Klánbirodalmat épített a szabadságharcos

Legendás nevén kívül jóformán semmije nem volt, amikor az Öböl-háború idején hazatért, mára azonban dollármilliárdos Maszúd Barzani. A kurd szabadságharcos vitathatatlan érdemeket szerzett az iraki kurd függetlenség megteremtésében, de klánja rátelepedett a régióra. A vezető gazdasági és politikai posztokon a legendás kurd hős fiának rokonai és kegyeltjei ülnek, kiritkusai pedig örülhetnek, ha nem csukják őket évtizedekre börtönbe, vagy nem válnak ismeretlen fegyveresek áldozatává.

Maszúd Barzani politikai lépéseit könnyen lehet azzal magyarázni, hogy elsősorban a kurd függetlenséget tartotta szem előtt szövetségesei megválogatásakor - ami végül eredményre is vezetett -, ám erőfeszítései legalább annyira célozták személyes ambícióinak - hatalom, vagyon megszerzése - valóra váltását. A már említett Michael Rubin például egy 2005-ös, a Közel-Keleten burjánzó korrupciót taglaló írásában negatív példaként említette iraki Kurdisztánt, amely bezzeggyerekből - Irak legstabilabb térsége, az USA megbízható szövetségese - lett "regionális szégyenfolttá". Az elemző szerint az iraki kurdok vezetőit - ahelyett hogy a demokráciát erősítenék - sokkal inkább saját zsebük megtömése foglalkoztatja.

A végül szabadsághoz vezető Öböl-háború elindulásakor hazatérő Barzaninak például akkor alig volt egyebe, mint a jól csengő, legendás családi név. 2005-ben azonban már 2 milliárd dollárra becsülték vagyonát, amit legalábbis kérdéses módszerekkel szerzett. Kamal Szaid Kadir emigráns kurd jogvédő, író szerint a térségben Barzani-klán saját kezében egyesíti a kormányzati-, párt- és magánvagyont. A korrupció mindent átitat - állítja Kadir, aki olyan írásokat tett közé az interneten, amelyek rávilágítottak a Barzani-klán állítólagos sötét ügyeire, illetve az elnök apjának egykori KGB-s kapcsolataira, ezért 30 év börtönre ítélték, és csak jelentős nemzetközi nyomás hatására egyhítettek a büntetésen a kurd hatóságok.

Rokonok

A klán hatalmát jól jellemzi, hogy a kormányfő az elnök unokatestvére. Barzani egyik fia a helyi titkosszolgálatok vezetője, másik fia a különleges erők parancsnoka. Nagybátyja, Hosjar Zebari Irak külügyminisztere. A kurd autonóm terület nagy rakás minisztériumának élén - több mint 40 miniszter van - mindenütt rokonok találhatók, akik kiemelkedő fizetést, gazdag juttatásokat és busás nyugdíjat húznak - írja Kadir egy 2007 nyarán készült tanulmányában.

A térség számos jelentős cégének élén is a Barzani-klán osztozik: a rokonok telekommunikációs, kereskedelmi és építési cégeket vezetnek. Rubin szerint külföldi üzletember nem köthet úgy üzletet a térségben, hogy ne kelljen partnerségre lépnie Barzani vagy valamelyik rokona érdekeltségébe tartozó céggel.

Bűn, ha nem vagy korrupt

A jogrend kaotikus, öt külön bírósági rendszer működik párhuzamosan: a rendes bíróságokon kívül van állambiztonsági bíróság a politikai ügyekre, katonai bíróságok a pesmerga fegyvereseknek, külön bírósága a két nagy pártnak (komalajeti néven) és különleges törzsi bíróságok, egy-egy törzs tagjai feletti hatáskörrel.

A rendszer működését jól példázza Szalih Muzali esete, akit életfogytig tartó börtönre ítélt a rendes bíróság mert megölt két lánytestvért. Dzsalal Talabani pártja - amelynek tagja volt - azonban közbelépett, áthelyeztette az ügyet a komalajeti bíróságra, amely szabadon engedte a férfit, miután az áldozatok családja beleegyezett, hogy 170 ezer amerikai dollárnak megfelelő "vérpénzt" kapjanak kártérítésként. Az Awene című helyi lap szerint legalább 68 rablásért és gyilkosságért bíróság elé állított személy van szabadlábon a két nagy párt védelme alatt. Jogvédők ugyanakkor beszámoltak olyan esetekről, hogy hétköznapi emberek mindössze azért kaptak börtönbüntetést, mert nem fizettek sápot.

Egy a sok rokon közül: Nesirvan kurd kormányfő

A helyi fegyveresek nem a törvényes rend fenntartásával foglalkoznak, hanem elsősorban a Barzani-klán érdekeit érvényesítik. A kurd parlamentnek annyi hatalma sincs, mint a szíriai vagy a líbiai törvényhozásnak. Kadir szerint a kurd pártok az egykori iraki diktátor, Szaddám Huszein Baász pártjának mintájára épülnek fel: a vezetők szűk klikkje kegyelt és megfélemlített tagok kiterjedt hálózatát irányítja.

Gyakoriak a bírósági eljáráson kívüli ítéletek is, a pártok fegyveresei és a politikusok nem teketórizának, ha valaki útjukban áll. Több száz felderítetlen politikai gyilkosság történt 1991 óta, és számos bíró vált ismeretlen fegyveresek áldozatává, akik egy-egy korrupciós vagy kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos ügyet vittek. Gyakoriak az eltűnések, 2003 óta 21 embernek veszett nyoma. A kurd börtönökben jogvédők szerint százakat tartanak fogva ítélet nélkül, a kínzások mindennaposak.

Ebben azonban nem sokan akadályozhatják meg sem Barzanit, sem társait. A régiónak nincsen alkotmánya, a vezetők nem elszámolhatóak, a hatalmon lévők tetteit számon kérő civil társadalom és szabad sajtó gyakorlatilag nem létezik.