Obama mellé emelték a szegények McCaint

Az AP-GfK legfrissebb közvélemény-kutatása meglepő eredményt mutat, eszerint az Obama-Biden demokrata párosra a megkérdezettek 44, míg a McCain-Palin republikánus kettősre 43 százaléka szavazna, ha most lenne a választás. Eközben Amerika egyik legerősebb ellenségének, Iránnak egyik vezetője kijelentette: Obamát szeretnék új elnöknek. A teheráni konzervatívok egyik vezetője azt is közölte: 100 százalékig biztos abban, hogy az Egyesült Államok nem robbant ki háborút Irán ellen, mert a gazdasági válság elvitte az ország pénzét.

Az utóbbi hetek biztos demokrata előnye után váratlan eredményt mutat az AP-GfK legfrissebb közvélemény-kutatási barométere: a valószínű szavazók között a két amerikai elnökjelölt, John McCain és Barack Obama lényegében fej-fej mellett halad a szerdán közzétett adatok szerint.

Az Obama-Biden demokrata párosra a megkérdezettek 44, míg a McCain-Palin republikánus kettősre 43 százaléka szavazna, ha most lenne a választás. Ez egészen meglepő adat, hiszen a korábbi kutatások arról tanúskodtak, hogy Obama hátradőlhet: a pénzügyi válság kibontakozásával szeptember közepe óta szilárd, 6-10 pontos előnyre tett szert.
A 13 nappal a választás előtt ismertetett közvélemény-kutatási adatok szerint McCain támogatottsága a fehér, valamint az évi 50 ezer dollárnál kevesebbet kereső szavazók körében országosan erősödött.

Elemzők egyetértenek, Obama ügyét nagyban előrelendítették azok, akik szerint a demokrata szenátor alkalmasabb a gazdasági válság kezelésére. Ugyanakkor arról is egyetértés mutatkozik, hogy a választási verseny kimenetelét nem lehet biztosra venni.

A washingtoni George Washington Egyetem felmérése szintén azt mutatja, hogy Obama és McCain küzdelme kiegyenlített. Más kutatóintézetek viszont továbbra is Obama biztos vezetéséről számolnak be: a The Washington Post/ABC News 9, a The Wall Street Journal/NBC News 10, a Pew-intézet pedig 14 pontos Obama-előnyről tud.

Az AP-GfK-felmérés az utóbbi napokban, a múlt szerdai utolsó elnökjelölti vita után készült, amelyen McCain különösen erősen szerepelt az első kettő összecsapáshoz képest. Azóta javult megítélése a gazdasági és pénzügyi válság kezelését illetően. A válaszadók csaknem fele úgy véli, hogy egy Obama-adminisztráció alatt többet kellene adóznia a mostaninál, míg egy McCain-kormány esetében ugyanettől csak az amerikaiak egyharmada tart.

A közvélemény-kutatás szerint minden 10 demokratából 8 Obamát támogatja, viszont minden 10 republikánusból 9 szavazna McCainre. A függetlenek között a két jelölt népszerűsége nagyjából azonos.

Irán Obamát szeretné

Teherán azt szeretné, ha a demokraták jelöltje, Barack Obama nyerné meg az amerikai elnökválasztást - erről beszélt szerdán az iráni parlament elnöke, a konzervatív tábor egyik vezetője, Ali Laridzsáni. "Inkább Obama felé hajlunk, mert ő a külpolitikáját illetően rugalmasabb és racionálisabb" - mondta Laridzsáni egy sajtóértekezleten. A politikus hozzátette: még akkor is ez a véleményük, ha tudják, hogy az amerikai politika nem sokat változik a Fehér Házban végbemenő cserével.

Obama a jelenlegi republikánus amerikai vezetéshez hasonlóan azt hangoztatja, az Egyesült Államok nem tűrheti el, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Ezért azután a korábbinál is keményebb szankciókat sürget Irán ellen, így akarva rákényszeríteni a teheráni vezetést a gyanús atomprogramok beszüntetésére. Ugyanakkor közölte: "a határozott és közvetlen diplomácia" híve, s nem zárja ki a diplomáciai érintkezést Teheránnal.

Laridzsáni a sajtóértekezleten közölte: immár kizárja annak esélyét, hogy az Egyesült Államok támadást indítana országa ellen. "A kockázat már korábban is kicsi volt. Ám most 100 százalékig biztos vagyok abban, hogy az Egyesült Államok nem robbant ki háborút Irán ellen. A gazdasági válság 1400 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, s ennek következtében Washington most belső problémái rendezésével van elfoglalva, nem pedig egy háború előkészítésével" - mondta.