Az államfő Simon Peresz izraeli elnökkel, Benjamin Netanjahu kormányfővel és Reuven Rivlinnel, a Kneszet elnökével hétfőn és kedden Jeruzsálemben folytatott megbeszéléseit magyar újságíróknak úgy összegezte: nincs olyan konfliktus, amely akadályozná a két ország gazdasági, politikai, kulturális és tudományos együttműködésének elmélyítését.
Az államfő szerint érthető, hogy az izraeli vezetőket foglalkoztatja a világon, Európában, így Magyarországon is erősödő antiszemitizmus. Hangsúlyozta azonban, hogy a zsidóellenes megnyilatkozásokkal szemben 1990 óta minden magyar kormány határozottan felemeli a szavát, ebben kormányzati ciklusokon átnyúló az egyetértés.
"Igen, sajnos vannak, akik megfeledkeznek magukról, vannak, akik otrombán viselkednek, vannak, akik egy nyugalmazott főrabbit inzultálnak az utcán (...), nekünk az a dolgunk, hogy a leghatározottabban fellépjünk ez ellen, és ha kell, szankcionáljuk" - jelentette ki.
Eredetileg nem Áder János, hanem Kövér László, az Országgyűlés elnöke utazott volna Izraelbe, ő azonban lemondta az utat, még azelőtt, hogy az izraeli parlament elnöke levélben jelezte volna, hogy meghívását törölték. A házelnök a Raoul Wallenberg svéd diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett eseményen vett volna részt, de a Kneszet elnöke "fölháborítónak" tartotta, hogy Kövér elment a Nyirő József erdélyi író emlékére tartott rendezvényre. "Ön úgy döntött, hogy részt vesz ezen az eseményen, és nyilvánosan kifejezi szolidaritását azzal a személlyel, akinek pártja a magyar kormányon keresztül együttműködött a német náci gyilkosokkal a zsidó nép kiirtását célzó program megvalósításában" - idézte Reuven Rivlin levelét korábban a Jerusalem Post.
Áder: Ne legyen egyoldalú a kapcsolat
Az államfő izraeli útján annak a reményének is hangot adott, hogy megszűnik az állam- és kormányfői vizitek egyoldalúsága. Izraeli elnök utoljára 2004-ben járt Magyarországon, miniszterelnöki látogatás pedig 1989 óta nem volt. Áder János ezért is hívta meg Budapestre Simon Peresz államfőt és Benjamin Netanjahu miniszterelnököt.
A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetséges területeként az informatikát, a gépgyártást, a nanotechnológiát és a gyógyszeripart említette, megjegyezve, hogy a kutatásfejlesztésbe és a high-tech iparágakba befektető Izrael a legtöbb országnál könnyebben vészelte át a pénzügyi-gazdasági válságot, és ez látszik a két ország közötti - tavaly rekordot elérő - kereskedelmi forgalomban is.
Volt Wallenberg-megemlékezés is
A köztársasági elnök arról is beszámolt, hogy meghívta Raoul Wallenberg unokahúgát arra a szeptemberi budapesti megemlékezésre, amelyet a deportálástól magyarországi zsidók ezreit megmentő svéd diplomata tiszteletére rendeznek a Dohány utcai zsinagógában.
Áder János kedden a kneszet Wallenberg-megemlékezésén - ahol mindketten beszédet mondtak - találkozott Louise Von Dardellel, aki azt mondta, továbbra is bízik abban, hogy orosz levéltári anyagokból egyszer kiderül, miért tartóztatta le 1945-ben a szovjet titkosszolgálat Wallenberget, és miért kellett - máig tisztázatlan időpontban - a KGB börtönében meghalnia.
Áder János, aki először járt a zsidó államban, arra is kitért, hogy kétnapos látogatása alatt is jelentős változások történtek az izraeli politikában, miután a koalícióhoz nemrég csatlakozott Kadima párt kedden bejelentette távozását a kormányból. Így - tette hozzá az államfő - rálátása nyílt arra is, hogy olyan, magyar szemmel távolinak látszó kérdések, mint hogy az ultraortodox zsidóknak is kötelező legyen-e a katonai szolgálat, akár előrehozott választásokhoz is vezethetnek.
Az államfő szerdán a palesztin területen fekvő ciszjordániai Betlehembe látogat, felkeresi a Születés templomát, amelyet Jézus születésének helyén emeltek.
A köztársasági elnök találkozik Betlehem kormányzójával, a palesztin turisztikai miniszterrel és Mahmúd Abbász palesztin elnök keresztényügyi tanácsadójával, majd visszaindul Magyarországra.