Izzik a levegő Lengyelország körül
![Pro Democracy rally in Poland Pro Democracy rally in Poland Bydgoszcz EU EUROPEAN UNION FAMILY GOVERNMENT KOD LAWAND JUSTICE PARTY Poland Political POLITICS Polska Protest SYMBOL The Committee for the Defence of Democracy Young YOUTH CHILD conservative CO](https://cdn.origo.hu/2023/12/A3dYDCW7Xg3f4uXS451T04lAJAjg3v0VHe9PfUb3QZ8/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2RlMzM0MTg1OTUzZDRjYjZiYTM3MmVjMzQxNTY3OGI4.webp)
A szlovákiai és a romániai választások mellett a lengyelországi legújabb fejlemények határozhatják meg leginkább térségünk idei évét. Varsóban sokan jelentős változásokat vártak már a tavaly októberi választások előtt is, bár a későbbi győztes Jog és Igazságosság (PiS) a kampányban nem ígért átfogó átalakításokat.
Mindezek ellenére szűk két hónap alatt gyakorlatilag minden a feje tetejére állt Lengyelországban. Elsőként az alkotmánybírák kinevezése váltott ki komoly felzúdulást. Amikor már biztos volt, hogy az előző kormány vezető pártja, a Polgári Platform (PO) október végén elveszíti a választást, a novemberben és decemberben lejáró mandátumú
öt bíró helyébe megszavazta a saját jelöltjeit,
nehogy a kormányváltás után a PiS vegye birtokba a testületet.
Az ő esküjüket azonban a PiS-ből delegált köztársasági elnök, Andrzej Duda nem fogadta el, majd a választások után a PiS – az előző kinevezések alkotmányellenességére hivatkozva – megszavazott öt „saját” alkotmánybírót. Duda – meg sem várva az alkotmánybíróság döntését – az ötből négyet kinevezett, és pár nap múlva az ötödik is letette az esküt.
Csakhogy maga az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a PO öt jelöltjének kinevezéséből csupán kettő volt alkotmányellenes (őket olyan bírák helyébe jelölték, akiknek a mandátuma csak az új Szejm megalakulása után, decemberben járt volna le). Így aztán nemcsak – részben – a PO, hanem a PiS kísérlete is meghiúsult. Válaszul a PiS olyan törvényt fogadott el, amely
lényegében megbénítja az alkotmánybíróságot.
A tizenöt bíróból tizenháromnak jelen kell lennie minden döntésnél, és csak kétharmados egyetértéssel hozhatnak határozatot.
A másik összeütközést a médiatörvény megváltoztatása váltotta ki. Megszüntették a közszolgálati rádió és televízió jelenlegi vezetésének mandátumát. Az eddig több részvénytársaság keretében működő média – a rádió és a tévé – vezetőit ezentúl a kincstárügyi miniszter nevezné ki. A törvénymódosítás miatt január 1-jén le is mondott a közszolgálati televízió négy csatornájának vezetője, valamint a tévé személyzeti osztályának igazgatója.
Azóta kinevezték a lengyel közszolgálati televízió és a közszolgálati rádió új főigazgatóit, valamint a televíziós hírügynökség és a hírtelevízió főnökeit.
Mindezek a lépések éles bírálatok özönét zúdították Varsóra több uniós tagállam részéről. Elmar Brok (CDU), az Európai Parlament külügyi bizottságának német elnöke például azt mondta, az ideológia fontos szerepet játszik a lengyel kormányban, ahol
egy konzervatív klerikális irányzat a kimondott nacionalizmussal találkozik.
A kritikákra persze éles ellentámadás volt a reakció Lengyelországban, a Wprost hetilap címlapján például Európa német vagy legalábbis németes nevű vezetői úgy hajolnak Lengyelország térképe fölé, mint a náci vezetők, a cím szerint ismét uralkodni akarnak az ország fölött.
A lap munkatársa visszafogottabban nyilatkozott az Origónak. A mostani lengyelországi helyzet csupán egy kezdeti állapot, mivel még nem lehet tudni, hogy a kezdeményezett jogi változások végül milyen formában valósulnak meg – mondta Jaroslaw Gizinski. A Wprost külpolitikai szerkesztője szerint bár a PiS több esetben is a Fidesz 2010-es példáját próbálja követni, nem lehet ilyen egyértelmű párhuzamokat vonni Magyarország és Lengyelország között.
Az egyik legnagyobb különbség, hogy míg Magyarországon 2010-ben a korábbi posztkommunista vezetés ellen léphetett föl a Fidesz, addig Lengyelországban egy korábbi jobboldali kormány embereit próbálják eltávolítani a különféle posztokról.
„Az EU számára
Lengyelország más dimenziójú kihívást jelent, mint Magyarország,
ahol a hatalmi politikát folytató Orbán Viktorral a nézeteltérések ellenére legalább mindig lehet beszélni” – mondta a Spiegel online hírportálnak Elmar Brok.
Abban hasonló a két ország, hogy a politikai viták nagyon felizzottak, a rivális felek éles jelzőkkel minősítik egymást. A társadalom többsége emiatt nagyot csalódott, mind a PiS-ben, mind a többi pártban. Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy míg a PO kesztyűben és sebészkéssel próbált változtatni a különféle jogszabályokon, addig, Jaroslaw Gizinski szerint,
a PiS most baltával megy neki a rendszernek.
A PO még a választások előtt helyezte el az embereit az alkotmánybíróságon és a médiában, a mostani kormánypárt ezen a helyzeten akar változtatni. A médiában például nemcsak a szakemberállományt, hanem a televízió szellemiségét is meg akarják változtatni.
