Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fucsovics Márton | Marozsán FábiánAndrásfi Tibor
Ezt megelőzően választási szakértők széles körben adtak hangot kétségeiknek az amerikai elnökválasztás szavazatszámlálásának átláthatósága kapcsán. Számos tagállamban problémák merültek fel a levélszavazatok leadásának tisztasága, azok összesítése, de több szavazókörben a választás napján leadott voksok szortírozása miatt is. Több tagállamból számoltak be megfigyelők arról, hogy halottaktól, kiskorúaktól vagy nem regisztrált szavazóktól is érkeztek voksok -
ugyanis az USA-ban kötelező választási regisztráció van érvényben, mivel az állampolgárok kötelező jelleggel nem kapnak személyazonosító okmányt.
Elemzők szintén felhívták a figyelmet arra, hogy évtizedes jelenség az ún. gerrymandering, azaz központi ellenőrzés nélkül az egyes tagállami vezetések rajzolják újra rendszeresen a most szintén lezajlott képviselőházi választások választókerületeit is.
Európai összehasonlításban az is szembeötlő, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem rendelkezik szövetségi szintű országos választási bizottsággal, a tagállamokban pedig a helyi "kormány" összesíti a szavazatokat és hirdet eredményt, nem pedig egy független államigazgatási szerv. Ennek "köszönhető", hogy lényegében párhuzamos, alternatív szavazatszámlálási protokollokat működtet a média és az egyes pártok is, valamint az is, hogy a szavazatok összesítése és így az eredmény kihirdetése is napokat, több helyütt heteket vett igénybe. Számos helyen a vitatott szavazatok összessége jóval meghaladja azt a különbséget, mellyel Biden megnyerte az adott államot.
A választásokat övező általános hangulatra jellemző, hogy több nagyvárosban - így például a fővárosban is - a boltok kirakatait bedeszkázták a választás napján, tartva az esetleges vandál akcióktól.
Amire a Black Lives Matter erőszakos utcai akció miatt tartani is lehetett: megszámlálhatatlanul sok helyen alakult ki ugyanis korábban harc a rendfenntartó szervekkel, melyek során a rendőrök számos alkalommal megfutamodtak, nem mertek fellépni - félve nem csak a BLM, de a politikai korrektség dühétől is. Sajtóelemzések arra is rávilágítanak, hogy míg egyes orgánumok a BLM-akciókat a „társadalmi elnyomásból fakadó jogos fellépésként" aposztrofálták, és a kialakult káoszért az egyenruhásokat hibáztatták, a Trump-párti aktivisták ellen már kemény fellépést szorgalmaztak.
Egy megtépázott tekintélyű rendőrséggel „rendelkező" országban viszont nem is meglepő, hogy újabb erőszakos jelenetek övezték a Joe Biden megválasztott demokrata elnök hivatalba lépését megelőző hatalomátadás-átvételi folyamatot. A választási visszaélésekről szóló hírek miatt republikánus képviselők kifogást emeltek Biden győzelme kapcsán közvetlenül az elektori szavazatok január 6-ai „szentesítése" előtt, majd ezen a napon legutoljára talán 1814-ben látott jelenetek játszódtak le Washington D.C-ben: Trump-párti tüntetők betörtek az amerikai kongresszus Capitol Hillen található épületébe, részben „elfoglalva" azt. (1814-ben a britek foglalták el rövid időre D.C-t és gyújtották fel többek között a Capitoliumot is.)
Az épületbe történő behatolás során 4 embert meghalt, egyet közülük, egy fehér nőt, bizonyosan a rendőrség lőtt le - csakúgy, mint pár hónappal ezelőtt a fekete George Floydot, mely eset utána lángba és káoszba borította Amerikát, és amelynek vég- vagy közjátéka az utóbbi napok eseménysora is.
Komoly kétségekkel és aggodalommal szemléljük Magyarországról mindezt. Nem lehetünk bizonyosak ugyanis abban, hogy a választás, illetve az átadás-átvételi folyamat mindenben kielégíti a nyugati civilizációban honos demokratikus normákat és standardokat. A sajnálatos amerikai eseményeket, valamint azt, hogy Joe Biden legitim módon tudja-e így gyakorolni hatalmát, továbbra is szorosan nyomon követjük, és monitorozásra sarkalljuk a világ közvéleményét is - írják a bejegyzésben.
