Bejelentette az újabb megszorításokat a görög pénzügyminiszter

Új megszorításokkal mutatkozott be Görögország alig egy hete kinevezett új pénzügyminisztere. A lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy az adósságválsággal küszködő ország teljesítse az újabb mentőcsomag feltételeit.

Görögország pénzügyminisztere, Evangelosz Venizelosz újabb megszorításokat jelentett be csütörtökön. A politikus azt reméli, hogy a lépések segíthetnek az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott közös mentőcsomag feltételeinek teljesítésében, a jelenleg 5,5 milliárd euróra rúgó költségvetési rés kipótolásában.

A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány többek között a jövedelemadó alsó sávjának alsó szélét évi 12 ezer euróról 8 ezer euróra csökkenti, továbbá egyszeri, jövedelemfüggően egy és öt százalék közötti szolidaritási adót vet ki.

Emelnek a fűtőolajak adóján, és minimumadót vetnek ki az egyéni vállalkozókra, akiket az országban a legnagyobb adóelkerülőknek tekintenek.

A miniszter arról számolt be, hogy a parlamenti képviselőkre és a közhivatalnokokra a különadó legmagasabb adókulcsa lesz érvényes. "Nekünk a legnagyobb terhet kell viselnünk. Ez erkölcsi kötelességünk" - indokolta a döntést Venizelosz.

Arra a kérdésre, hogy bevonják-e a magánbefektetőket az esetleges újabb mentőcsomagba, a pénzügyminiszter kijelentette, nyilvánvaló, hogy a görög államkötvények görög tulajdonosai, így a bankok és a nyugdíjalapok hajlandóak részt venni a folyamatban.

A tárgyalások még zajlanak az EU és az IMF képviselőivel a megszorítások véglegesítéséről, de már megegyezés született több fontos kérdésben.

Mindeközben a brit és a cseh miniszterelnök sem ért egyet azzal, hogy Görögország megsegítésébe újra bekapcsolódjon az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus (EFSM). David Cameron prágai látogatásán kijelentette, hogy jobb lenne, ha az euróövezet országai által összeadott alapból, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól kapnának segítséget a görögök.

Nagy-Britannia nem része az euróövezetnek, tagja viszont a Nemzetközi Valutaalap tanácsának, ezért azt ajánlja, hogy ezeket a helyzeteket a Valutaalap segítségével oldják meg, mert szerinte nem lenne helyes, ha Görögország megsegítésére másodszor is az európai pénzügyi stabilitási mechanizmust használnák fel.

Görögország megmentése beárnyékolja az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtöki és pénteki csúcsértekezletét.

Az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője, Guy Verhofstadt volt belga kormányfő a BBC brit közszolgálati médiumnak arról beszélt, hogy a görög válság lehetőséget teremt arra, hogy a 17 tagú eurózóna országai szorosabb gazdasági szövetséget hozzanak létre, szerinte ugyanis a monetáris unió gazdasági egység nélkül nem tud működni.