Orosz-ukrán háború: ez történt az éjjel

ANDERSSON, Magdalena, Svédország
Stockholm, 2022. május 15. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Stockholmban 2022. május 15-én, amelyen hivatalosan is bejelentette, hogy a skandináv ország csatlakozni kíván a NATO-hoz. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Persson
Vágólapra másolva!
Svédország is a NATO tagja lehet, a svéd parlamant ma szavaz a csatlakozási kérelem benyújtásáról. Fehéroroszország a gazdasági szankciók után katonai agressziótól tart. A május 15-i éjszaka legfontosabb eseményei.
Vágólapra másolva!

Hivatalos: a svédek is kérvényezik a NATO-csatlakozást

A Magdalena Andersson kormányfő pártjának honlapján megjelent közlemény szerint a szociáldemokraták ugyanakkor

nem hajlandók elfogadni atomfegyverek telepítését, vagy állandó NATO-támaszpontot

a skandináv állam területén.

A párt vezetése az esetleges NATO-csatlakozás kérdésében rendkívüli tanácskozást tartott vasárnap. A szociáldemokraták Oroszország ukrajnai háborújának nyomán szakítottak több évtizedes semlegességi politikájukkal, nagy parlamenti többséget teremtve ahhoz, hogy Svédország benyújtsa csatlakozási kérelmét az észak-atlanti szövetséghez. Finnországban és Svédországban is ma ül össze a parlament, hogy megvitassa a NATO-csatlakozás kérdését. Finnországban szinte biztosra vehető, hogy meglesz ehhez a parlamenti többség támogatása.

Magdalena Andersson svéd miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Stockholmban 2022. május 15-én, amelyen hivatalosan is bejelentette, hogy a skandináv ország csatlakozni kíván a NATO-hoz Forrás: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Fredrik Persson

Háborús fenyegetésre készül Fehéroroszország

Fehéroroszország Európai Unióba és Észak-Amerikába irányuló szinte teljes exportját blokkolják a nyugati szankciók - közölte vasárnap Raman Halovcsenka fehérorosz kormányfő az al-Arabíja pánarab hírtelevíziónak nyilatkozva.

A szankciók gyakorlatilag

elzárták Fehéroroszország teljes exportját az uniós tagállamokba és az észak-amerikai országokba.

Ez hozzávetőleg évente 16-18 milliárd dollárt jelent" - ismertette Halovcsenka.

A fehérorosz miniszterelnök szerint hazájában "nem egyszerű nyomásgyakorlási eszközként, hanem a hibrid agresszió eszközeként" értékelik a büntetőintézkedéseket. "Feltehetőleg ez az utolsó lépcső, amely megelőzi a hagyományos fegyveres agressziót" - tette hozzá.

A hagyományos értelemben vett szankciókhoz képest ezek célja térdre kényszeríteni az országot, elfojtva gazdaságát és erővel kényszeríteni követelések, vagy egyéb feltételek teljesítésére" - húzta alá Halovcsenka.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!