Alapjogokért Központ: Sok téves információ övezi a többéves pénzügyi keretről és a helyreállítási alapról jelenleg folyó vitát

Az Alapjogokért Központ az Európai Unió többéves pénzügyi kerete, a helyreállítási alap, valamint a hozzájuk kapcsolt jogállamisági kritériumok miatt emelt magyar és lengyel vétó kapcsán tartott online sajtótájékoztatót.

A sajtótájékoztatón Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, hogy sok téves információ övezi a többéves pénzügyi keretről és a helyreállítási alapról jelenleg folyó vitát, ráadásul az ellenzéki pártok kommunikációja is félrevezető. A pénzügyi keret jóváhagyása az EU legbonyolultabb, háttéralkukkal terhelt folyamata, melyben természetesen valamennyi tagállam a saját nemzeti érdekét igyekszik érvényesíteni.

A két pénzügyi alaphoz kapcsolódik a jogállamisági mechanizmus kérdése, amelyet az Európai Bizottság felhatalmazás és szerződéses alap nélkül hozott létre. A Bizottság eredeti, 2014-ben megfogalmazott kommunikációja még arról szólt, hogy egyeztető mechanizmust kíván létrehozni a jogállamisággal kapcsolatban, aminek jogkövetkezménye nincs, célja kizárólag a megelőzés. Ez már akkor sem állta meg a helyét, a Bizottsággal szövetségben az Európai Parlament pedig már odáig jutott, hogy felülírta a jelenlegi költségvetési tárgyalások során az állam- és kormányfők júliusi tanácsülésén a két pénzügyi keret vonatkozásában született döntést, és előállt azzal a kártékony javaslattal, hogy hozzákapcsolják a jogállamiság kérdését a két pénzügyi alaphoz, és ezáltal szankcionálják is a tagállamokat.

A magyar álláspont a kezdetektől fogva világos volt: Magyarország nem fogadja el a jogállamisági kritériumok pénzügyi alapokhoz kapcsolását. A jogállamisági vita nem más, mint ideológiai vádaskodás, konkrét pénzügyi következményekkel. Kovács István kiemelte, hogy a vétó kapcsán sok ferdítés van: nem igaz, hogy a magyar vétó miatt leáll az EU működése, és nem igaz, hogy hazánk uniós forrásoktól esik el.

Kurucz Orsolya, a Központ európai uniós kutatócsoportjának projektvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy a többéves pénzügyi keret a tagállami befizetésekből áll össze, tehát nem uniós adományról van szó. Kiemelte azt is, hogy a hét elején megrendezett EU-s nagyköveti egyeztetésen Magyarország jogi értelemben nem vétózott, csak jelezte a vétószándékát, ahogy nem került sor hivatalos szavazásra sem a jogállamisági rendelettervezetről.

Kurucz Orsolya hangsúlyozta, hogy az uniós tagállamoknak a kompromisszumért kell dolgozniuk az előttünk álló hetekben. Álláspontja szerint a pénzügyi alapokhoz nem kapcsolódhat olyan eljárás, mely akár egy tagállamot is politikai alapon a nemzeti érdekei szempontjából fontos területen más útra akarja kényszeríteni. A lehetséges kompromisszum formáját illetően szóba jöhet egy, a rendelethez csatolt jegyzőkönyv, melyben rögzítik, hogy a rendelet nem érintheti a tagállamok nemzeti szuverenitását és nem befolyásolhatja az EU-intézmények és a tagállamok erőviszonyainak egyensúlyát. Az is felmerült lehetőségként, hogy ne 2021. január 1., hanem a következő időszak félidei felülvizsgálatának időpontja legyen a rendelet hatályba lépésének időpontja. A téma a decemberi állam- és kormányfői találkozón is napirendre kerül, így van remény, hogy a megoldás kikristályosodik, és 2021. január 1-jén elindulhatnak a pénzügyi alapok.

Kérdésre válaszolva Kovács István kiemelte, hogy várakozásai szerint a jogállamisági konfliktus velünk marad az elkövetkező években. A konfliktus feloldása az lehet, hogy nem erőltetik rá egyes tagállamok a véleményüket másokra. Ehelyett arra kell az Uniónak koncentrálnia, amiben egyetértés van: a közös kül- és biztonságpolitika megteremtése, a világjárvány megfékezése vagy az eurozóna előtt álló kihívások kezelése.