Szijjártó Péter kifejtette, hogy az illegális migráció szempontjából Málta az Európai Unió egyik legkitettebb országa elhelyezkedése és mérete miatt, ezért ott rendkívüli mértékben aggódnak a koronavírus-járvány migrációra gyakorolt hatása miatt.
A járvány ugyanis könnyen újabb
okává válhat a migrációs hullámoknak, hiszen a koronavírus az egyébként is nehéz helyzetben lévő országokban komoly negatív hatásokkal járhat.
A miniszter úgy vélekedett, hogy azokból az országokból, ahol rossz a gazdasági helyzet, elmaradottabb az egészségügyi ellátórendszer, újabb tíz- vagy százezrek indulhatnak meg Európa irányába egy jobb élet reményében. Továbbá hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni, hogy a koronavírus-járványt követően Afrikából, Ázsiából újabb migrációs hullám érje el Európát.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy azonban be kell látni, hogy jelenleg Európa déli irányból teljesen védtelen, Líbián keresztül például gyakorlatilag szabadon érkezhetnek Európába a migránsok, ugyanis ha a líbiai partoknál hajóra szállnak,
az embercsempész-hálózatok az NGO-kkal összejátszva elhozzák őket az európai kikötőkbe.
A külügyminiszter kiemelte, hogy meg kell akadályozni, hogy az Európába tartó illegális migránsok egyáltalán hajóra szálljanak Líbiában. Elmagyarázta, hogy ehhez
a líbiai parti őrség megerősítésére van szükség,
európai pénzügyi forrást kell találni, hogy meg tudják akadályozni a migránshajókat abban, hogy elhagyják Líbia partjait. Majd hozzátette, hogy ehhez
egy koordinációs központot kell létrehozni Máltán.
Úgy látja, ha ezt nem teszik meg, akkor az EU délről továbbra is védtelen lesz, és nem fogják tudni megakadályozni a koronavírus-járvány miatt Európába induló újabb migrációs hullámokat.
Arról is beszélt, hogy
Málta fontos partnere Magyarországnak, hiszen 8300 magyar diák regisztrált arra a lehetőségre, hogy oda menjen angol nyelvet tanulni.
Hozzátette, hogy a jövő évtől erre remélhetőleg lesz is alkalom. A miniszter közölte, hogy konzuli irodát is létrehoztak annak érdekében, hogy ottlétüket segítsék, ahogy segíteni tudnak az oda látogató magyar turistáknak is. Továbbá megjegyezte, hogy Málta úgy tervezi, hogy július 1-jétől megnyitja határait.
Kitért arra is, hogy emellett együttműködnek a közel-keleti keresztény közösségek védelmében, és abban állapodtak meg, hogy közösen lépnek fel azért, hogy ne tudják őket elűzni a közel-keleti területekről.