Juan Guaidó a nemzetgyűlésnek, vagyis a parlamentnek az elnöke, amelyben - a venezuelai intézmények közül egyedül - az ellenzék van többségben.
Éppen emiatt a legfelsőbb bíróság - amelyet az ellenzék a Nicolás Maduro hivatalos államfő vezette kormány utasításai végrehajtójának tekint - közölte, hogy
Guaidó mentelmi joga felfüggesztésének jogát az alkotmányozó gyűlés vezetőjének hatáskörébe utalta.
A testület azzal indokolta indítványát, hogy Guaidó megszegte a korábban rá kiszabott tilalmat az ország elhagyására.
Guaidó február végétől március elejéig Kolumbiában, Brazíliában, Paraguayban, Argentínában és Ecuadorban járt.
Ezek az országok támogatják a venezuelai hatalomváltást.
A venezuelai ellenzéki vezető nem tulajdonított nagy jelentőséget a most bejelentett döntésnek, amelyet - hangsúlyozta - a legfelsőbb bíróság nem is közvetlenül hozott meg, így szerinte jogi erővel sem bír.
Guaidó és az ellenzék a - Maduróhoz hű - legfelsőbb bíróságot és alkotmányozó gyűlést is illegitimnek tartja.
Az ellenzéki vezető ismét lemondásra szólította fel Madurót.
A közigazgatás átláthatóságáért felelős venezuelai hivatal a múlt csütörtökön korrupció gyanúja miatt 15 évre eltiltotta Guaidót mindenféle közhivatal viselésétől.
A hivatal elnöke akkor azt mondta: feltételezéseik szerint Guaidó adatokat "titkolt el vagy hamisított meg vagyonnyilatkozatában, egyúttal jogosulatlanul jutott pénzhez nemzetközi és nemzeti szervezetektől".
Az ellenzéki vezető
>>bohózatnak<< nevezte az eltiltásáról szóló bejelentést, és kijelentette, hogy ez a hivatal nem is létezik, mert azt csak a parlament nevezheti ki, nem pedig az alkotmányozó gyűlés.
Guaidó hétfőn felszólította támogatóit, hogy folytassák utcai tiltakozásukat az áramszünetek és a vízhiány miatt, mert szerinte Maduro politikai tőkeként használja az áramellátás gyakori szüneteltetését.
Maduro hétfőn bejelentette az áramszolgáltatás harmincnapos korlátozását.