-Cfad-Jordán-folyó vonalától északra fekvő részekre utazást, mert ezek katonai felvonulási területek. Az ország egyéb részei egyelőre csak a korábbi biztonsági kockázatot hordozzák.
Két fronton harcol Izrael
Izrael nem állította le az előrenyomulást a palesztin területeken sem. Csütörtökön hajnalban a légierő a palesztin külügyminisztérium gázai épületét bombázta. Az épület súlyosan megrongálódott, de tetemes kár keletkezett a környező házakban is, ahol több palesztin civil megsérült a támadásban. Izrael azzal indokolta lépését, hogy a külügyi tárcát a radikális Hamász vezeti, amely Izrael szerint felelőssé tehető egy katonájának június 25-i elrablása miatt.
Az izraeli hadsereg katonája elrablása után nem sokkal lezárta a Gázai övezetet, a területre még a segélyszállítmányokat sem engedik be. A katonai nyomás eddig nem érte el a célját, Gilád Salit tizedest továbbra sem sikerült kiszabadítani. Ugyanakkor a Hamász feszíti a húrt azzal is, hogy gratulált a Hezbollahnak a két izraeli katona foglyul ejtéséhez. Megfigyelők szerint azonban az egyre mérgesedő helyzet humanitárius katasztrófa kialakulásával fenyeget.