2015-ben 2 millió 16 ezer migránst engedett be a nyugat-európai ország,
amire Németország alapítása óta nem volt példa.
2016-ban 1 millió 720 ezer bevándorló érkezett, vagyis pontosan annyi, mint
amennyi Budapest lakossága volt 2013-ban.
Ebből 635 ezren le is telepedtek, hiszen pont azért indultak el saját hazájukból, hogy Németországban éljenek. Bár a Németországba érkező bevándorlóknak valamivel több mint a fele az EU-ból származik, körülbelül egyharmaduk a Közel-Keletről, Afrikából és Ázsiából érkező migráns. Ők többnyire olyan régiókból jönnek, ahol a születési arány magasabb, mint bármelyik uniós országban.
A migrációs hullámnak köszönhetően 2016-ban a lakosságnak mintegy 23%-a volt migráns.
A felmérések szerint amíg a nyugdíjasoknak mindössze 10 százaléka,
a gyerekeknek 38%-a már nem német.
Nyugat-Németországban ennél rosszabb a helyzet. Ott a gyerekek közel fele, 42%-a migráns.
Emellett a németeknek azzal is szembesülniük kell, hogy
a százeres számban letelepülő migránsok nem elég szakképzettek.
Tanulmányok alapján megállapítható, hogy kétharmaduk nem tud megfelelően írni és olvasni, és csak 10%-uk "tudós".
A menekültek 90% -a nem alkalmas Németországban való munkavállalásra
- mondta Bajorország gazdasági minisztere, Ilse Aigner 2016-ban.
Nem csak a migráció döntött történelmi rekordokat az elmúlt években,
hanem a németek elvándorlása is.
2016 -ban 281 ezer német látta úgy, hogy más országban jobb lenne élni. Leginkább Svájcba, az Egyesült Államokba, Ausztriába, Nagy-Britanniába, Törökországba és Franciaországba költöztek. A menekülő németek számának emelkedése a migrációs hullám mellett annak is köszönhető, hogy ma már pontosabban képesek mérni a mobilitást a Die Welt szerint.
Ugyanakkor kivándorolt, jól képzett és németül anyanyelvi szinten beszélő munkaerő helyettesítésére nem alkalmasak az alulképzett migránsok. Németországnak ma ez az egyik legnagyobb problémája, amelyet meg kell oldania.