Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nyolc hónappal ezelőtt kezdődött az orosz-ukrán háború. Kijelenthető-e most egyértelműen, hogy melyik fél áll nyerésre, milyenek most az erőviszonyok?
El kell választani egymástól a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli kilátásokat.
Jelen pillanatban, körülbelül másfél hónapja az ukránoknál van a kezdeményezés, ők folytatnak támadó műveleteket, ők határozzák meg, melyik fronton alakulnak ki intenzívebb küzdelmek.
Oroszország azonban többféle választ adott erre a helyzetre: részleges mozgósítást rendelt el, hivatalosan is elcsatolta az általa ellenőrzött területeket, hadiállapotot rendelt el azokon, és fokozta az ukrán infrastruktúra elleni légicsapásokat. Ezek közül a frontviszonyokon elsősorban a mozgósítás változtathat, hiszen az ukrán sikerek alapját az ukrán csapatok létszámfölénye jelentette, ez az elkövetkező hónapokban kiegyenlítődhet.
Változások történtek a „különleges hadművelet" irányításában is, az egységes parancsnokság segíthet áthidalni az elmúlt hónapokban fennálló, a különféle szervezeti egységek közti hiányos kommunikációból adódó problémákat az orosz oldalon.
Mi lehet az oka annak, hogy bár az ország szinte pénznyelővé vált, öntik a pénzt bele? Ez valóban segít Ukrajnán?
Ukrajna a nyugati pénzügyi támogatások nélkül már működésképtelenné vált volna, így az ukrán kormányon mindenféleképpen segítenek ezek az összegek, és – mivel bevallottan szociális kifizetésekre költik egy részét – az állami szférában dolgozó, vagy nyugdíjból, segélyből élő ukránok számára is jó hír. Más kérdés, hogy egyrészt elegendő-e az ország problémáinak megoldására (valószínűleg nem), és az is, hogy milyen eredménnyel zárul Ukrajna számára a jelenlegi helyzet.
Valószínűleg, bárhogy is érjen véget a háború, Ukrajna utána is sokáig támogatásokra szorul majd.
Ukrajnának dollármilliárdokat adnak különböző országok és az Unió is. Érezhető egyfajta nyomás, miszerint elvárás, hogy finanszírozzák az ukránokat?
Ukrajna részéről mindenféleképpen van ilyen nyomás, hiszen az ukrán vezetés folyamatosan támogatásokat kér, sőt, olykor követel a nyugati államoktól. Persze a döntő ebben a kérdésben valószínűleg Washington akarata, amely eltökéltnek tűnik Ukrajna támogatásában, de természetesen nem akarja egyedül vállalni annak terheit, így áthárítaná annak egy részét szövetségeseire.
Kell nukleáris háborútól tartani?
Sajnos nem zárható ki egy ilyen forgatókönyv sem, de jelenleg elkerülhetőnek tűnik.
A legnagyobb nyugtalanságra a „piszkos bombával" kapcsolatos hírek adják az okot, hiszen az önmagában súlyos szennyezést okozhatna, ráadásul felülírná a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos tabut.
Azaz a „piszkos bomba" bevetése ajtót nyitna a „tiszta" atomfegyverek alkalmazása előtt is.
Mi várható az elkövetkező időszakban a háborút tekintve? Milyen őszre-télre kell számítani?
Ha nem történik semmi rendkívüli esemény, akkor a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az oroszok védekezésre rendezkednek be az elkövetkező hónapokban, tovább folytatják az ukrán infrastruktúra elleni támadásokat, és a mozgósított tartalékok megérkezését és felkészítését, illetve azok megfelelő felszerelését követően próbálják majd ismét magukhoz ragadni a kezdeményezést.
Azaz kihasználnák azt, hogy a tél mind Ukrajna, mind Európa számára nehéznek ígérkezik energetikai szempontból, ami a társadalmak elégedetlenségét is növelheti.
Történhetnek azonban olyan események – például egy újabb sikeres ukrán ellentámadás, a kahovkai gát megsemmisítése vagy a fent említett „piszkos bomba" bevetése –, amelyek a háború gyorsabb eszkalációjához vezethetnek, és újabb, ma még nem pontosan előrelátható lépéseket eredményezhetnek orosz részről.
