Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Németországban rekordszintre emelkedett a börtönökben lévő külföldi születésűek aránya. A 16 szövetségi állam igazságügyi minisztériumai által készített összesítés szerint Berlinben és Hamburgban a fogvatartottak több mint fele külföldön született. Az adatokból egyértelműen kiderült, hogy
a külföldiek számarányának növekedése szorosan kapcsolódik a 2015-ös migrációs válsághoz, mivel azt követően nőtt meg a számuk a büntetés-végrehajtási intézetekben.
A börtönökben a külföldi és hontalan állampolgárok száma az elmúlt 3-5 évben ugrott meg jelentősen, de pontos számokat azért is nehéz közölni, mert a különféle szövetségi államok más-más statisztikát használnak.
A nyugati államok közül Hamburgban 55-ről 61 százalékra nőtt a külföldi fogvatartottak száma 2016 óta. Berlinben 43 százalékról 51 százalékra, Baden-Württembergben 44-ről 48 százalékra, Brémában 35-ről 41-re, Észak-Rajna-Vesztfáliában 33-ról 36 százalékra, Schleswig-Holsteinben 28-ról 34 százalékra, Alsó-Szászországban 29-ről 33 százalékra, Rajna-Pfalzban 26-ról 30 százalékra, a Saar-vidéken 24-ről 27 százalékra nőtt a külföldi fogvatartottak aránya az elmúl három évben. Bajorországban pedig 2012-höz képest 31-ről 45 százalékra.
A külföldi születésű fogvatartottak száma nemcsak a nyugati, hanem a keleti szövetségi államokban is folyamatosan növekszik.
Szászországban a börtönben lévő külföldiek száma 2016 óta megduplázódott,
jelentős részük Tunéziából, Líbiából, Grúziából, Lengyelországból és Csehországból származik. Mecklenburg-Nyugat-Pomerániában 160 olyan személy van börtönben, aki külföldön született, ők összesen 66 különféle országból ékeztek.
A német hatóságok arról is beszámoltak, hogy folyamatosan nő a börtönökben a muszlim népesség aránya. Jelenleg már sokkal magasabb a börtönökben lévő muszlimok aránya, mint a tejes társadalomban. Míg jelenleg a 82 milliós Németország hét százaléka muszlim, addig a börtönökben a különféle statisztikát egyeztetése révén az derült ki, hogy ott a muszlimok aránya eléri a 20 százalékot. Brémában a muszlimok aránya a fogvatartottak között 29 százalék, Hamburgban 28 százalék, Hessenben 27 százalék, de van olyan intézmény, ahol eléri a 40 százalékot, Berlinben pedig a 20 százalékot.
A szövetségi igazságügyi minisztériumok összesítése szerint
legalább 300 nagyon szélsőséges iszlamista van a börtönökben, és további 350 iszlamista ellen van érvényben letartóztatási parancs.
Az iszlamista foglyok többsége Hessenben, Bajorországban, Berlinben és Észak-Rajna-Vesztfáliában raboskodik. Sokan közülük külön cellákban vannak elhelyezve, de van köztük olyan is, aki együtt van a többi fogollyal, így pedig megnő az esélye annak, hogy radikalizálják a többi fogvatartottat, különösképpen a muszlimokat.
Hessenben például 2013 óta a háromszorosára nőtt a fogvatartott iszlamisták száma, míg Baden-Württembergben 2016 óta a duplájára – minderről Guido Wold, Baden-Württemberg igazságügyi minisztere beszélt. Mindezek a fejlemények komoly terhet rónak a börtönben dolgozók számára, akik mindent elkövetnek, hogy a radikalizálódás jeleit minél hamarabb felfedezzék. Egy német börtönökben dolgozó imám szerint
a muszlim fogvatartottak 10-15 százaléka van kitéve a radikalizálódás veszélyének.
Úgy látja, a radikalizációnak úgy lehetne gátat szabni, ha minél több imám dolgozna a büntetés-végrehajtási intézetekben.
Észak-Rajna-Vesztfáliában egyébként korábban 114 imám dolgozott a börtönökben, azonban a német kormány közülük 97-nek megtagadta a belépést, mivel kiderült, hogy fizetésük egy jelentős részét a török kormánytól kapják, és a hatóságok mindezt nagyon súlyos biztonsági kockázatnak minősítették. A tartományban, miután kiderült ez a rejtett finanszírozás, úgy döntöttek, hogy egy olyan imámrendszert kell kialakítani, ami nem függ más államok anyagi juttatásától. Hessenben is hasonló ok miatt függesztettek fel egy imámot, mivel az illetőről az derült ki, hogy a Muszlim Testvériséggel ápol szoros kapcsolatot.
A börtönökben a külföldi születésű rabok számával párhuzamosan az intézmények túlzsúfoltsága is megnőtt. Baden-Würtembergben és Észak-Rajna-Vesztfáliában 100 százalékos az intézmények telítettsége, ezért tavaly egy úgynevezett „karácsonyi amnesztiával" 500 foglyot szabadon engedtek. A többi tartományban sem jobb a helyzet, mivel azokból 90 százalékos telítettségről számoltak be az illetékesek.
A börtönökben a zsúfoltág mellett a munkaerőhiány is egyre nagyobb probléma.
Csak Észak-Rajna-Vesztfáliából 500 ezer órányi túlmunkáról számoltak be 2018-ban. A helyzet rendezésére legalább 500 új munkatársra lenne szükség, de a kedvező fizetés ellenére is nagyon kevesen állnak smasszernak.
A Berliner Morgenspot egyik cikke szerint a német börtönökben a német nyelv lassan idegen nyelvvé válik. Mindez pedig további súlyos feszültségeket szülhet az intézményekben, aminek az eredménye, hogy jelentősen megugrott a személyzet elleni támadások száma. 2017-ben 550 támadást jegyeztek fel a börtönőrök ellen, míg Észak-Rajna-Vesztfáliában 2016 óta megduplázódott a támadások száma. A sértések, a fenyegetések és a támadások a mindennapi élet részei a börtönökben, ahogyan a német társadalomban is.