Az Európai Unióval való vita egyelőre néhány politikus kijelentésére korlátozódik, inkább a nyugati sajtó foglalkozik nagyobb terjedelemben a témával. Az uniós intézmények egyelőre nem foglalkoznak hivatalos szinten a lengyel ügyekkel. Jó példa a lengyelországi helyzetre, hogy korábban szó volt arról, hogy az Európai Parlamentben foglalkoznak majd az ország ügyeivel, de a lengyel EP-képviselők közösen úgy döntöttek, hogy
nem viszik ki az uniós színtérre a belső vitákat.
Ez egy nagyon nagy különbség Magyarországhoz képest, ahol ez korábban föl sem merült – mondta Jaroslaw Gizinski.
A választók egy jó része egyáltalán nem gondolt arra, hogy ekkora változásokkal fog járni a PiS hatalomra kerülése. Éppen emiatt Lengyelországban a választások után elmaradt a győzteshez húzás jelensége, így
a kormánypárt népszerűsége már most 5-6 százalékponttal esett
az októberi eredményéhez képest. Gizinski nem számít arra, hogy emiatt a párt visszafogja magát, eddig is elég határozottan végigvitték az általuk jónak gondolt politikai vonalat.
Panzióban találkozott Orbán és Kaczynski
Jaroslaw Kaczynskival, a PiS elnökével találkozott Orbán Viktor szerdai lengyelországi magánlátogatásán. A lengyel–szlovák határ melletti, 1920-ig Magyarországhoz tartozó Nedec (Niedzica) egyik panziójában zajlott megbeszélésről sem a lengyel kormányszóvivő, sem a PiS parlamenti csoportjának vezetője nem nyilatkozott, írja az MTI. A lengyel közszolgálati hírtelevízió nem hivatalos magyar forrásokat idézve közölte: a találkozó megelőzi David Cameron brit kormányfő csütörtöki budapesti látogatását, így a lengyel és a magyar politikai vezető a két ország közös álláspontjáról tárgyalhat. A kommentátorok szerint a találkozó másik témája az európai migrációs válság is lehet.
Az Orbán Viktor magánlátogatásáról szóló első lengyelországi kommentárok a PiS és a Fidesz politikájának rokon vonásait és az új lengyel kormány – a magyarországiakhoz hasonló – intézkedéseit említették. A tavaly októberi választások után új kezdet bontakozik ki a lengyel–magyar kapcsolatokban. Míg 2015 elején a lengyel belpolitikai viszályok és Magyarország Oroszország-politikájának bírálata beárnyékolta Orbán Viktor varsói útját, az új fejlemények – a lengyel határőrök magyarországi missziója vagy Marek Kuchcinskinak, a Szejm új elnökének tavaly decemberi budapesti látogatása – új távlatokat nyitott a kétoldalú kapcsolatokban.
Tény, hogy az átlagemberek szintjén még nem érződik, hogy a médiában vagy az alkotmánybíróságon mi történik, ennek ellenére viszonylag nagy tüntetések voltak az elmúlt hetekben.
A PiS meglehetősen jó gazdasági helyzetet örökölt az elődjeitől, de ennek ellenére már most hozzányúlt az adórendszerhez a bankadó és a kereskedelmi egységekre kivetett adók bevezetésével. A párt tervei között szerepel a szociális és nyugdíjrendszer megváltoztatása is, de ezek komoly költségekkel fognak járni. Ezek ellentételezésére már
a mindennapi életet is érintő adók bevezetése jöhet.
Az utóbbiak már jóval inkább érdekelni fogják az egyszerű embereket, de a konkrét kormányzati lépések mérlegének a megvonására legalább egy év kell majd – mondta Gizinski.
Szlovákiában a fontos dolgok már március 5-én eldőlnek. Északi szomszédunknál akkor tartják a parlamenti választásokat, de egyelőre úgy tűnik, túl sok izgalomra nem kell számítani. Minden felmérés és elemző szerint csak az a kérdés, hogy
a Robert Fico vezette Smer egyedül képes-e megszerezni a parlamenti többséget.
Az ellenzék darabokban van, a választás igazából csak a köztük lévő erőfelmérésről szól, a hatalomért való küzdelembe biztosan nem tudnak beleszólni.
Magyar szempontból a nagy kérdés, hogy a Most-Híd mellett sikerül-e bejutnia a parlamentbe a 2010-ben kisesett Magyar Közösség Pártjának (MKP). A felmérések azt mutatják, a Híd szinte biztosan bejut, akár harmadik erő is lehet a választások után. Az MKP-t az ötszázalékos bejutási küszöb környékén mérik, így számukra az országos és a magyar szavazók részvétele döntő lehet a bejutásban.
Romániában önkormányzati és parlamenti választásokat tartanak. 2012-ben több mint kétharmados többséget szerzett a Victor Ponta vezette szociálliberális pártszövetség. A koalíció az elmúlt években szétesett, Ponta is lemondott a több mint 60 halálos áldozattal járó bukaresti diszkótűz után. A miniszterelnök egyébként sem indult volna az idei választáson, mivel a korrupcióellenes ügyészség egy korábbi ügy miatt vádat emelt ellene, és a mentelmi jogának felfüggesztését kérte.
Ponta bukása után egy szakértői kormány jött létre Dacian Ciolos volt uniós biztos vezetésével. Így mind a legnagyobb frakciójú szociáldemokraták, mind a Nemzeti Liberális Párt megkímélte magát attól, hogy a választások évében
bármilyen negatív intézkedés kötődjön a nevükhöz.
A választások előtt egyelőre fej-fej mellett halad a két legnagyobb párt, így a kisebb erők, köztük az RMDSZ, akár királycsináló helyzetbe kerülhetnek a novemberi megmérettetés után.